Közel-Kelet és Kelet-Európa a vezetők álma

A felsővezetők, vezetők munkaerőpiaca napjainkra minden kétséget kizáróan globálissá vált. A Hay Group-nál állandóan azt látják, hogy egyik régió fejlődésének dominószerű hatása van más régiókra. Az indiai rúpia megerősödése például komoly hatással van a közel-keleti bérekre, ahol a vezetők nagy része Indiából származik, vagy Kína forró gazdasága elszívja a menedzsereket Nyugat-Európa megállapodott gazdaságaiból.

Sok tényező befolyásolja az egyéneket akkor, amikor karrierjük folytatásáról döntenek, de az biztos, hogy az egyik kulcsfontosságú szempontot a kereseti képesség és az életmód közötti erőteljes összefüggés jelenti. Vagyis nemcsak a nominális keresetre kell odafigyelni, hanem az adott fizetésből az adott országban / régióban megvalósítható életmódra is. A World Pay Report 2008 egy menedzseri szintű alkalmazott bruttó bérére vetíti rá a helyi adótartalmat valamint a megélhetési költség indexet, és így hasonlítja össze a menedzserek relatív vásárlóerejét a világ 51 országában. A felmérés a 20-as Hay Group referencia szinten található vezetők fizetését hasonlítja össze: ez a szint a nagy multinacionális cégeknél divízió, illetve funkcionális vezetői beosztásnak, míg kisebb vállalatoknál a felsővezetői szintnek felel meg.

Közel-Kelet, Ázsia, és Kelet-Európa gyorsan növekedő gazdaságai rendelkeznek a legmagasabb vásárlóerejű menedzseri fizetésekkel. A tehetséges vezetők iránti igény jóval meghaladja a kínálatot, ezért a vállalatoknak a fejlett gazdaságok béreivel kell versenyezniük. A megélhetési költséget ugyanakkor helyi tényezők befolyásolják, így a menedzseri bérek relatív értéke a fejlődő gazdaságokban igen magas. A Hay Group ázsiai régióját irányító Charlotte Park szerint Kína robbanásszerűen fejlődő gazdasága szűkén van a tehetséges menedzsereknek. A kínai vállalatok éppen ezért kénytelenek a régió fejlett gazdaságaiban (pl. Szingapúrban) szokásos menedzseri fizetéseket jóval meghaladó kereseti lehetőségekkel csábítani és megtartani vezetőiket.

Amerika az olaj vonzásában?

A közel-keleti olajtermelő országokban szintén nagy a verseny a menedzserekért. A qatari menedzserek havi bérének vásárló ereje két és félszerese az Egyesült Államokban dolgozó kollégáikénak, és ezzel vezetik a menedzseri fizetések vásárlóerejének rangsorát. Vijay Gandhi a Hay Group közel-keleti irodájának vezetője úgy látja, hogy a régióra továbbra is jellemző lesz a 15-20 százalékos éves bérnövekedés. A Perzsa öböl régiójában dolgozó menedzserek 80 százaléka nem helybéli, hiszen a gazdaság diverzifikálódásával egyre nagyobb a kereslet a tehetséges vezetők iránt. Ennek köszönhetően egyre gyakoribb, hogy az Egyesült Államok fejlett gazdaságából sikerül megszerezni képzett vezetőket, akiket elcsábítanak az arab országokban elérhető magas, adómentes jövedelmek. Az Egyesült Államok egyébként más fejlett gazdaságokkal együtt a rangsor alsó harmadában, a 41. helyen található.

Csak önmagukra figyelő nyugat-európaiak

A nyugat-európai menedzseri fizetések a rangsor középső részében, illetve az alatt, az alsó negyedben találhatók. Nagy Britannia menedzseri fizetései a rangsor utolsó ötödébe kerültek a viszonylag magas adóknak és megélhetési költségeknek, valamint a lassuló gazdasági növekedésnek köszönhetően. Justin Fahy szakértő szerint az Egyesült Királyság vállalatainál kevésbé törődnek azzal, hogy a tehetségekért ma már a globális piacon kell versenyezni. Az országon belüli bérpiaci versenyt ugyan igen komolyan veszik, de a menedzser-jelöltek megnövekedett mobilitásával nemigen számolnak. Kiemelkedőek viszont a menedzseri fizetések Ausztriában (15.), Németországban (18.) és Svájcban (20).

