Két-, háromszoros a magyar lemaradás: Keresetek Magyarországon és az EU-ban
Összehasonlító kereseti statisztikát készített a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kilenc hónappal Magyarország európai uniós csatlakozása előtt. Az összeállításból kiderül, hogy 2000-ben a magyar munkajövedelmek a legfejlettebb EU tagországoknak kevesebb mint egyharmadát tették ki, az EU-ban legkisebb jövedelmet felmutató Portugáliához képest is 30 százalék volt a lemaradásunk
Az összehasonlító adatok szerint a luxemburgi bérszínvonal a magyar 3,68-szorosa, a dán 3,2-szerese és még a német is több mint háromszorosa. A középmezőnyhöz tartozó, az EU-hoz 1995-ben csatlakozott Svédország, Ausztria és Finnország esetében 2,3-2,6-szoros az elmaradás. A lista végén található dél-európai tagállamok mögött 70 (Spanyolország) illetve 31 (Portugália) százalékkal vagyunk.
Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai intézménye a fő értékmutatókat "vásárlóerő-egységben" (PPS) számolja, ami a tényleges vásárlóerőnek megfelelő eurót takarja. A KSH kutatói a magyar béradatokat is átszámolták PPS-be, ugyanis általánosan elfogadott nézet, hogy a valutaárfolyamon átszámított keresetek nem a tényleges különbséget fejezik Magyarország és az EU bérszínvonala között, azokat irreálisan felnagyítják.
Havi bruttó átlagkereset (kerekített adatok):
Ország Kereset PPS (vásárlóerő-egység) Magyarország = 100 Év
Luxemburg 3 200 368 2000
Dánia 2 800 322 2000
Belgium 2 700 372 1998
Németország 2 700 310 2000
Egyesült Királyság 2 600 299 2000
Hollandia 2 400 302 1999
Írország 2 400 331 1998
Franciaország 2 100 264 1999
Svédország 2 100 241 2000
Ausztria 2 000 230 2000
Finnország 1 900 239 1999
Görögország 1 700 234 1998
Spanyolország 1 500 172 2000
Portugália 950 131 1998
Magyarország 870 100 2000
Forrás: KSH
Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai intézménye a fő értékmutatókat "vásárlóerő-egységben" (PPS) számolja, ami a tényleges vásárlóerőnek megfelelő eurót takarja. A KSH kutatói a magyar béradatokat is átszámolták PPS-be, ugyanis általánosan elfogadott nézet, hogy a valutaárfolyamon átszámított keresetek nem a tényleges különbséget fejezik Magyarország és az EU bérszínvonala között, azokat irreálisan felnagyítják.
Havi bruttó átlagkereset (kerekített adatok):
Ország Kereset PPS (vásárlóerő-egység) Magyarország = 100 Év
Forrás: KSH
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon