Képzés - csak beszélnek róla?

Képzés – csak beszélnek róla? 2004. október 4. Az európai vállalatok fontosnak tartják a képzést a versenyelőny megtartása érdekében, soknak még sincs ilyen irányú programja, sem e-learning stratégiája. Átlagosan összbevételük fél ezrelékét fordítják képzésre. hirdetés Az IBM megbízása alapján a Forrester Consulting tanulmányt készített az európai vállalatok munkaerő-fejlesztési módszereiről, amelyek versenyelőnyük megtartását szolgálják. A jelentés egy sor hiányosságot tárt fel. Miközben a vállalatok 90 százaléka úgy fogalmazott, hogy a képzés rendkívül fontos, sőt, ebből a szempontból egyenesen életbevágó, egyharmaduknak még sincs erre irányuló programja.A tanulmányrólSzerzői több mint 250 igazgatósági szintű vezetőt kérdeztek meg a pénzügyi, gyártási és a forgalmazási szektorban működő francia, német, olasz, észak-európai, spanyol, valamint brit nagy- és kisvállalatoktól. A válaszokból kitűnnek a nézetbeli különbségek; például az, hogy az egyes vállalatoknál mire lesz szükség a jövőben, és hogyan készülnek fel arra.Sok szó, kevés tett Világosan megfigyelhető, hogy miközben az alkalmazottak képzésének kérdése a versenyelőny megőrzése szempontjából kiemelt helyen áll az igazgatósági szintű vezetők napirendjén, mégis jelentős lemaradás mutatkozik abban, hogy a szervezetek mit tesznek ténylegesen az ügyért – mondta Mary Sue Rogers, az IBM Human Capital Management Global Practice vezetője. A készségfejlesztés fontosságával mindenhol tisztában vannak, de nagyon sok cég semmit sem tesz az ügy érdekében. Az ezernél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kisvállalatok közül háromból egynek, a nagyvállalatok közül pedig négyből egynek nincs naprakész továbbképzési programja, jóllehet, a tanulmány készítésekor a megkérdezett szervezetek 93 százaléka stratégiája szempontjából rendkívül fontosnak vagy életbevágónak látja a professzionális készségfejlesztést. A tanulmány szerint a cégek átlagosan bevételük 0,05 százalékát fordítják erre a célra.Nem egyformánAz egyes országok között jelentős eltéréseket mutatkoztak. A vizsgált országok közül Németország cégei fordítanak leginkább gondot a képzésre, mivel ott a vállalatvezetők mintegy háromnegyede szerint fontos az innováció és a versenyelőny megőrzése. Franciaországban ugyanakkor jóval kisebb jelentőséget tulajdonítanak a képzésnek: a vezetők mindössze 35 százaléka tartotta lényegesnek a versenyelőny szempontjából.Az informatikai ismeretek a legkeresettebbek A jövő szempontjából fontos ismeretek közül a szervezetek még mindig az informatikát sorolják első helyre – előnyben részesítve mind az üzleti, mind a vezetési ismeretekkel szemben. A megkérdezett vállalatok azt is állították, hogy a jövőben sokkal rugalmasabb munkaerőre lesz szükségük, vagyis az informatikai tudású munkatársaknak üzleti ismereteket is el kell sajátítaniuk, ha meg akarnak felelni a szervezet követelményeinek. Az európai vállalatvezetők nagy jelentőséget tulajdonítanak a rugalmasan alkalmazható üzleti ismeretek fejlesztésének, 44 százalékuk mégsem teszi lehetővé az alkalmazottaknak az olyan többfunkciós, univerzális képzést, amely kulcsfontosságú a tudásalapú gazdaságban a versenyelőny megszerzése szempontjából.A tanulmány azt is hangsúlyozza, hogy a munkaerő fokozódó mobilitása és rugalmassága következtében a kommunikációs készségek rendkívül fontosak lesznek a vállalati identitás és jövőkép fenntartásában. A vizsgált cégek 94 százaléka állította, hogy ezek a készségek a jövőben fontosak lesznek számára. Több mint 60 százalékuk azonban úgy véli, hogy készségfejlesztési programjaik nem alkalmasak az alkalmazottak megfelelő kommunikációs készségének kialakítására. A mobilizált munkaerő és az alkalmazottak fokozott rugalmasságának kezelése a jövőben elengedhetetlen lesz a versenyelőny megszerzéséhez. Kizárólag az a cég kerülhet ki győztesen ebből a játszmából, amely hajlandó céltudatosan befektetni a munkaerőbe – jegyezte meg Sue Rogers. Nincs e-learning A vizsgált cégek több mint 30 százalékának nincsenek e-learning megoldásai a szervezeten belül, a nagyobb vállalatok 45 százalékának pedig nincs naprakész e-learning stratégiája. Ha tekintetbe vesszük, hogy az e-learning stratégia milyen előnyöket jelenthet a szervezetnek – mondta Richard Straub, az IBM Learning Solutions EMEA-térségért felelős vezetője, akkor elképesztő, milyen kevés cégnek van legalább egy, bármilyen e-learning megoldása. Straub szerint, ha a szervezetek az e-learninget nem annyira a költségcsökkentés módjának tekintenék, hanem egy versenyelőnyt megalapozó lehetőségnek a munkaerő átképzése útján, a tanulmány teljesen más eredményt hozott volna. A kutatás megállapította, hogy a vizsgált cégek több mint 90 százaléka úgy nyilatkozott: az informatikai ismeretek rendkívül fontosak vagy életbevágóak a vállalat számára, a megkérdezettek egynegyede mégis úgy érezte, hogy cége informatikai felkészültsége nem megfelelő. 75 százalék úgy véli, hogy a képzés kockázatot jelent a szervezet számára, mert az alkalmazottak más cégekhez vándorolhatnak. Öt vizsgált cégből mindössze egy olyan akadt, amely az elméleti ismereteket a szakmai készségek fölé helyezte.