Szerző: Szarka Dóra Megjelent: 7 hónapja

Ki viszi tovább a családi vállalkozást?

A Schobert házaspár még nem foglalkozik az utódlás kérdésével, Kósa Erika szerint sok a próbatétel a családi vállalkozás működtetése közben. A kérdés azért merült fel, mert elkövetkezendő néhány évben megy nyugdíjba a rendszerváltást követően alapított családi vállalkozások vezetőinek nagy százaléka. Át kell gondolni, ki vigye tovább a céget, hogyan alakuljanak a tulajdoni viszonyok az cégvezető leköszönését követően. Nemrég került megrendezésre a Családi Cégek Napja, ahol a fókusz éppen a generációváltáson volt. A cikkben a konferencián elhangzott gyakorlati tanácsokat, lehetőségeket és példákat részletezzük.

Ahogy a nemrég megrendezett Családi Cégek Napjának megnyitóján Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány illetékese fogalmazott: a családon belüli bizalom viszi előre a családi vállalkozást, a családok összefogásával pedig erősödik a gazdaság. Emiatt sem mindegy, milyen jövő vár a generációváltás előtt álló családi vállalkozásokra, van-e szándék a cég tovább működtetésére, sikerül-e az új menedzsmentnek beilleszkednie az üzleti életbe, hozzá tudnak-e rakni elődjük életművéhez?

A generációváltás egy folyamat, a kulcs a felkészülésben rejlik

A Családi Cégek Napjának egyik előadója a Barkassy-Grünfeld Ügyvédi Iroda munkatársa, dr. Korim Balázs felhívta a figyelmet, a generációváltás kardinális kérdés a nemzetgazdaság szempontjából. Európában a cégek 75-80 százaléka családi vállalkozás. Az eddigi nemzetközi tapasztalatok szerint egyharmaduk marad meg az első generációváltás után, a második generációváltásnál húsz százalék alá esik a számuk. Magyarországon a mikro- és kisvállalatok 95 százaléka, míg a közepes- és nagyvállalatok 25-30 százaléka van családi kézben. Legtöbbjük ezekben az években jut el az első generációváltás időszakába, ugyanis az alapítók nagy része mostanában lép nyugdíjas korba.

Nem mindegy, hány vállalkozás marad családi kézben, vagy egyáltalán fennmarad-e. A Barkassy-Grünfeld Ügyvédi Iroda jogásza úgy véli, a családnak és a nemzetgazdaságnak is jobb lenne, ha a családi vállalkozás bezárása csak végső lehetőségként merülne fel. Mindezeket szem előtt tartva felkészülten érdemes belépni a generációváltás állapotába - amelynek előkészítését idejében kell megkezdeni. Lebonyolítása azonban nem elhanyagolható jogi kihívást jelent a kkv-knak. Ahogy dr. Korim Balázs fogalmazott, a generációváltás egy folyamat, a kulcs a felkészülésben rejlik. Jelenleg a magyar családi vállalkozásoknak mindössze öt százaléka rendelkezik írásos tervvel azzal kapcsolatban, hogy a generációváltást hogyan és milyen ütemben fogják levezényelni.

Generációváltás időszakának hatékony menedzselése

Több lehetőség közül választhatnak a családi tulajdonban levő cégek, generációváltást követően hogyan folytassák a gazdálkodásukat. Dr. Korim Balázs elmondta, a generációváltás sikeres levezetéséhez először meg kell állapítani, van-e olyan családtag, aki alkalmas és hajlandó lenne átvenni a céget. Ha igen, meg kell nézni, milyen képzésen, tanfolyamon lenne érdemes részt vennie, milyen tapasztalatokat kellene szereznie ahhoz, hogy méltó utóda lehessen a cégalapítónak, és felelősen vegye át a vállalatot. Jó, ha előre tisztázzák azt is, milyen jövőt szánnak a cégalapítónak a vállalkozásban, rész vesz-e később is a működésben.

Hogyan osszuk meg a tulajdont és a vezetést?

Dr. Korim Balázs a Családi Cégek Napján elmondta, többféle utódlási kimenetre ad lehetőséget a jog a tulajdon és a vezetés megosztásának verziói mentén. A tulajdon átruházásakor választhatunk egyebek mellett az ajándékozás (előnye, hogy egyenes ági rokonok esetében illetékmentes tranzakció), az üzletrész adásvétele (illeték terheli) és az életjáradéki szerződés (előnye, hogy illeték és adómentes tranzakció lehet meghatározott körülmények esetén) konstrukciója között. A családi vállalkozás vezetői dönthetnek úgy, hogy a tulajdon marad a család birtokában, az ügyvezetést azonban kiszervezik. Ebben az esetben célszerű egy jól megfogalmazott menedzserszerződésben tisztázni a jogokat és kötelezettségeket. A Barkassy-Grünfeld Ügyvédi Iroda szakjogásza elmondta, a korlátolt felelősségű társaságoknál is lehetőség van igazgatóság létrehozására, amely lehetővé teszi, hogy több ügyvezető is legyen a cégben, egy testületi szerven belül, és ekkor a döntések meghozatala a testületben történik. Ha a családon belül nincs megfelelő személy, aki az ügyvezetést elláthatná, és a vállalatban a tulajdonosi körtől elkülönült menedzsment működik, generációváltáskor menedzsment kivásárlásra (MBO, Management Buy Out) is sor kerülhet. Ahhoz, hogy a tulajdonjog külső félnek kerüljön átadásra, a cég előzetes átvilágítása szükséges, amely során az elsődleges cél a gazdasági társaság látható és rejtett gyengeségeinek feltárása - azonban dr. Korim Balázs tapasztalatai szerint sokszor az alapító ügyvezető a legértékesebb tényezője a családi vállalkozásnak.

Bizalmi vagyonkezelés mint lehetőség

A bizalmi vagyonkezelés jogintézményét az új Polgári Törvénykönyv vezette be, amelyet a zavartalan generációs vagyontranszfer érdekében alakítottak ki. Dr. Magyar Csaba, a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja elmondta, hogy a bizalmi vagyonkezelés egy kiváló lehetőség a családi vállalkozások számára a vagyon összefogására és védelmére. A vagyon tulajdonosa, azaz a vagyonrendelő egy bizalmi vagyonkezelési szerződést köt a bizalmi vagyonkezelővel és kijelöli a kedvezményezett(ek)et. A bizalmi vagyonkezelési tevékenységet lehet üzletszerűen végezni (MNB engedéllyel), de lehetőségünk van akár egy családtagunknak is átadni a vagyontárgyat (pl. egy céges üzletrészt). A vagyon átadása minden esetben illetékmentes. A kezelt vagyon ezt követően adóalannyá válik és a társasági adó szabályai szerint adózik a nyeresége után. A kedvezményezett részére történő vagyonkiadás az induló vagyon erejéig illetékmentes, amennyiben a vagyonrendelő és a kedvezményezett egyenes ági rokonok vagy házastársak. A kezelt vagyon hozamának kiadása a kedvezményezett tekintetében úgy adózik, mintha osztalékot kapna. A bizalmi vagyonkezelés a végrendeletet is kiválóan helyettesíti, ráadásul sokkal rugalmasabb szabályokat lehet a bizalmi vagyonkezelési szerződésbe beépíteni, mint ahogy azt végrendelet esetén tehetnénk, arról nem is beszélve, hogy nem kell kivárni a hosszú hagyatéki eljárást. Dr. Magyar Csaba elmondta, hogy az új Polgári Törvénykönyv alapján lehetőség van családi alapítvány létrehozására is, azonban a célok tekintetében itt sokkal szűkebb a mozgástér, illetve az adózási szabályok is sokkal kedvezőbbek bizalmi vagyonkezelés esetén.

Családi alkotmány

A jog lehetőséget ad családi alkotmány létrehozására is, amely rendelkezéseket tartalmaz a vállalkozást érintő témákban - hangzott el dr. Barkassy-Grünfeld Loránd előadásában. Célja a család kulturális és szellemi örökségének rögzítése, a család jövőbeli gazdasági reményeinek és ambícióinak, valamint mindezekhez szükséges eljárásrendnek és szabályoknak a megfogalmazása. Tartalmazza a családi küldetéstudatot, a bonyolulttá vált családi és vagyoni viszonyok kezelését. A családi alkotmány tulajdonképpen a család, a családi vállalkozás és a külvilág közötti viszonyrendszert teremti meg. Ahogy dr. Barkassy-Grünfeld Loránd fogalmazott, a családi alkotmány elrendelheti például azt, hogy a családi vállalkozást mindenáron családi kézben kell-e tartani, mikor érdemes megfontolni a cég eladását vagy külső befektető bevonását, a családtagok mikor szerezhetnek részesedést a vállalkozásban, mikor kerülhetnek alkalmazásba a családtagok, a következő generációnak milyen feladatai lennének a vállalkozás és a család jólétének fenntartásában. Mindezeken kívül számos, a családi vállalkozás jövőjét érintő, a generációváltáskor irányjelzőként szolgáló rendelkezést tartalmazhat a családi alkotmány.

