Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 15 éve

Két-, háromszoros a magyar lemaradás: Keresetek Magyarországon és az EU-ban

Összehasonlító kereseti statisztikát készített a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kilenc hónappal Magyarország európai uniós csatlakozása előtt. Az összeállításból kiderül, hogy 2000-ben a magyar munkajövedelmek a legfejlettebb EU tagországoknak kevesebb mint egyharmadát tették ki, az EU-ban legkisebb jövedelmet felmutató Portugáliához képest is 30 százalék volt a lemaradásunk

Az összehasonlító adatok szerint a luxemburgi bérszínvonal a magyar 3,68-szorosa, a dán 3,2-szerese és még a német is több mint háromszorosa. A középmezőnyhöz tartozó, az EU-hoz 1995-ben csatlakozott Svédország, Ausztria és Finnország esetében 2,3-2,6-szoros az elmaradás. A lista végén található dél-európai tagállamok mögött 70 (Spanyolország) illetve 31 (Portugália) százalékkal vagyunk.

Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai intézménye a fő értékmutatókat "vásárlóerő-egységben" (PPS) számolja, ami a tényleges vásárlóerőnek megfelelő eurót takarja. A KSH kutatói a magyar béradatokat is átszámolták PPS-be, ugyanis általánosan elfogadott nézet, hogy a valutaárfolyamon átszámított keresetek nem a tényleges különbséget fejezik Magyarország és az EU bérszínvonala között, azokat irreálisan felnagyítják.

Havi bruttó átlagkereset (kerekített adatok):

Ország Kereset PPS (vásárlóerő-egység) Magyarország = 100 Év
  • Luxemburg 3 200 368 2000
  • Dánia 2 800 322 2000
  • Belgium 2 700 372 1998
  • Németország 2 700 310 2000
  • Egyesült Királyság 2 600 299 2000
  • Hollandia 2 400 302 1999
  • Írország 2 400 331 1998
  • Franciaország 2 100 264 1999
  • Svédország 2 100 241 2000
  • Ausztria 2 000 230 2000
  • Finnország 1 900 239 1999
  • Görögország 1 700 234 1998
  • Spanyolország 1 500 172 2000
  • Portugália 950 131 1998
  • Magyarország 870 100 2000

    Forrás: KSH



  • Follow hrportal_hu on Twitter