adó  NAV 
Megjelent: 2 hete

Katások színlelt szerződése - erre ugrik a NAV

Tavaly 20 ezer katás vállalkozót ellenőrzött az adóhivatal és ennek egyik eleme a színlelt szerződések - a formálisan vállalkozói, ám valójában munkaszerződések - megállapítása volt. Mit néz az adóhatóság? Milyen következményei vannak munkaadóra, munkavállalóra átminősítés esetén? Tehető-e anonim bejelentés? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal válaszolt.

Hogyan definiálják a színlelt szerződést?
A színlelt szerződés polgári jogi, illetve munkajogi kategória. A jogalanyok adóügyi és a polgári jogi jogviszonya egymástól elválik és a NAV-nak nincs jogosultsága, hogy a felek szerződési autonómiájába beavatkozzon. A NAV ellenőrzési eljárásában az adójogi (át)minősítés kizárólag adóügyi szempontból releváns, nem módosítja a felek közötti polgári jogi szerződést, a közjogi jogviszonyban nem álló harmadik személyre kihatással nincs, csak a jognyilatkozat adóügyi minőségét határozza meg. A NAV-nak így az egyes törvények (Munka törvénykönyve, Polgári törvénykönyv) szabályai alapján létrejött, megkötött kontraktusokat az adójogszabályok szerint kell megvizsgálni.

Az adójogviszonyok minősítésekor fontos alapelvek a valódiság klauzula („A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni.”) és a rendeltetésszerű joggyakorlás elve („Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.”). Előfordulhat, hogy a NAV a vállalkozási-, megbízási szerződésnek nevezett és annak megfelelően megfogalmazott szerződést tényleges tartalmának megfelelően munkaszerződéssé minősíti át. Szintén átminősítésként értékelhető, amikor a katás adózók és partnereik viszonylatában a Katv. 14. szakasza szerinti vélelem megdöntésére irányul a vizsgálat.

Mi alapján vizsgálnak vállalkozási szerződéseket, és mi alapján minősítik át munkaszerződéssé?
A NAV megvizsgálja a felek által megkötött szerződések tartalmát, a munkavégzés körülményeit, a teljesítés dokumentumait, a tevékenység ellenértékének megfizetéséhez kapcsolódó dokumentumokat, a számlákon feltüntetett gazdasági események valódiságát stb. A NAV jogkövetési vizsgálattal az adózónál, illetve az adózónak nem minősülő magánszemélynél a szerződésben foglalt egyes gazdasági események valódiságát ellenőrizheti.

Az ellenőrzés kiterjed a vizsgált gazdasági eseményekkel összefüggő adatok, tények, körülmények, iratok, nyilvántartások, így különösen a beszerzések és az értékesítések körülményeinek, a gazdasági esemény személyi és tárgyi feltételeinek, illetve a gazdasági esemény megtörténtét igazoló iratok valódiságának vizsgálatára is.

A szerződés típusát elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményeire, így különösen a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásaira, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozataira, a tényleges munkavégzés jellegére, a jogokra és kötelezettségekre tekintettel kell megítélni, illetve megállapítani a valóságban létrejött jogviszony formáját.

A katás adózók és partnereik viszonylatában a Katv. ad kifejezett útmutatást arra, hogy a felállított vélelem - mely szerint a felek között munkaviszony van - mikor tekinthető megdöntöttnek. (ezt keretes írásunkban részletezzük - a szerk.)

Van-e jellemző trükközés?
Még mindig igaz, hogy a kölcsönös előnyök elérése vezérli a „trükköző” feleket. Ugyanakkor azt le kell szögezni, hogy az előny a munkáltatóknál nagyobb, a munkavállaló ugyanakkor kiszolgáltatottabb, hiszen számos, a munkaviszonyhoz köthető jogosultság (például táppénz, fizetett szabadság), védelem (felmentési idő, végkielégítés stb.) nem illeti meg őket.

Mit mond ki a „kata törvény”?
Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében vélelmezi, hogy a kisadózó és a megbízó vállalkozás között munkaviszony jött létre. A kisadózónak kell bizonyítania ennek az ellenkezőjét. A vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi hét körülmény közül legalább kettő megvalósul. Idézet a 2012. évi CXLVII. törvény („kata törvény”) 13. paragrafusából:

„a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;

b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;

c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;

d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;

e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;

f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;

g) * a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a 2. § 8. pont a) vagy g) alpont szerint nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. § 8. pont a) vagy g) alpontban említett jogviszonyok egyikében sem.
(4) A 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személyt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket e § alkalmazásában egy személynek kell tekinteni.”


Tavaly mennyi szerződést vizsgáltak?
2019-es ellenőrzési tervünkben kiemelt feladatként szerepelt a katás vállalkozók vizsgálata: mintegy 14 ezer jogkövetési ellenőrzést végzett a katás adózóknál (szerződéses partnereik viszonylatában).