„Kell egy vezér a családban”

A Családi Cégek Napjának egyik előadó házaspárja, Rubint Réka és Schobert Norbert, az Alakreform program és a Norbi Update Lowcarb Nyrt. tulajdonosai voltak. Elmondták, családi vállalkozásaik sikere valószínűleg abban rejlik, hogy ők ketten egyrészt kiegészítik egymást, mindenki a saját területén nyújtja a maximumot, másrészt a munkanap nagy részét külön töltik. Nem egy férj-feleség vezette vállalkozás sínyli meg az állandó egymás mellett töltött idő negatív hatásait - ezt megelőzendő a Schobert házaspár a napi munkahelyi teendőit külön intézi. „Nekem fontos, hogy tisztelni tudjam a férfit, aki mellettem van, mert kell egy vezér a családban, aki az irányt, a csapásvonalat mutatja” - fogalmazott Rubint Réka a konferencián. Elmondta, azért sem szerencsés, ha egy helyen dolgoznak a házastársak, mert egyiküknek mindig főnöknek, a másiknak pedig a beosztottjának kell lennie, ami viszont nem tesz jót a párkapcsolatnak, így hosszú távon a családi cég jövőjét is veszélyeztetheti. A Schobert házaspár még nem gondolkodik a családi vállalkozások utódlásán, három gyermekük még túl fiatal ahhoz, hogy tudnák, milyen munkát végeznének szívesen. Rubint Réka elmondta ugyan, hogy örülne neki, ha kislánya követné őt az edzői hivatásban, de elfogadja azt is, ha nem ezt a pályát és nem a családi vállalkozások továbbvitelét választja. Rubint Réka elmondta, sok olyan esetet látott az évek során, amikor a családi vállalkozásban a nő azért nem mert szülni, mert mindig volt valamilyen probléma, nehézség a cégen belül, ami eltántorította. Rubint Réka szerint soha nem lesz olyan időszak, ami minden, a gyermekvállalás szempontjából fontos feltételnek megfelelne, viszont ez egy nagy csapda, ami oda is vezethet, hogy kifutnak az időből, és évek múlva nem lesz kinek átadni az annyira dédelgetett családi vállalkozást.

A magánéletet sem szabad elfelejteni

Kósa Erika, Magyarország leggazdagabb női vállalkozója és férje, Körtvélyesi Zoltán tapasztalatai szerint sok próbatételen esik keresztül a házasság a családi vállalkozás működtetése során. Adódik ez abból, hogy a vállalkozás mégiscsak egy munka, amely mellett sokszor elfelejtődik, hogy az embernek magánélete is van. Kósa Erika elmondta, minden vállalkozás, de legfőképpen a családi vállalkozás alapszabálya, hogy a napi problémákat nem szabad hazavinni - azért sem, mert keveredik az otthoni problémákkal. Mivel ez a legtöbb esetben nem jön magától, tudatosan kell kialakítani ezt a hozzáállást, és tenni is kell érte. A vállalkozóasszony úgy véli, a nőknek sokkal nehezebb vezetőnek lennie, mert sok feladat hárul rájuk - a családi vállalkozásban betöltött szerepük mellett otthon, mint családanya is helyt kell állniuk. A vállalkozás, a párkapcsolat és a gyerekek között egyensúlyt tartani pedig nem kis teljesítmény.

Már korán ki kell alakítani a gyerekben a céghez fűződő pozitív viszonyát

Prohászka Ottó, a Tutti élelmiszeripari vállalat vezetője néhány éven belül kívánja átadni a családi kézben lévő vállalatának vezetését. Lánya, Prohászka Andrea a Családi Cégek Napján elmondta, jelenleg az édesapja és két testvére is a vállalkozásban dolgozik, alá-fölérendeltségi viszony van közöttük - az apa a lánya főnöke, aki a két fiatalabb testvérének a főnöke -, a vasárnapi ebédnél azonban mindig visszaállnak a családi viszonyok. Az alapító, Prohászka Ottó azzal érte el, hogy a jövőbeli utódokban jó kapcsolat alakuljon ki cég irányába, hogy már kisgyermekként bevitte őket a munkahelyére. A pozitív kötődést jó élményekkel is segítette: az üzemben előállított fagylaltporból készült fagyi mindig megtette a hatását. A Prohászka gyerekek megmászták a vállalati ranglétrát, kezdetben a nyári szünetek alatt dolgoztak a gyárban, szinte minden munkakört kipróbáltak, aminek eredményeképpen soha nem akartak más vállalatnál dolgozni. Mivel minden munkafolyamattal tisztában vannak, tudják, mi folyik a vállalatnál, jobban tudják értékelni a céget, mintha csak „belecsöppentek” volna a pozíciójukba. Már az unokák is bejárnak dolgozni sőt, az irodában ülve játszadoznak, melyikük lesz a Tutti-főnök. Még nincs eldöntve, hogy ki veszi át a vállalat vezetését az alapító leköszönése után. A legidősebb testvér, Prohászka Andrea két kisgyermek édesanyja, gondolnia kell a családjára is. Ő nem biztos, hogy meg tudja csinálni azt, amit az édesapja, akinek mindig is „első helyen a munka állt, utána jött csak a család”. Ahogy Prohászka Ottó fogalmazott, ő azért tehette ezt meg, mert neki meg volt az a szabadsága, hogy felépítse a vállalkozását, hiszen a felesége menedzselte az otthont és a gyerekeket. A vállalat tulajdonosa sok olyan esettel találkozott, amikor a vezető nem objektíven mérlegelt, és a saját gyerekét olyan posztba juttatta, ami nem felelt meg a képességinek, vagy még nem érett meg a vállalatvezetéssel járó felelősség elviselésére, és a családi vállalkozás szenvedte kárát. Az alapító szerint még az sem elképzelhetetlen, hogy egy nem vér szerinti alkalmazott kapja az első számú vezetői posztot, de hogy pontosan hogyan fog történni az utódlás, még a jövő kérdése.
Follow hrportal_hu on Twitter

Az intuíció hülyeséget eredményezhet?

A hülyeség pszichológiájával foglalkozik Aczél Balázs, pszichológus, aki nemcsak az emberi stupiditás leírásával kapcsolatosan végez kísérleteket, hanem azt is megmutatja, hogyan lehet elkerülni a hülye helyzeteket. A legáltalánosabb útja az idiotizmusnak az a döntéshozatal, amely „zsigerből” jön. Amire „ráérzünk”, ami a „szívünkből jön”. Ez szinte biztos, hogy nemcsak a mi életesélyeinket rontja le, hanem a környezetünket is tönkre teszi. tovább..

További cikkek
Új vezető a Budapest Bank mikrovállalati üzletágának élén

Május 1-jétől Dancsné Engler Bernadett vezeti a Budapest Bank mikrovállalati üzletágát, amely a 200 millió forint alatti éves árbevétellel... Teljes cikk

Több ezer fuvarozói állás kerülhet veszélybe

Május 25-től kezdve bírsággal sújtják a gépjárművezetőt és az őt alkalmazó céget, ha a heti 45 órás pihenőidőt nem kereskedelmi... Teljes cikk

Meghosszabbodik a diplomás gyed, nő a családi adókedvezmény

Új családtámogatási kedvezményeket jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök, a Családok Budapesti Világtalálkozójának megnyitóján. Teljes cikk

Nem vállalta el a munkát, azért nem volt a robbantás közelében

Egy magyar férfi is a Manchester Arenában dolgozott volna, az Ariana Grande koncert rendezvényének kiszolgáló személyzetében, de végül úgy döntött... Teljes cikk

700 robot segíti a győri Audi gyárában a munkát

Az új járműmodellek gyártásában robotok is részt vesznek, amely a szakemberek kiképzésével együtt komoly beruházást igényelt az autóipari cég részéről. Teljes cikk