Irigylésre méltó Kelet-Európa

Tovább növekedett a rés a közép- és kelet-európai menedzserek illetve nyugati kollégáik bérének vásárlóereje között. Több kelet-európai ország, a nyugatiakat jóval megelőzve a rangsor első negyedében foglalt helyet. Az orosz menedzseri fizetések a 9. helyezéssel, az olajipari gazdaságokban elérhetőkkel versenyeznek. Románia (8), Szlovákia (27), Csehország (28) Törökország (5), Észtország (43), Litvánia (16), Lettország (31), Magyarország (40) és Lengyelország (14) mind szép helyezést értek el. Ukrajna viszont meglepően sokat csúszott vissza a rangsorban, a tavalyi 7. helyről a 34-dikre, amit a helyi gazdaság instabilitása okozott. Scott Marlowe a Hay Group cseh, magyar és szlovák irodájának vezetője szerint: „A közép-kelet európai menedzseri fizetésekben tapasztalható erős növekedést alapvetően az hajtja, hogy sokkal több kimagasló tehetségű vezetőre van szükség a régióban, mint amennyivel az egyes gazdaságok rendelkeznek, illetve amennyit a közeljövőben ki tudnak nevelni. Nem is várható ezért a vezetőknek kínált fizetések csökkenése. Továbbá ezen országok többségének gazdasága erőteljesen növekszik, míg az Egyesült Államok és a nyugat-európai gazdaságok lassulnak.

Szlovákiában és Romániában erősödtek leginkább a menedzseri fizetések, hiszen e két ország gazdasági növekedése bámulatosan felgyorsult az elmúlt évben. Románia idén Oroszországot megelőzve a tavalyi 22. helyről a 8.-ra ugrott előre. Még figyelemreméltóbb az előrelépés, ha a Romániát megelőző három a felmérésbe újonnan bevont olajgazdaságot kivesszük az összehasonlításból. Szlovákiai és a hazai menedzserfizetések vásárlóértéke tavaly közel járt egymáshoz. Idén a szlovák fizetések fölényes mértékben előzik meg a magyarországiakat. Szlovákia Csehországot is megelőzve 2008-ban a 27. helyet foglalja el. Mindehhez azonban azt is hozzá kell tenni, hogy a kelet-európai vezetők bérének magas vásárlóereje többek közt az itt tapasztalható magas bérollónak is köszönhető. A megélhetési költségek nem kis mértékben amiatt alacsonyabbak, mint Nyugat-Európában, mert a szakértők és fizikai dolgozók által megtermelt szolgáltatásokat a vezetők olcsóbban vehetik igénybe.

Stagnálás Magyarországon

A magyarországi menedzserfizetések lényegében megőrizték a rangsorban elfoglalt helyüket. Tavaly Magyarország a 37. volt, idén a 40. - amennyiben a felmérésbe újonnan bevont olaj gazdaságokat nem vesszük fegyelembe, idén a 36. hely a mienk. A 40. helyezést három tényező befolyásolta. A magyarországi bruttó bérek elmaradnak a nyugat-európai vezetők bérétől, míg a nettó fizetések esetében tovább nő a különbség a magyar vezetők hátrányára, ezt azonban enyhítik a nyugat-európaiaktól kedvezőbb hazai megélhetési költségek. A Kelet-Európához viszonyított lemaradás többrétű kérdés. Egyrészt a régió többi országához képest viszonylag magasak a jövedelmeket sújtó magyarországi adók és járulékok, másrészt nálunk jóval kisebb az alacsony szintű alkalmazottak és a felsővezetők bére közti különbség, mint a vezetői fizetések vásárlóerejének tekintetében a rangsorban előttünk álló országokban.

Egyenlősdi északon

Az északi országok uralják a rangsor alsó végét. Georg Vielmetter, a Hay Group skandináviai üzletágának vezetője szerint nem meglepő ez az eredmény. E régióban igen magasak a megélhetési költségek, az adók, és az egalitárius kultúrának köszönhetően alapvetően alacsonyak a bruttó bérek.