Kötelező AI-használat? A nagyvállalatok most jöttek rá, miért nem ez a megoldás

Három év telt el a ChatGPT megjelenése óta, mégis meglepően kevés nagyvállalat tud felmutatni valódi, mérhető termelékenységi ugrást a mesterséges intelligencia bevezetéséből. A témáról szóló egyik legfrissebb és legőszintébb helyzetkép a svájci Davosban rendezett Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) idején hangzott el, ahol a világ legnagyobb vállalatainak felsővezetői, döntéshozói és gazdaságpolitikai szereplői minden évben találkoznak.

A Business Insider beszámolója szerint a davosi háttérbeszélgetések egyik visszatérő kérdése az volt: miért nem hozza az AI azt a látványos hatékonyságnövekedést, amelyet a vállalatok a ChatGPT megjelenésekor vártak.

A cikk egy olyan, felsővezetők számára szervezett kerekasztal-beszélgetést mutat be, amelyen tizenöt nagyvállalati HR- és people vezető, illetve felsővezető vett részt. A beszélgetésekből egyértelműen kirajzolódott, hogy a technológia önmagában nem elegendő a működés átalakításához.

A kötelező használat nem oldja meg az elfogadási problémát

Az egyik leggyakrabban említett ok az alacsony és töredezett munkavállalói elfogadás. Sok dolgozó bizonytalan abban, mit jelent számára az AI a saját munkája és jövője szempontjából, mások pedig egyszerűen nem látják az eszközök gyakorlati hasznát.

Erre válaszul több vállalatnál megjelent a kötelező AI-használat, illetve az AI-eszközök alkalmazásának beépítése a teljesítményértékelési rendszerekbe. A tapasztalatok azonban nem igazolták ezt a megközelítést.

A Cisco humánpolitikai és purpose vezetője, Francine Katsoudas a kerekasztalon elmondta:

a kötelező AI-képzések nemhogy nem hoztak tartós használatot, hanem kifejezetten visszaütöttek. A vállalatnál végül az bizonyult eredményesnek, hogy a munkavállalók több különböző AI-eszköz közül választhattak, és saját munkájukhoz illesztve dönthették el, hogyan használják azokat.

Nem a technológia hiányzik, hanem a készségek

A beszélgetések másik központi tanulsága az volt, hogy még azoknál a dolgozóknál is komoly akadályt jelent a megfelelő tudás hiánya, akik egyébként nyitottak lennének az AI használatára.

Kyle Lutnickot, a Cantor Fitzgerald alelnöke szerint a vállalatuk tudatosan szeretne több friss diplomást felvenni, mert ők jellemzően magabiztosabban nyúlnak az AI-eszközökhöz, mint az idősebb generációk.

Ugyanakkor a vezetők abban is egyetértettek, hogy a munkaerő cseréje nem jelent valódi megoldást.

Elizabeth Faber, a Deloitte globális HR- és purpose vezetője szerint:

A vállalatok eddig elsősorban a technológiába fektettek, miközben az emberek fejlesztésére aránytalanul kevés figyelem jutott. A hangsúlynak a jövőben egyértelműen a belső képzésekre és az átképzésekre kell helyeződnie.

A legnagyobb akadály: a munka újratervezésének hiánya

A davosi beszélgetések talán legfontosabb üzenete az volt, hogy a mesterséges intelligencia valódi hatása nem egy-egy eszköz bevezetésével, hanem a teljes működés újragondolásával jelenik meg.

Több felsővezető is úgy fogalmazott: ha ma alapítanának egy globális nagyvállalatot, annak szervezeti felépítése, munkakörei és folyamatai egészen másképp néznének ki, mint a jelenlegi, évtizedek alatt kialakult struktúrák.

Elizabeth Faber arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok döntő többsége változatlanul hagyta a meglévő munkafolyamatokat az AI bevezetésekor. A felméréseik szerint a szervezeteknél a munkafolyamatok 84 százaléka úgy került kiegészítésre AI-eszközökkel, hogy közben nem tervezték újra azokat. Mindössze a folyamatok 16 százalékát alakítják ki eleve AI-alapú működésre.

A valódi átalakulás éveket vesz igénybe

A cikk arra is rávilágít, hogy a szervezeti és HR-oldali átalakulás rendkívül időigényes. Sok nagyvállalatnál még az sem áll pontosan rendelkezésre, hogy az egyes munkakörökben milyen feladatokat végeznek napi szinten a dolgozók.

Ahhoz, hogy eldönthető legyen, mely feladatok automatizálhatók vagy támogathatók AI segítségével, először részletes készség- és feladatleltárt kell készíteni. Több HR-vezető szerint ez a folyamat vállalati szinten akár éveket is igénybe vehet.

Elkerülhetetlen a létszámcsökkentés?

A kerekasztal egyik legérzékenyebb kérdése az volt, hogy hosszabb távon csökkenni fog-e a vállalatok létszáma az AI hatására.

A tizenöt vezető közül mindössze ketten számítanak arra, hogy a következő három–öt évben érdemben kisebb létszámmal működik majd a szervezetük. Ugyanakkor Gina Vargiu-Breuer, az SAP globális HR-vezetője nyíltan elmondta: amennyiben a termelékenység nő, miközben az üzleti növekedés lassul, a létszám újragondolása elkerülhetetlenné válhat.

Az SAP jelenleg még a létszám szinten tartására törekszik, de a vezető szerint ez elsősorban a vállalat folyamatos növekedésének köszönhető.

A HR szerepe felértékelődik

A davosi tapasztalatok alapján egyre világosabb, hogy a mesterséges intelligencia bevezetése nem elsősorban IT-projekt, hanem szervezeti és HR-transzformáció.

A vállalatok rövid távon alábecsülik, hosszú távon viszont várhatóan drámaian alulértékelik azt a változást, amelyet az AI a munkaszervezésben, a kompetenciákban és a létszámstruktúrában hozhat. A valódi áttörés azonban nem a következő hónapokban, hanem csak több év következetes, emberközpontú fejlesztési munkája után várható.

Sok új munkahely lesz, csak másik földrészen és más tudással

- további tanulságok Davosból.

kép: freepik