A 2020-as ellenőrzési tervben a bújtatott foglalkoztatás feltárása és visszaszorítása, a valóságban munkaviszonyban történő foglalkoztatás kata mögé rejtésének megakadályozása állt: csaknem 20 ezer katás jogviszonyt ellenőrzött a NAV, mely nagyjából 1500 foglalkoztatót érintett.

Vannak-e különösen érintett iparágak, tevékenységi körök?
A NAV ellenőrzései szektorsemlegesek, ugyanakkor az elmúlt évek ellenőrzési tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy földrajzi helytől függetlenül a személybiztonsági-, építőipari, illetve az ügynöki és tanácsadói területen jellemzőbb a színlelt munkaviszonyban történő foglalkoztatás.

Milyen következménye a színlelt szerződésnek megbízó cégre és milyen a megbízottra, a "munkavállalóra"?
Ha vállalkozási szerződés munkaviszonyt rejt, akkor pótlólag meg kell fizetni a foglalkoztatáshoz kapcsolódó általános szabályok szerinti közterheket, az adót, a járulékokat és az esetleges bírságot is. A munkavállaló fizeti az elmaradt személyi jövedelemadót, a munkáltató pedig az eredetileg a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói közterheket, az adóbírságot és a pótlékot.

A szerződéses viszony munkaviszonnyá minősítése a katás vállalkozásnál azt jelenti, hogy a főfoglalkozású egyéni/társas vállalkozó az átminősítés miatt 36 órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik egyidejűleg és ezért vállalkozóként nem főfoglalkozásúnak minősül. A havi 50 ezer forint helyett 25 ezer forint adót kell fizetnie és ennek megfelelően változást is be kell jelentenie, a 101E nyomtatványon.

Hol és hogyan tehető bejelentés, ha valaki törvénytelenséget tapasztal?
Közérdekű bejelentés elsősorban elektronikusan a NAV honlapján elérhető, közérdekű bejelentések benyújtására szolgáló űrlap kitöltésével és beküldésével, vagy postai úton, a NAV bármely szervénél tehető.

Közérdekű bejelentés anonim módon - azonosíthatatlan bejelentőként - is tehető. Lényeges azonban az, hogy a szabályozás szerint az azonosíthatatlan személy panaszát vagy közérdekű bejelentését az eljárásra jogosult szerv mellőzi, ettől csak akkor lehet eltekinteni és a bejelentést vizsgálni, ha a panasz vagy a közérdekű bejelentés alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál.

Nem tisztázható és orvosolható azonban a bejelentő saját foglalkoztatásával kapcsolatos szabálytalanság a bejelentő adatai nélkül. Ha a bejelentő saját foglalkoztatási jogviszonyát szeretné rendezni, a foglalkoztató adatain túl a saját adatait, a foglalkoztatásával kapcsolatos konkrétumokat is meg kell adnia. Ezek nélkül ugyanis a bejelentett munkáltató csak általános jelleggel vizsgálható.
  • 2021.05.25HBLF Nemzetközi XMentor Program 4. Kick-off esemény 2021. májusában a HBLF szervezésében negyedszerre indul el díjnyertes Nemzetközi XMentor Programunk, a legbefolyásosabb magyar üzleti vezető nők és nemzetközi mentorok támogatásával. A 2017-ben indult, szervezetek és szektorok közötti programot a női vezetők támogatására hoztuk létre és immár angol és magyar nyelven is elérhető! Open Spotlight Award díjat nyert programunk az út elején járó és már úton lévő női vezetők személyes és szakmai fejlődését támogatja. Nemzetközi, befolyásos és elismert mentor hálózatunkon keresztül a mentoráltak számára vállalatok és szervezetek közötti tudás- és tapasztalatmegosztást biztosítunk, emellett önismereti és szakmai fejlődést, valamint a kapcsolatrendszer bővülését. Részletek Jegyek
  • 2021.05.28Vegyen részt Ön is az EU Sokszínűségi Hónapján! Az Európai Sokszínűségi Hónap az Európai Unió egészében felhívja a figyelmet a munkahelyeken és a társadalmon belül a sokszínűség és a befogadás fontosságára. Elismeri a szervezetek arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a munkahelyeken előmozdítsák a sokszínűséget és befogadó munkakörnyezetet alakítsanak ki. Az Európai Bizottság jogalkotási intézkedések révén hosszú ideje elkötelezetten támogatja a sokszínűség és a befogadás előmozdítását, valamint a megkülönböztetés elleni küzdelmet. Az említett intézkedések hozzájárultak az egyenlőség javításához, és emberek milliói számára tették lehetővé, hogy a lehető legjobban kibontakoztathassák a bennük rejlő lehetőségeket. Az EU Sokszínűségi Karta Magyarország - az EU kizárólagos partnerszervezeteként Magyarországon - szeretettel invitál meg mindenkit az EU Sokszínűségi Hónap ingyenes eseményeire. Részletek Jegyek
  • 2021.06.07 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter