KSH: csökkentek a januári keresetek
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatCsökkentek a januári keresetek, akár az átlagfizetéseket, akár a reálbéreket nézzük. Előbbi ugyan csak 1,5 százalékkal mérséklődött, de a reálkereset egy 6,8 százalékos csökkenést mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése.
A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma 2008 januárjában átlagosan 2 millió 725 ezer volt. A bruttó átlagkeresetek összességében 1,5, a nettó átlagkeresetek 0,2 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest. A januári reálkereset (a fogyasztóiár-index 7,1 százalékos növekedése mellett) 6,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
2008 januárjában a költségvetési szférában 710 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 934 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében közel 5,8 százalékkal csökkent a létszám. Az ide tartozó fő gazdasági ágak mindegyikében (a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben) alacsonyabb a foglalkoztatottak száma, ha az oktatás és a közigazgatás gazdasági ágak közötti szakfeladati átsorolás hatását kiszűrjük.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 206 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 179 100 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 281 600 forintot ért el. A költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete januárban a köztisztviselői illetményalap 5 százalékos növelése mellett 85,4 százaléka, a versenyszférában dolgozóké pedig 109,7 százaléka volt előző év azonos időszakát jellemzőnek. A januári keresetek a közszférában a 13. havi keresetnek nem a teljes összegét, hanem csak időarányos részét, nyolctizenkettedét tartalmazták, szemben a 2007. évi bázissal. E jogcímen 2007. júniustól havi rendszerességgel előleg kifizetésre került sor, s januárban csak a fennmaradó hét havi és a januárra járó egyhavi arányos rész növelte a rendszeres keresetet.
A kereseti index a költségvetési szférán belül az oktatási ágazatban volt a legalacsonyabb, amiben több módszertani változás is szerepet játszott (kb. 30 ezer fő, zömében alacsony keresetű dolgozó a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágából döntően az oktatási ágba lett átsorolva). A versenyszférán belül átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (14,8 százalék), a kereskedelem, javítás (10,8 százalék), az építőipar (7,7 százalék), valamint a pénzügyi tevékenység (7,2 százalék) gazdasági ágban. Az év első hónapjában a nettó keresetek átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek; ezen belül a versenyszférában 8,5 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 12,0 százalékos csökkenés állt elő.
A nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 125 100 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 900 forint, a szellemi foglalkozásúaké 162 900 forint. A 215 300 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,0 százalékkal volt kevesebb az előző év januárinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,2 százalékot tett ki.
Karcsúsítottak a közintézmények
2008 januárjában a költségvetési szférában 710 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 934 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében közel 5,8 százalékkal csökkent a létszám. Az ide tartozó fő gazdasági ágak mindegyikében (a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben) alacsonyabb a foglalkoztatottak száma, ha az oktatás és a közigazgatás gazdasági ágak közötti szakfeladati átsorolás hatását kiszűrjük.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 206 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 179 100 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 281 600 forintot ért el. A költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete januárban a köztisztviselői illetményalap 5 százalékos növelése mellett 85,4 százaléka, a versenyszférában dolgozóké pedig 109,7 százaléka volt előző év azonos időszakát jellemzőnek. A januári keresetek a közszférában a 13. havi keresetnek nem a teljes összegét, hanem csak időarányos részét, nyolctizenkettedét tartalmazták, szemben a 2007. évi bázissal. E jogcímen 2007. júniustól havi rendszerességgel előleg kifizetésre került sor, s januárban csak a fennmaradó hét havi és a januárra járó egyhavi arányos rész növelte a rendszeres keresetet.
Fizetés terén lemaradt az oktatási ágazat
A kereseti index a költségvetési szférán belül az oktatási ágazatban volt a legalacsonyabb, amiben több módszertani változás is szerepet játszott (kb. 30 ezer fő, zömében alacsony keresetű dolgozó a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágából döntően az oktatási ágba lett átsorolva). A versenyszférán belül átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (14,8 százalék), a kereskedelem, javítás (10,8 százalék), az építőipar (7,7 százalék), valamint a pénzügyi tevékenység (7,2 százalék) gazdasági ágban. Az év első hónapjában a nettó keresetek átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek; ezen belül a versenyszférában 8,5 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 12,0 százalékos csökkenés állt elő.
A nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 125 100 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 900 forint, a szellemi foglalkozásúaké 162 900 forint. A 215 300 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,0 százalékkal volt kevesebb az előző év januárinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,2 százalékot tett ki.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?