Kaizen szemlélet a Tetra Pak gyárban
Két év alatt 25 százalékkal kevesebb gyártási hulladék, 14 százalékkal csökkenő üzemi költségek, 7 százalékkal mérsékelt fajlagos áramfelhasználás és CO2 kibocsátás, nulla baleset és 75,3 százalékra növelt gépkihasználtság ez az eredménye annak a karbantartási rendszernek, amelynek második fokozatát a magyarországi csomagolóanyag gyártók közül elsőként a budaörsi Tetra Pak gyár vehette át Kyoto-ban.
A Teljeskörű Hatékony Karbantartás (Total Productive Management) díjat olyan vállalatok kaphatják meg, melyek gyártási, vállalatirányítási és adminisztrációs folyamataik minden elemére kidolgoztak és működtetnek olyan programot, amely révén a gyártási idő, energia- és alapanyag-veszteség, valamint a balesetek száma minimalizálható, miközben a hatékonyságuk és környezetvédelmi teljesítményük javul. A japán szemlélettel fejlesztett hatékonyságjavulást összesen 350 fejlesztő csapat és több mint 12.000 ún. "Kaizen", azaz "kis fejlesztési javaslat" megvalósításával érte el a budaörsi Tetra Pak üzem, ezek révén pedig a harmadik leghatékonyabb italos karton gyártóegységgé vált a világon a svéd anyavállalat hálózatán belül.
A világon hozzávetőleg 1.000 külföldi -– nem japán - vállalat rendelkezik azzal a tanúsítással, amely a tekintélyes Japán Üzemi Karbantartási Intézet (Japan Institute of Plant Maintenance, JIPM) által kidolgozott Teljeskörű Hatékony Karbantartás rendszer bevezetését és működtetését igazolja. A "japán rendszer" működésének alapja a munkatársak bevonása a gépek, berendezések hatékonyságának javításával kapcsolatos fejlesztő munkába, döntések delegálása a dolgozók szintjére, valamint az ő ötleteiknek és javaslataiknak integrációja a berendezések javításába és fejlesztésébe. A módszer célja az, hogy a dolgozók segítségével a veszteségek előfordulásának megakadályozása révén maximalizálja a termelési rendszer hatékonyságát, a termelési rendszer teljes életciklusában.
A Tetra Pak budaörsi gyára 2001-ben kezdte meg a felkészülést a Teljeskörű Hatékony Karbantartás rendszer bevezetésére. Az összesen 5 fokozatból álló rendszer első, a JIPM által tanúsított szintjét, egy átfogó fejlesztési program megvalósításával 2009-ben érte el és tanúsíttatta a vállalat.
A rendszer eddigi működése során a budaörsi Tetra Pak gyárban 350, néhány főből álló fejlesztési csoport alakult, amelyek nemcsak a gyártás, de a logisztika, a tervezés, az adminisztráció és a beszerzés területén is működtek, és saját maguk határozták meg azokat a feladatokat, amelyek egységük veszteségeinek, hibáinak, selejt termelésének és munkaidő kiesésének minimalizálásához, nullára csökkentéséhez szükségesek voltak. A fejlesztési csoportokat és az újító dolgozókat a gyár vezetése díjakkal ösztönözte. Pénzjutalom járt a "legjobb fejlesztő" csoportnak, a legtöbb "egyéni újítást" beadó, a "legjobb rendellenesség jelző és elhárító" dolgozóknak, valamint a "legjobb oktatónak" is. A fejlesztési csoportok eddig összesen mintegy 44.000, kisebb-nagyobb, a gépek működését hátráltató rendellenességet azonosítottak. Csak a tavalyi évben több mint 1350, azaz fejenként 10 "Kaizen"-t, azaz "kis fejlesztési javaslatot" dolgoztak ki és adtak be a dolgozók.
"A világszínvonalú gépek és rendszerek hatékony működtetésének záloga maga az ember. Hatékony termelés, illetve a hatékonysági tartalékok kiaknázása nem valósulhat meg a dolgozók motivációja és bevonása nélkül -– mondta Eric Schmid, a Tetra Pak magyarországi leányvállalatának vezérigazgatója. "A japán karbantartási modell bevezetése révén gyakorlatilag belső erőforrásaink mozgósításával vagyunk képesek jobb minőségű csomagolóanyagot, kevesebb veszteséggel, kisebb ráfordítás mellett, rövidebb idő alatt és a környezeti szempontból fenntarthatóbb módon előállítani" - tette hozzá a vezérigazgató.
A Teljeskörű Hatékony Karbantartás rendszer második fokozatának auditjára a budaörsi szakemberek egy 260 oldalas összefoglalót állítottak össze a JIPM Budaörsre látogató szakértői számára. Emellett, az audit során 22 fejlesztési csoport munkája került bemutatásra a dolgozók által. A japán auditorok elismerték a jól végrehajtott és eredményes csoportmunkákat és kiemelték a vállalat munkatársainak látható elkötelezettségét a fejlesztésekkel kapcsolatban.
A Teljeskörű Hatékony Karbantartás díj második ("Következetesség a TPM alkalmazásában") fokozatát elismerő plakettet a budaörsi Tetra Pak gyár képviselője 2012. március 22-én vette át Kyotóban, ahol 2011-es teljesítménye alapján, a JIPM összesen 76 külföldi vállalatnak, köztük egyetlen magyarországi cégként, a budaörsi Tetra Pak üzemnek adta át a Teljeskörű Hatékony Karbantartás díjat.
Nulla baleset, nulla hiba, nulla géphiba
A világon hozzávetőleg 1.000 külföldi -– nem japán - vállalat rendelkezik azzal a tanúsítással, amely a tekintélyes Japán Üzemi Karbantartási Intézet (Japan Institute of Plant Maintenance, JIPM) által kidolgozott Teljeskörű Hatékony Karbantartás rendszer bevezetését és működtetését igazolja. A "japán rendszer" működésének alapja a munkatársak bevonása a gépek, berendezések hatékonyságának javításával kapcsolatos fejlesztő munkába, döntések delegálása a dolgozók szintjére, valamint az ő ötleteiknek és javaslataiknak integrációja a berendezések javításába és fejlesztésébe. A módszer célja az, hogy a dolgozók segítségével a veszteségek előfordulásának megakadályozása révén maximalizálja a termelési rendszer hatékonyságát, a termelési rendszer teljes életciklusában.
Japán szemlélet Budaörsön
A Tetra Pak budaörsi gyára 2001-ben kezdte meg a felkészülést a Teljeskörű Hatékony Karbantartás rendszer bevezetésére. Az összesen 5 fokozatból álló rendszer első, a JIPM által tanúsított szintjét, egy átfogó fejlesztési program megvalósításával 2009-ben érte el és tanúsíttatta a vállalat.
A rendszer eddigi működése során a budaörsi Tetra Pak gyárban 350, néhány főből álló fejlesztési csoport alakult, amelyek nemcsak a gyártás, de a logisztika, a tervezés, az adminisztráció és a beszerzés területén is működtek, és saját maguk határozták meg azokat a feladatokat, amelyek egységük veszteségeinek, hibáinak, selejt termelésének és munkaidő kiesésének minimalizálásához, nullára csökkentéséhez szükségesek voltak. A fejlesztési csoportokat és az újító dolgozókat a gyár vezetése díjakkal ösztönözte. Pénzjutalom járt a "legjobb fejlesztő" csoportnak, a legtöbb "egyéni újítást" beadó, a "legjobb rendellenesség jelző és elhárító" dolgozóknak, valamint a "legjobb oktatónak" is. A fejlesztési csoportok eddig összesen mintegy 44.000, kisebb-nagyobb, a gépek működését hátráltató rendellenességet azonosítottak. Csak a tavalyi évben több mint 1350, azaz fejenként 10 "Kaizen"-t, azaz "kis fejlesztési javaslatot" dolgoztak ki és adtak be a dolgozók.
"A világszínvonalú gépek és rendszerek hatékony működtetésének záloga maga az ember. Hatékony termelés, illetve a hatékonysági tartalékok kiaknázása nem valósulhat meg a dolgozók motivációja és bevonása nélkül -– mondta Eric Schmid, a Tetra Pak magyarországi leányvállalatának vezérigazgatója. "A japán karbantartási modell bevezetése révén gyakorlatilag belső erőforrásaink mozgósításával vagyunk képesek jobb minőségű csomagolóanyagot, kevesebb veszteséggel, kisebb ráfordítás mellett, rövidebb idő alatt és a környezeti szempontból fenntarthatóbb módon előállítani" - tette hozzá a vezérigazgató.
A Teljeskörű Hatékony Karbantartás rendszer második fokozatának auditjára a budaörsi szakemberek egy 260 oldalas összefoglalót állítottak össze a JIPM Budaörsre látogató szakértői számára. Emellett, az audit során 22 fejlesztési csoport munkája került bemutatásra a dolgozók által. A japán auditorok elismerték a jól végrehajtott és eredményes csoportmunkákat és kiemelték a vállalat munkatársainak látható elkötelezettségét a fejlesztésekkel kapcsolatban.
A Teljeskörű Hatékony Karbantartás díj második ("Következetesség a TPM alkalmazásában") fokozatát elismerő plakettet a budaörsi Tetra Pak gyár képviselője 2012. március 22-én vette át Kyotóban, ahol 2011-es teljesítménye alapján, a JIPM összesen 76 külföldi vállalatnak, köztük egyetlen magyarországi cégként, a budaörsi Tetra Pak üzemnek adta át a Teljeskörű Hatékony Karbantartás díjat.
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról