Kisebb lehet a nyugdíj jövőre

Jövőre két ponton változik a nyugdíjak számításának módja, ám a változások csak a friss nyugdíjasokat érintik majd. A már nyugdíjban lévőket nem, és folytatódik számukra az úgynevezett korrekciós emelés, több mint 700 ezer érintettel. A változások nem bántják a 13. havi nyugdíjat sem. Ez a juttatás minden nyugállományúnak – az újaknak is jár.

Az egyik lényeges változtatás az úgynevezett teljes valorizáció, amely a 2008. január 1-vel életbe lépő nyugdíj kiszámítását jellemzi, valójában annyit jelent: hogy ellentétben a jelenlegi szabályozással az utolsó három évet is fel kell szorozni az országos átlagkereset növekedésével. Emiatt az egyes évek átlagkereset-ingadozásának nyugdíjalapban megjelenő hatása lényegesen kiegyenlítettebb lesz, a „helyettesítési ráta” (azaz az első nyugdíj nagysága az utolsó bérhez képest) nem ingadozik attól függően, hogy melyik évben mennek nyugdíjba és hogy viszonyul ehhez képest az előző 3 év átlagkereset-növekedése. Ez elméletileg átlagosan 6-7 százalékos emelkedést eredményezne.

A csökkenés lehetséges oka

Ebből azonban jó páran semmit sem fognak észrevenni, ugyanis a nyugdíj kiszámításának módja is megváltozik. Leegyszerűsítve eddig a számítás alapját az adta, hogy a figyelembe vett bruttó bér (jelenleg 1988-tól veszik figyelembe) összegéből levonták a befizetett személyi jövedelemadót, majd egy skála alapján szorozták fel azt.

2008-tól azonban jön az „igazi nettósítás”, azaz a bruttó bérből nemcsak a személyi jövedelemadót, hanem a munkavállalói járulékot is levonják. Ennek mértéke szinte évente változott, 2007-ben 17 százalék, de az elmúlt húsz évre vetítve az átlag 12,5 százalékot jelent. Ez bizonyos esetekben azt jelenti, hogy az ugyanolyan paraméterekkel rendelkező dolgozó (ugyanolyan végzettség, szakma, ledolgozott évek száma, stb) mintegy 6-8 százalékkal alacsonyabb nyugdíjra lesz jogosult, ha 2008-ban hagyja abba a munkát, mint ha 2007-ben történt volna mindez.

Azonban a teljes nettósítással az az indokolatlan hatás is kiiktatódik a nyugdíjszámításban, hogy mikor milyen mértékben változnak a járulékok. A mai „félnettó”-szabály azokkal szemben igazságtalan, akik olyan időszakban mentek nyugdíjba, amikor alacsonyabb volt a járulékok mértéke, ezért tehát alacsonyabb volt a helyettesítési ráta is, ugyanis a nettó átlagkereset soha nem tartalmazta az egyéni járulékokat.

Jobban járnak a tovább dolgozók

Ugyanakkor a nyugdíjszámítás változása 2008. január 1-jétől a korábbinál nagyobb mértékben ismeri el a hosszú szolgálati időt, vagyis a 40 év szolgálati idő fölötti éveket – derül ki a jövőre életbelépő jogszabályból. Mindez azt jelenti, hogy akinek például a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló nettó bére 100 ezer forint – amelyből tehát levonták az adót és az egyéni járulékokat – a jelenlegi, azaz 2007-es számítási mód szerint 41 évnyi munkaviszony után 81,5 ezer forintot kap, a 2008-as módosítások után viszont ugyanezen feltételekkel 82 ezer forint jár. Vagy ha megnézzük például 45 éves szolgálati időre a 100 ezer forintos nettó keresetre kiszámított nyugdíjat, annak értéke 2007-ben 87,5 ezer forint, 2008-ban számolva viszont már 90 ezer forintos nyugdíjat jelent.

A statisztikai adatok azt mutatják egyébként, hogy ma a férfiak 90 százaléka 40 évnyi munkaviszony után megy nyugdíjba – tájékoztatta a FigyelőNetet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szóvivője.

Nem lesz népszerű a korengedményes

Kozek András, az Allianz Hungária Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint nem a nettósításnak, hanem annak lesz komoly hatása, hogy a ledolgozott évek száma nagyobb súllyal esik a latba. Kozek szerint a szigorítás eredménye az lesz, hogy a jelenleginél kevesebben akarnak a törvényes korhatár előtt nyugdíjba menni: jelenleg az átlagéletkoruk nem éri el a 60 évet. „Bár a szigorítás érezhető járandóságcsökkenést okoz a 2008-ban nyugdíjba vonulóknál ahhoz képest, mint ha 2007-ben mentek volna nyugdíjba, de igazságosabb lesz. Aki ugyanis rövidebb ideig dolgozott, az kevesebb társadalombiztosítási járulékot fizetett, de mivel korábban megy nyugdíjba, így többet költ rá az állam” – teszi hozzá Kozek.

A vezérigazgató-helyettes úgy látja, hogy a jelenlegi nyugdíjígéret hosszabb távon nem fenntartható több okból sem. Az egyik, hogy a politikai racionalitás pártfüggetlenül a nyugdíjígéretek emelését diktálja, azonban erre – főleg egy a magyarhoz hasonlóan elöregedő társadalomban – nincs meg a kellő fedezet, így a nyugdíjkassza egyensúlyban tartásához folyamatosan máshonnan kell forrásokat bevonni. Mellesleg a jelenlegi nyugdíjbüdzsé egy félig zárt rendszer, ahová befolyik a pénz, ott nem gyarapodik; ellenben a kiadási oldal folyamatosan nő. „A rendszer akkor volna igazságos, ha a nyugdíjígéret emelése esetén emelnék a járulékokat is, hogy legyen fedezet a pluszösszegekre” – teszi hozzá Kozek.

Kozek szerint az is nagy gond, hogy bár a nyugdíjak átlagos összege nem magas, helyettesítési értékük az elmúlt időben kirívóan magasra szökött az uniós átlaghoz viszonyítva. Míg Magyarországon a friss nyugdíj-megállapítások átlagos helyettesítési értéke 90 százalék, vagy afelett van, addig az EU-átlag 60-70 százalék.

Baj lesz a minimálbéresekkel

A vezérigazgató-helyettes szerint további probléma, hogy a rendszerváltozás óta rengetegen egyáltalán nincsenek bejelentve évekig, illetve minimálbérre vagy nagyon alacsony összegre vannak bejelentve. Mivel ez a populáció folyamatosan nőtt, pár évtized múlva hatalmas gondok keletkezhetnek, mert nyugdíj csak 20 évnyi munkaviszony után jár. De azok sem járnak sokkal jobban, akik minimálbéren vannak bejelentve, ugyanis a nyugdíjuk nem lesz elegendő az elfogadható szintű öregkori megélhetéshez, állítja Kozek.

A 2008-ban életbelépő rendszer azonban nem biztos, hogy sokáig él, ugyanis elméletileg 2013-ban kerülne sorra a nyugdíjak bruttósítása, és azok adóztatása. Azonban a „bruttó nyugdíj adóztatva” kérdésében még az érdemi munkálatok nem kezdődtek el – valószínű, hogy a próbaszámításokat még az idén el kell végezni, ha a kormány döntött arról, hogy mikor veszi fel tárgysorozatába.