adó  NAV 
Megjelent: 1 éve

Katások színlelt szerződése - erre ugrik a NAV

Tavaly 20 ezer katás vállalkozót ellenőrzött az adóhivatal és ennek egyik eleme a színlelt szerződések - a formálisan vállalkozói, ám valójában munkaszerződések - megállapítása volt. Mit néz az adóhatóság? Milyen következményei vannak munkaadóra, munkavállalóra átminősítés esetén? Tehető-e anonim bejelentés? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal válaszolt.

Hogyan definiálják a színlelt szerződést?
A színlelt szerződés polgári jogi, illetve munkajogi kategória. A jogalanyok adóügyi és a polgári jogi jogviszonya egymástól elválik és a NAV-nak nincs jogosultsága, hogy a felek szerződési autonómiájába beavatkozzon. A NAV ellenőrzési eljárásában az adójogi (át)minősítés kizárólag adóügyi szempontból releváns, nem módosítja a felek közötti polgári jogi szerződést, a közjogi jogviszonyban nem álló harmadik személyre kihatással nincs, csak a jognyilatkozat adóügyi minőségét határozza meg. A NAV-nak így az egyes törvények (Munka törvénykönyve, Polgári törvénykönyv) szabályai alapján létrejött, megkötött kontraktusokat az adójogszabályok szerint kell megvizsgálni.

Az adójogviszonyok minősítésekor fontos alapelvek a valódiság klauzula („A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni.”) és a rendeltetésszerű joggyakorlás elve („Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.”). Előfordulhat, hogy a NAV a vállalkozási-, megbízási szerződésnek nevezett és annak megfelelően megfogalmazott szerződést tényleges tartalmának megfelelően munkaszerződéssé minősíti át. Szintén átminősítésként értékelhető, amikor a katás adózók és partnereik viszonylatában a Katv. 14. szakasza szerinti vélelem megdöntésére irányul a vizsgálat.

Mi alapján vizsgálnak vállalkozási szerződéseket, és mi alapján minősítik át munkaszerződéssé?
A NAV megvizsgálja a felek által megkötött szerződések tartalmát, a munkavégzés körülményeit, a teljesítés dokumentumait, a tevékenység ellenértékének megfizetéséhez kapcsolódó dokumentumokat, a számlákon feltüntetett gazdasági események valódiságát stb. A NAV jogkövetési vizsgálattal az adózónál, illetve az adózónak nem minősülő magánszemélynél a szerződésben foglalt egyes gazdasági események valódiságát ellenőrizheti.

Az ellenőrzés kiterjed a vizsgált gazdasági eseményekkel összefüggő adatok, tények, körülmények, iratok, nyilvántartások, így különösen a beszerzések és az értékesítések körülményeinek, a gazdasági esemény személyi és tárgyi feltételeinek, illetve a gazdasági esemény megtörténtét igazoló iratok valódiságának vizsgálatára is.

A szerződés típusát elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményeire, így különösen a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásaira, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozataira, a tényleges munkavégzés jellegére, a jogokra és kötelezettségekre tekintettel kell megítélni, illetve megállapítani a valóságban létrejött jogviszony formáját.

A katás adózók és partnereik viszonylatában a Katv. ad kifejezett útmutatást arra, hogy a felállított vélelem - mely szerint a felek között munkaviszony van - mikor tekinthető megdöntöttnek. (ezt keretes írásunkban részletezzük - a szerk.)

Van-e jellemző trükközés?
Még mindig igaz, hogy a kölcsönös előnyök elérése vezérli a „trükköző” feleket. Ugyanakkor azt le kell szögezni, hogy az előny a munkáltatóknál nagyobb, a munkavállaló ugyanakkor kiszolgáltatottabb, hiszen számos, a munkaviszonyhoz köthető jogosultság (például táppénz, fizetett szabadság), védelem (felmentési idő, végkielégítés stb.) nem illeti meg őket.

Mit mond ki a „kata törvény”?
Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében vélelmezi, hogy a kisadózó és a megbízó vállalkozás között munkaviszony jött létre. A kisadózónak kell bizonyítania ennek az ellenkezőjét. A vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi hét körülmény közül legalább kettő megvalósul. Idézet a 2012. évi CXLVII. törvény („kata törvény”) 13. paragrafusából:

„a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;

b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;

c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;

d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;

e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;

f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;

g) * a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a 2. § 8. pont a) vagy g) alpont szerint nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. § 8. pont a) vagy g) alpontban említett jogviszonyok egyikében sem.
(4) A 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személyt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket e § alkalmazásában egy személynek kell tekinteni.”


Tavaly mennyi szerződést vizsgáltak?
2019-es ellenőrzési tervünkben kiemelt feladatként szerepelt a katás vállalkozók vizsgálata: mintegy 14 ezer jogkövetési ellenőrzést végzett a katás adózóknál (szerződéses partnereik viszonylatában).

A 2020-as ellenőrzési tervben a bújtatott foglalkoztatás feltárása és visszaszorítása, a valóságban munkaviszonyban történő foglalkoztatás kata mögé rejtésének megakadályozása állt: csaknem 20 ezer katás jogviszonyt ellenőrzött a NAV, mely nagyjából 1500 foglalkoztatót érintett.

Vannak-e különösen érintett iparágak, tevékenységi körök?
A NAV ellenőrzései szektorsemlegesek, ugyanakkor az elmúlt évek ellenőrzési tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy földrajzi helytől függetlenül a személybiztonsági-, építőipari, illetve az ügynöki és tanácsadói területen jellemzőbb a színlelt munkaviszonyban történő foglalkoztatás.

Milyen következménye a színlelt szerződésnek megbízó cégre és milyen a megbízottra, a "munkavállalóra"?
Ha vállalkozási szerződés munkaviszonyt rejt, akkor pótlólag meg kell fizetni a foglalkoztatáshoz kapcsolódó általános szabályok szerinti közterheket, az adót, a járulékokat és az esetleges bírságot is. A munkavállaló fizeti az elmaradt személyi jövedelemadót, a munkáltató pedig az eredetileg a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói közterheket, az adóbírságot és a pótlékot.

A szerződéses viszony munkaviszonnyá minősítése a katás vállalkozásnál azt jelenti, hogy a főfoglalkozású egyéni/társas vállalkozó az átminősítés miatt 36 órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik egyidejűleg és ezért vállalkozóként nem főfoglalkozásúnak minősül. A havi 50 ezer forint helyett 25 ezer forint adót kell fizetnie és ennek megfelelően változást is be kell jelentenie, a 101E nyomtatványon.

Hol és hogyan tehető bejelentés, ha valaki törvénytelenséget tapasztal?
Közérdekű bejelentés elsősorban elektronikusan a NAV honlapján elérhető, közérdekű bejelentések benyújtására szolgáló űrlap kitöltésével és beküldésével, vagy postai úton, a NAV bármely szervénél tehető.

Közérdekű bejelentés anonim módon - azonosíthatatlan bejelentőként - is tehető. Lényeges azonban az, hogy a szabályozás szerint az azonosíthatatlan személy panaszát vagy közérdekű bejelentését az eljárásra jogosult szerv mellőzi, ettől csak akkor lehet eltekinteni és a bejelentést vizsgálni, ha a panasz vagy a közérdekű bejelentés alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál.

Nem tisztázható és orvosolható azonban a bejelentő saját foglalkoztatásával kapcsolatos szabálytalanság a bejelentő adatai nélkül. Ha a bejelentő saját foglalkoztatási jogviszonyát szeretné rendezni, a foglalkoztató adatain túl a saját adatait, a foglalkoztatásával kapcsolatos konkrétumokat is meg kell adnia. Ezek nélkül ugyanis a bejelentett munkáltató csak általános jelleggel vizsgálható.
  • 2022.10.11HR Fest 22 - Forgatókönyvek sűrűjében Újra jön a HR-világ legmeghatározóbb szakmai eseménye. Ősszel újra vár a HR Fest az Akvárium Klubban, ahol ezúttal a gyors változásokra és a közeledő sötét felhőkre fókuszálunk. Neked van már forgatókönyved? Részletek Jegyek
  • 2022.10.11XIX. Magyar Munkajogi Konferencia Atipikus munkajogviszonyok, munkaszerződés és munkajogviszony tartalma, határozott idejű jogviszony sajátosságai. Milyen kihívásokkal kell a cégeknek jelenleg szembenézniük munkaügyi kérdésekben? Nem érdemes hiányoznia a XIX. Munkajogi Konferenciáról. Részletek Jegyek
  • 2022.10.13TÉR workshop - Legyél a teljesítményértékelés szakértője! Miről lesz szó? TÉR bevezetés lépései, szakmai újdonságok, legjobb gyakorlatok, működtetéssel kapcsolatos szakmai titkok. A rendezvény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Részletek Jegyek
  • 2022.11.09Új EU-s irányelvek a Munka Törvénykönyvében Jelentős munkaügyi adminisztratív feladat ősz elején - két irányelv átültetésével módosul a munka törvénykönyve. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Évközi béremelés, négynapos munkahét? - Ezt tervezik a kékgalléros munkáltatók

A munkavállalók kétharmada jó megoldásnak tartaná a négynapos munkahét bevezetését az infláció és a növekvő energiaköltségek... Teljes cikk

A magyarországi cégek 91 százalékánál történt béremelés idén január és augusztus között

A magyarországi cégek döntő része igyekezett tompítani az emelkedő infláció hatásait: 91 százalékuknál történt valamilyen mértékű béremelés... Teljes cikk

USA: Egyre több cég hozza nyilvánosságra a pontos fizetéseket

Világszerte titkolóznak a cégek a munkabérek mértékéről, Magyarországon is ez a gyakorlat alakult ki, az Egyesült Államokban viszont merőben... Teljes cikk

Kapcsolódó hírek