KSH: csökkentek a januári keresetek
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatCsökkentek a januári keresetek, akár az átlagfizetéseket, akár a reálbéreket nézzük. Előbbi ugyan csak 1,5 százalékkal mérséklődött, de a reálkereset egy 6,8 százalékos csökkenést mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése.
A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma 2008 januárjában átlagosan 2 millió 725 ezer volt. A bruttó átlagkeresetek összességében 1,5, a nettó átlagkeresetek 0,2 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest. A januári reálkereset (a fogyasztóiár-index 7,1 százalékos növekedése mellett) 6,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
2008 januárjában a költségvetési szférában 710 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 934 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében közel 5,8 százalékkal csökkent a létszám. Az ide tartozó fő gazdasági ágak mindegyikében (a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben) alacsonyabb a foglalkoztatottak száma, ha az oktatás és a közigazgatás gazdasági ágak közötti szakfeladati átsorolás hatását kiszűrjük.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 206 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 179 100 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 281 600 forintot ért el. A költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete januárban a köztisztviselői illetményalap 5 százalékos növelése mellett 85,4 százaléka, a versenyszférában dolgozóké pedig 109,7 százaléka volt előző év azonos időszakát jellemzőnek. A januári keresetek a közszférában a 13. havi keresetnek nem a teljes összegét, hanem csak időarányos részét, nyolctizenkettedét tartalmazták, szemben a 2007. évi bázissal. E jogcímen 2007. júniustól havi rendszerességgel előleg kifizetésre került sor, s januárban csak a fennmaradó hét havi és a januárra járó egyhavi arányos rész növelte a rendszeres keresetet.
A kereseti index a költségvetési szférán belül az oktatási ágazatban volt a legalacsonyabb, amiben több módszertani változás is szerepet játszott (kb. 30 ezer fő, zömében alacsony keresetű dolgozó a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágából döntően az oktatási ágba lett átsorolva). A versenyszférán belül átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (14,8 százalék), a kereskedelem, javítás (10,8 százalék), az építőipar (7,7 százalék), valamint a pénzügyi tevékenység (7,2 százalék) gazdasági ágban. Az év első hónapjában a nettó keresetek átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek; ezen belül a versenyszférában 8,5 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 12,0 százalékos csökkenés állt elő.
A nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 125 100 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 900 forint, a szellemi foglalkozásúaké 162 900 forint. A 215 300 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,0 százalékkal volt kevesebb az előző év januárinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,2 százalékot tett ki.
Karcsúsítottak a közintézmények
2008 januárjában a költségvetési szférában 710 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 934 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében közel 5,8 százalékkal csökkent a létszám. Az ide tartozó fő gazdasági ágak mindegyikében (a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben) alacsonyabb a foglalkoztatottak száma, ha az oktatás és a közigazgatás gazdasági ágak közötti szakfeladati átsorolás hatását kiszűrjük.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 206 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 179 100 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 281 600 forintot ért el. A költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete januárban a köztisztviselői illetményalap 5 százalékos növelése mellett 85,4 százaléka, a versenyszférában dolgozóké pedig 109,7 százaléka volt előző év azonos időszakát jellemzőnek. A januári keresetek a közszférában a 13. havi keresetnek nem a teljes összegét, hanem csak időarányos részét, nyolctizenkettedét tartalmazták, szemben a 2007. évi bázissal. E jogcímen 2007. júniustól havi rendszerességgel előleg kifizetésre került sor, s januárban csak a fennmaradó hét havi és a januárra járó egyhavi arányos rész növelte a rendszeres keresetet.
Fizetés terén lemaradt az oktatási ágazat
A kereseti index a költségvetési szférán belül az oktatási ágazatban volt a legalacsonyabb, amiben több módszertani változás is szerepet játszott (kb. 30 ezer fő, zömében alacsony keresetű dolgozó a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágából döntően az oktatási ágba lett átsorolva). A versenyszférán belül átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (14,8 százalék), a kereskedelem, javítás (10,8 százalék), az építőipar (7,7 százalék), valamint a pénzügyi tevékenység (7,2 százalék) gazdasági ágban. Az év első hónapjában a nettó keresetek átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek; ezen belül a versenyszférában 8,5 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 12,0 százalékos csökkenés állt elő.
A nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 125 100 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 900 forint, a szellemi foglalkozásúaké 162 900 forint. A 215 300 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,0 százalékkal volt kevesebb az előző év januárinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,2 százalékot tett ki.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?