Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 13 éve

Jól képzett pszichológusokkal sem kerülhetjük el a tragédiákat

Egyesek szerint a hirtelen elkövetett gyilkosságok, iskolai lövöldözések arra utalnak, hogy vagy a kiszámíthatatlan emberi természet űz kegyetlen tréfát a pszichológusokkal, pszichiáterekkel, vagy az emberi közöny vezet tragédiákhoz. Annak jártunk utána, hogy a probléma vajon hol keresendő? Az egészségügyben, a pszichológusképzésben vagy a társadalomban? A mentális problémákkal küzdő emberek száma pedig egyre nő, amely szociális válság egyik következménye.

Igencsak eltorzult társadalmunk, nem figyelünk egymásra, sem a kimondott, sem a kimondatlan szavakra, így a segélykiáltások sem jutnak el az érintettekhez. Természetesen szocializációnkon sok múlik, hogyan kezeljük a problémákat, amelyek akár így, akár úgy, önálló életre kelnek testünkben, amely fizikai és lelki betegségekhez, tragédiákhoz vezethet. Ezen segíthetnének a szakemberek és a környezet, ha felelősségük tudatában cselekednének. A közöny és a felelősség hárítása azonban sokszor győzedelmeskedik. Ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy az egészségügy és a családvédelem, szociális szféra is megérett már a változásra.


Tragédiákhoz vezető okok



Cs. B. többször kísérelt meg öngyilkosságot, amelyek előtt folyamatos jelzéseket adott környezetének, hogy még időben közbe tudjanak lépni. Azonban hiába rugaszkodott neki sokadszorra az életnek, nem akart élni, negyedik próbálkozása sikerrel járt. Néhány kollégában felmerült, vajon meg lehetett-e volna előzni a tragédiát, ám gyorsan lezárták magukban a kérdést annyival, B. menthetetlen volt. Hasonlóan védekeznek a pszichológusok, pszichiáterek, amikor azt kérdezik tőlük, miért nem tudták megakadályozni az idén megtörtént két családirtást, hiszen a gyilkos családfők jártak szakembernél tettük előtt. A probléma az egészségügyben, a pszichológusképzésben vagy a társadalomban keresendő? - ennek próbáltunk utánajárni, több- kevesebb sikerrel.


Gazdasági válság és társadalmi feszültség



Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a gazdasági válság kapcsán arra figyelmeztetett, hogy miként az 1929-33-as világválság idején, a növekvő munkanélküliség, a teljesítménykényszerből adódó nyomás hatására közvetve megnőhet az öngyilkosságok száma.
A gazdasági válság után egyre nagyobb méreteket ölt a szociális válság: az álláskeresők 40 százaléka több mint egy éve munkanélküli, ami azt jelenti, hogy körükben nagy a demoralizálódásnak, az önbecsülés elvesztésének és a mentális problémák megjelenésének a kockázata. A portálunknak nyilatkozó szakemberek is visszaigazolták az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) tanulmányát. - A recesszió nyomán megnövekedtek a mentális problémákkal küzdők száma, melyet ugyanakkor nehéz adatokkal alátámasztani, nem mindenki jut el ugyanis szakemberhez, mivel sokan nem engedhetik meg maguknak, vagy igény sem lép fel részükről - vág bele az igen aktuális témába Soltész Ágnes szociológus, a Soteria Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Dr. Virág György klinikai szakpszichológus, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) főigazgatója szerint is érzékelhető a gazdasági helyzet által keletkezett társadalmi feszültség, a regisztrált bűnözési adatok azonban ezt nem erősítik meg, mivel azok javultak. - Régebben legtöbbször szerelemféltés, féltékenység miatt "vitte halálba" magával a gyilkos a feleséget, élettársat és gyermekeiket, míg mostanában inkább az anyagi kilátástalanság a vezető kiváltó ok - mutatott rá a HVG-nek Kovács Lajos, a Nemzeti Nyomozó Iroda úgynevezett "döglött ügyek" osztályának volt vezetője az idén történt családirtásokra reagálva.
Hol van a legjobb pszichológusképzés? A HVG Diploma 2008 különszáma a sorrend felállításához az egyetemi adatokon kívül a hallgatók, oktatók pontozásával és egyéb statisztikai adatokon jut el. A pszichológia szakok közül a Károli Gáspár Református Egyetem lett az első helyezett, ezt a szakot 2000-ben hozta létre Prof. Dr. Bagdy Emőke. A szakmai és képzési színvonal, a munkaerő-piaci kapcsolatok, a diploma értéke és a hallgatói elégedettség tekintetében is első lett. A második a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetemi pszichológia szaka lett. Utóbbi intézményben 1999 óta folyik pszichológia képzés. Középmezőnyben kapott helyet a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem pszichológia szaka. Az ELTE pszichológia szaka lett a sereghajtó. A cikk megállapítja, hogy a szak reformra szorul. A vizsgált hat faktorból négyből utolsó lett: így a képzés és szolgáltatások színvonala, munkaerő-piaci kapcsolatok, diploma értéke szempontjából. Ugyanakkor még mindig népszerű ez a szak a felvételizők körében, amely inkább szól a hírnévről, mint a teljesítményről. Forrás: HVG Diploma 2008, pszichologia.com



A pszichés probléma nem magyarázat



A HR Portálnak nyilatkozó szakemberek azonban kiemelték: a munkanélküliség és az egzisztenciális problémák nem vezetnek tragédiákhoz, gyilkossághoz, öngyilkossághoz. - Az anyagi kilátástalanság felerősíthet olyan feldolgozatlan traumákat, amelyek addig a lelke mélyén szunnyadtak. Egy felnőtt, egészséges ember azonban meg tud birkózni problémáival, ha mégsem, akkor foglalkoztatja, hogyan lehetne rajta változtatni, anélkül, hogy a környezetét vagy sajt magát bántaná - húzza alá Soltész Ágnes. Hozzátette: az, hogy miként kezeljük a stresszt, a konfliktusokat, leginkább személyiségünktől függ, illetve attól, miként szocializálódtunk. - Ha valaki megöli a családját, arra nincs felmentés, a felnőtt ember felelős tetteiért - szögezi le Soltész Ágnes.


Túlterhelt egészségügy, közönyös környezet



Egyáltalán meg lehet-e előzni egy ilyen hirtelen jött tettet? - szegeztük szakembereknek a kérdést. Gyilkossági szakértők szerint erre nincs mód. - Ne legyenek illúzióink, mindenkiben benne van az agresszió, amelyet a többség féken tud tartani, így azonban alig "jósolható" meg, hogy végül is kiknek az agya "durran el" - fogalmaztak szakemberek.

A másik oldal viszont azt mondja, mindig vannak jelek, amelyekről a környezet, vagy épp a pszichológus nem vesz tudomást, amely szintén több okra vezethető vissza.

A szociológus magyarázata szerint, elképzelhető, hogy az illető családja nem tulajdonít ezen jeleknek túl nagy jelentőséget, hiszen ők ugyanannak a rendszernek a részei és nehezen tudják elképzelni, hogy itt nagyobb tragédia is történhet, ráadásul számos tényezőre nem láthatnak rá. Ahhoz azonban, hogy egy kívülálló észrevegye, baj van, idő, együttlét és odaforduló figyelem szükséges, amelyek jelenleg hiányoznak az egészségügyből, szociális szférából - mutat rá a szociológus. A szakember úgy tapasztalja, hogy leterheltek a családsegítő szolgálatok szakemberei, kórházakban dolgozó pszichiáterek, pedagógusok, ez pedig a hatékonyság rovására megy. - Nincs időnk, nincs figyelmünk egymásra - állapítja meg szomorúan Soltész Ágnes, melyet nemcsak segítő emberek részéről lehet tapasztalni, hanem sokszor a család, az iskola, a munkahely, - ha van egyáltalán - baráti társaság részéről is. A pszichológus, pszichiáter eszközt adhat az emberek kezébe, de a környezet felelőssége, hogy észrevegye és segítsen, ha valakinek gondjai vannak - mondja a Soteria Alapítvány kuratóriumának elnöke, aki úgy látja, nem a pszichológusképzéssel van a probléma, bár tény szerinte, hogy nem elég gyakorlatorientált.


Általános felelősséghárítás jellemzi társadalmunkat



Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy idei jelentésében megállapította: még mindig nem működik megfelelően a gyermekvédelmi jelzőrendszer. Ritkán jelzik az orvosok, kevesen vannak a családgondozók, az iskolapszichológusok.
Általános felelősséghárítás, közönyösség és dilettantizmus jellemzi családvédelmünket és a pszichológus szakmát - mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő klinikai szakpszichológus, aki azt azonban elismerte: mindkét területen nagy a munkaerőhiány, kevés a fizetés, sok a munka. A pszichológus szerint a családvédelmi jelzőrendszer sem működik megfelelően. Pl. az ácsi pár a gyilkosság előtt jelezte a családsegítő központnak, hogy kisebb nézeteltérés adódott kettejük között, ezért a központ felajánlotta pszichológus segítségét. A találkozót elhalasztották, a gyilkosság pedig megtörtént. A családsegítő központ egyébként arról sem tudott, hogy a férfi néhány nappal korábban öngyilkosságot kísérelt meg. A kórház szerint az orvosok helyesen jártak el, a tragédia nem volt előre látható. Az esztergomi kórház vezetője kiemelte: az öngyilkosság egyébként sem egészségügyi, hanem társadalmi probléma.
Anna (23) nemrég végzett az ELTE Pedagógia és Pszichológiai Kar alkalmazott fejlődéspszichológia szakirányon. Jelenleg egy budai kórház gyermekpszichológusa. Az egyetemi képzéssel elégedett, félévig járták a kórházakat, intézményeket, így sok gyakorlatot szerzett önkéntes munkája során. Ugyanakkor azt elismeri, hogy a pszichológia képzésén belül sok olyan szakirány van, amely kevésbé gyakorlatorientált. Anna szeretne klinikai szakpszichológus képzésben részt venni, de úgy tapasztalja, nehéz bekerülni. Szerinte is kevés a képzés, mindenképpen gyakorlat szükséges ahhoz, hogy valaki jó szakemberré váljon, el tudjon helyezkedni. Visszaigazolta, hogy a pszichiátrián, ideggondozókban túlterheltek a szakemberek, kevés idő jut a páciensekre.


A lapunknak nyilatkozó pszichológus egyébként úgy véli, mindig van előzmény, csak a szakemberek nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget a problémának, vagy azért, mert egyszerűbb gyógyszer felírásával "elintézni" a beteget, vagy azért, mert ha egy pszichiáter beszámíthatatlannak minősít egy embert, akkor az az egész életére kihat. A pszichológus hozzátette: itt nemcsak a pszichológus szakma a "hunyó", hanem a környezet is, tehát a család, a munkahely, az iskola is. Hiszen az észrevétlenül hagyott jelek sora arra enged következtetni, hogy vagy a sokszor kiszámíthatatlan emberi természet űzött kegyetlen tréfát a szakemberekkel, vagy az emberi közöny vezetett ezen tragédiákhoz - nyomatékosítja a szakember. Manapság nem szokás a valós problémákkal előhozakodni: a "hogy vagy?" kérdésre illik "kösz, jól"- lal válaszolni. Ezt emelte ki Soltész Ágnes is. Szerinte is kiveti a társadalom a nyíltan kommunikálót, melyet az állásféltés még inkább felerősít.


Nem létezik ideális társadalom



Virág György szerint azonban gyakorlati, megelőzési szempontból nem feltétlenül van annak jelentősége, hogy a gyilkosokat látta-e tettük előtt szakember. Egyrészt azért - magyarázza a pszichológus -, mert a legtöbb gyilkosságot hirtelen indulatból követik el, nem tervezik el előre, így előre jelezni is nehéz. Másrészt nincs olyan diagnosztikai, helyzetelemzési eszköz a pszichológusok, pszichiáterek kezében, amely segítségével egy-két találkozás után kellő bizonyossággal megállapítható lenne, mire is készül az illető - szögezi le Virág György. Vannak persze szélsőséges esetek és a pszichológusnak lehet gyanúja, feltevése, észlelheti az agresszív cselekedet lehetőségének előjeleit vagy előjelzéseit. Az OKRI igazgatója szerint azonban az esetek többsége nem olyan, amikor egy szakember előre meg tudná mondani, hogy közeli és végzetes veszély fenyeget.

- Szeretnénk biztonságban érezni magunkat, szeretnénk úgy hinni, hogy egy megfelelően működő rendszerben a jól képzett szakemberek közreműködésével elkerülhetőek a tragédiák. Sajnos azonban illúzió csupán, hogy megelőzhetőek lennének ezek az események. Jelzési kötelezettséget is csak a gyermekvédelem körében ír elő a törvény. A különböző vizsgálatok azt mutatják, hogy az erőszaktól, a bűnözéstől való félelem irreális: a morális pánik nagyobb, mint a valós veszély. Ha a szabályok megalkotását ezek a félelmek vezérlik könnyen egy orwelli világban (utalás George Orwell 1984 című művére - a szerk.) találhatjuk magunkat, ahol minden lépésünket figyelik és jelentik - mondja a klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta. Ideális társadalom sajnos nem létezik. Persze az elképzelhető szerinte is, hogy minimálisra csökkentjük a társadalmi feszültségeket, miközben nő az emberek egymás iránti tisztelete, és ennek következtében kevesebb lesz az egymás elleni agresszió, de ez sem jelenti azt, hogy minden brutális cselekedetet megelőznénk, csak számuk kisebb lenne - nyomatékosítja Virág György.

Annak jártunk utána, vajon megfelelő szintű-e a pszichológus-képzés hazánkban, de sokkal mélyebbre nyúltak a szálak, ha az előbbi kérdést nem is sikerült maradéktalanul megválaszolni, olyan társadalmi probléma körvonalazódott, amely megoldásra vár. Abban a szakemberek is egyetértettek, hogy ezen tragédiákban a közvetlen emberi kapcsolatoknak óriási a jelentősége, de társadalmi feszültségek, bűnözés mindig lesz és a tragédiákat nem lehet elkerülni, hogy is lehetne elkerülni sorsunkat?
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Megállítható-e a képzett munkaerő külföldre áramlása?

A brain drain, azaz „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító... Teljes cikk

Hányan vannak azok, akik munka nélkül egyáltalán nem engedhetnék meg maguknak a tanulást?

Az Eurostudent legfrissebb felmérése szerint hazánkban a felsőoktatásban tanuló hallgatók egynegyede (25%) közepes anyagi nehézségekkel küzd, míg a... Teljes cikk

Mi lesz a szakmád? Még fel sem találták? Így készülj a jövő munkaerőpiacára!

A feltörekvő technológiák, például a robotika, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a virtuális és kiterjesztett valóság, valamint az... Teljes cikk