Kizárólag az állatkert felelőssége, hogy elpusztult a szurikáta
A kecskeméti állatkertben élő szurikáta elpusztításáról sokféle megközelítést olvashattunk. Azt viszont eddig nem vetette fel senki, hogy van-e munkavédelmi felelőssége a kecskeméti állatkertnek. Kling Péter munkavédelmi szakember szerint van, mert nem mérte fel kellőképpen a kockázatot, pedig készülhet olyan kockázatelemzés, ami olyan munkahelyre vonatkozik, ahol az állatok vannak veszélynek kitéve az emberek miatt.
Nem értek egyet azokkal, akik a gyereket hibáztatják, igazságtalan módon irányul ellene a harag. Persze, sokkal könnyebb egy gyereket hibáztatni, mint azt végiggondolni, hogy vajon az állatkert miért nem tudott vagy akart olyan körülményeket biztosítani, hogy egy féltve szeretett állatát és a megsérült gyereket megóvja. A munkavédelmi törvény erre az esetre is vonatkozik:
A 40. § (1) szerint a munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.
Fel sem tételezték valószínűleg, hogy valaki ártani akar egy ilyen kis állatnak.
Gyerekekről van szó, akiknek még fejlődniük kell, hogy betartsák a szabályokat, vagy legalábbis a fontosabbakat. Az én területem a munkavédelem, ezért arra kérek mindenkit, hogy gondolkodjanak el azon, hogy abban az esetben, ha egy veszélyes üzemben a szakképzett, kioktatott felnőtt, egészségileg alkalmas dolgozó benyúl egy olyan helyre a tiltás ellenére, ahol levágja a gép az ujját, ott sem a munkavállaló kap büntetést a hatóságtól, pedig nem tartotta be a munkavédelmi szabályokat. A munkáltató fog bírságot fizetni, mert nem volt megfelelő a védelem. Akkor is a céget veszik elő, ha egy ráccsal védte ezt a nyílást, de a rácsot könnyen le lehetett szedni, ezért történt baleset. Tehát egy gyerektől miért várjuk el, hogy minden szabályt betartson, amikor egy felnőtt esetében sem feltételezzük, hogy mindig szabálykövető lesz, ezért műszaki megoldásokkal védjük attól, hogy veszélyes helyzetbe kerüljön.
Ha a példáját a konkrét esetre alkalmazzuk, akkor az állatkert a szurikáta védelmében nem tett meg mindent?
Igen, a felirattal nem lehet egy az egyben áthelyezni a felelősséget. Lehet olyan látogató, aki nem tud olvasni, nem jól lát, nem ért magyarul, túl fiatal stb. A gyereknek egyénileg nyilván be kellett volna tartani az állatkert látogatókra vonatkozó szabályait, de az állatkert nem számolhat azzal, hogy több ezer látogató között biztosan nem lesz olyan, aki megszegi ezeket.
Akkor ön szerint kizárólag az állatkeret felelőssége, hogy egy gyerek egyáltalán be tudott nyúlni, és el tudta érni a szurikátát?
Igen. Azzal, hogy a védelem olyan volt, hogy be lehetett nyúlni és el lehetett érni az állatot, az állatkert felvállalta azt a kockázatot, hogy a sok ezer odalátogató gyerek között lesz egy olyan, aki nem tart ott a fejlődésében, hogy mérlegelni tudja, milyen könnyen kárt tehet egy életben.
Lehet olyan munkavédelmi kockázatelemzést készíteni, ami egy olyan munkahelyre vonatkozik, ahol az állatok vannak veszélynek kitéve? Például meg kell őket védeni az emberektől.
A kockázatelemzésnek alapból a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme a feladata, de természetesen erre is kiterjedhet, ha a vezetőség úgy dönt.
Az állatkert igazgatója, Tokovics Tamás elismerte, hogy egy üvegbúra talán segíthetne, de akkor meg megfosztanák az embereket attól az élménytől, ami egy ilyen közvetlen kapcsolat jelent. Mi erről a véleménye?
A vezető dönti el, milyen kockázati szintet tart elfogadhatónak, tökéletes biztonság nem létezik. Ahol az emberek és állatok kapcsolatba kerülnek egymással, valamekkora veszélyt mindig jelentnek a másikra. Az állatkertnek ilyen esetben fel kell készülnie arra, hogy hasonló esetek előfordulhatnak, ez a működéssel járó kockázat. Ha úgy ítéli meg a vezető, hogy a látogatói élményért nem nagy ár, ha tízévente megsérül egy állat egy hasonló eset miatt, az az ő szuverén döntése, amit lehet vitatni, ha valakinek nem tetszik, de az adott gyerekből nem szabad bűnbakot kreálni. Ha nem ő nyúl be, lett volna más. Ha minden gyerek tökéletesen szabálykövetőnek születne, nem lenne szükség nevelésre.
Fotó: Pixabay.com
- 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
Egy munkahelyi baleset nemcsak váratlan, de komoly következményekkel is járhat a dolgozó egészsége és megélhetése szempontjából. Éppen ezért... Teljes cikk
A legfrissebb uniós adatok szerint 2023-ban a halálos munkabalesetek negyede nem gyárakban, nem építkezéseken, hanem közterületen történt. Az EU-ban... Teljes cikk
Súlyos mentális válságban a HR szakma. A magyar HR szakemberek több mint fele (58%) gyakran vagy állandóan kimerült, minden harmadik HR-es (36,6%)... Teljes cikk
- HR tehetségek 2025: Krigel Tamás 2 hónapja
- Túl sokan akartak biztonságosabb munkahelyet – ezért emelni kellett a pályázati keretet 3 hónapja
- A vezetés nem jutalom, hanem szakma: a mikromenedzsment nem HIBA, hanem HIÁNY 3 hónapja
- Próbaidő: munkavállaló hosszabbítaná, munkáltató elengedné? 3 hónapja
- Több ezer új állás a Mercedesnél – Magyarország veszi át az európai gyártás súlypontját 3 hónapja
- Súlyos munkavédelmi mulasztásokat tártak fel a Woltnál 4 hónapja
- Csókosok, ejtőernyősök és egyéb protekciósok 4 hónapja
- Már minden régióban pályázhatnak a hazai kkv-k munkavédelmi eszközök beszerzésére 4 hónapja
- Indul a GINOP Plusz "Munkakörülmények fejlesztése" kiemelt projekt 5 hónapja
- Már a másodiknál jön a harmadik generációs átok? 5 hónapja
- Hőség az irodában? Így olvad el a csapat teljesítménye és a profit 6 hónapja
A tudás törvényei: a megértés kulcsa