Költöznének a fiatalok munka reményében

A lap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 15 és 34 év közöttiek munkaerőpiaci helyzetét vizsgáló legfrissebb felmérésére hivatkozva azt írja, hogy a fiatalok körében a 15-19 évesek több mint negyede (25,8 százalék), míg a 20-24 évesek majdnem fele (46,5 százalék) hajlandó lenne elköltözni jelenlegi lakhelyéről annak érdekében, hogy munkát kapjon. A két legfiatalabb korcsoportot nézve pedig az is kiderül, hogy akik hajlandók a munka miatt költözni, azok 40,1 (15-19 évesek), illetve 50,1 százaléka (20-24 évesek) a munkaszerződés reményében akár az országot is hajlandó elhagyni. Az összes vizsgált korcsoportot nézve (15-34 évesek) a fiatalok 31,9 százaléka költözne a munka miatt - az ezt válaszolók 46,4 százaléka pedig akár külföldre is menne.

Ahogy arról múlt héten mi írtunk egyre népszerűbb a diákmunka. Az iskolaszövetkezeteken keresztül 130-140 ezren vállalnak így munkát évente. Simon Balázs, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének főtitkára az M1 televízióban elmondta: tavaly az egyetemi hallgatóknak majdnem fele dolgozott nyáron. Arról is beszélt: a 2008-as válság idején az egyetemisták egyötöde sem dolgozott, tavaly már majdnem 50 százalékuk munkába állt. Idén már a diákmunka területén is érződik a munkaerőhiány, ami Simon szerint arra vezethető vissza, hogy már csak 290 ezer hallgató jár egyetemre, főiskolára.

A diákszövetkezeti munkavállalás kivételével a nyári munkát vállaló diákok tevékenységére is vonatkoznak az általános adószabályok. Diákmunkát csak szülői hozzájárulással végezhet az, aki a 16. életévét betöltötte, illetve az iskolai szünet időtartama alatt a nappali tanulmányait folytató, 15. életévét betöltő tanuló. A legtöbb tanuló iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát, aminek előnye, hogy nem kell járulékot fizetnie a munkája után, mert ebben az esetben nem minősül biztosítottnak - ami érthető is, hiszen a tanulói jogviszony alapján jogosult ellátásra. A jövedelem után a tanuló 15 százalék személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett, amit az iskolaszövetkezet von le.

A tanulók munkaviszonyban is végezhetnek munkát: ekkor az összevont adóalap után fizetendő adó mértéke 15 százalék, amit a munkáltató köteles levonni és megfizetni. Emellett 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, valamint 10 százalék nyugdíjjárulékot is meg kell fizetni - ezeket szintén a munkáltató vonja le, fizeti és vallja be. A munkaviszonyban végzett munkával a tanuló biztosított lesz, és nemcsak a természetbeni, hanem a pénzbeli (például táppénz) ellátásra is jogosult - teszi hozzá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A diáknak az így szerzett jövedelméről bevallást kell benyújtania a NAV-hoz, amelyet vagy maga készít, vagy a NAV által készített tervezetet fogadja el.

Világgazdaság