KSH: csökkentek a januári keresetek
Csökkentek a januári keresetek, akár az átlagfizetéseket, akár a reálbéreket nézzük. Előbbi ugyan csak 1,5 százalékkal mérséklődött, de a reálkereset egy 6,8 százalékos csökkenést mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése.
A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma 2008 januárjában átlagosan 2 millió 725 ezer volt. A bruttó átlagkeresetek összességében 1,5, a nettó átlagkeresetek 0,2 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest. A januári reálkereset (a fogyasztóiár-index 7,1 százalékos növekedése mellett) 6,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
2008 januárjában a költségvetési szférában 710 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 934 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében közel 5,8 százalékkal csökkent a létszám. Az ide tartozó fő gazdasági ágak mindegyikében (a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben) alacsonyabb a foglalkoztatottak száma, ha az oktatás és a közigazgatás gazdasági ágak közötti szakfeladati átsorolás hatását kiszűrjük.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 206 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 179 100 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 281 600 forintot ért el. A költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete januárban a köztisztviselői illetményalap 5 százalékos növelése mellett 85,4 százaléka, a versenyszférában dolgozóké pedig 109,7 százaléka volt előző év azonos időszakát jellemzőnek. A januári keresetek a közszférában a 13. havi keresetnek nem a teljes összegét, hanem csak időarányos részét, nyolctizenkettedét tartalmazták, szemben a 2007. évi bázissal. E jogcímen 2007. júniustól havi rendszerességgel előleg kifizetésre került sor, s januárban csak a fennmaradó hét havi és a januárra járó egyhavi arányos rész növelte a rendszeres keresetet.
A kereseti index a költségvetési szférán belül az oktatási ágazatban volt a legalacsonyabb, amiben több módszertani változás is szerepet játszott (kb. 30 ezer fő, zömében alacsony keresetű dolgozó a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágából döntően az oktatási ágba lett átsorolva). A versenyszférán belül átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (14,8 százalék), a kereskedelem, javítás (10,8 százalék), az építőipar (7,7 százalék), valamint a pénzügyi tevékenység (7,2 százalék) gazdasági ágban. Az év első hónapjában a nettó keresetek átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek; ezen belül a versenyszférában 8,5 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 12,0 százalékos csökkenés állt elő.
A nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 125 100 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 900 forint, a szellemi foglalkozásúaké 162 900 forint. A 215 300 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,0 százalékkal volt kevesebb az előző év januárinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,2 százalékot tett ki.
Karcsúsítottak a közintézmények
2008 januárjában a költségvetési szférában 710 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 934 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében közel 5,8 százalékkal csökkent a létszám. Az ide tartozó fő gazdasági ágak mindegyikében (a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben) alacsonyabb a foglalkoztatottak száma, ha az oktatás és a közigazgatás gazdasági ágak közötti szakfeladati átsorolás hatását kiszűrjük.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 206 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 179 100 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 281 600 forintot ért el. A költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete januárban a köztisztviselői illetményalap 5 százalékos növelése mellett 85,4 százaléka, a versenyszférában dolgozóké pedig 109,7 százaléka volt előző év azonos időszakát jellemzőnek. A januári keresetek a közszférában a 13. havi keresetnek nem a teljes összegét, hanem csak időarányos részét, nyolctizenkettedét tartalmazták, szemben a 2007. évi bázissal. E jogcímen 2007. júniustól havi rendszerességgel előleg kifizetésre került sor, s januárban csak a fennmaradó hét havi és a januárra járó egyhavi arányos rész növelte a rendszeres keresetet.
Fizetés terén lemaradt az oktatási ágazat
A kereseti index a költségvetési szférán belül az oktatási ágazatban volt a legalacsonyabb, amiben több módszertani változás is szerepet játszott (kb. 30 ezer fő, zömében alacsony keresetű dolgozó a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágából döntően az oktatási ágba lett átsorolva). A versenyszférán belül átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (14,8 százalék), a kereskedelem, javítás (10,8 százalék), az építőipar (7,7 százalék), valamint a pénzügyi tevékenység (7,2 százalék) gazdasági ágban. Az év első hónapjában a nettó keresetek átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek; ezen belül a versenyszférában 8,5 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 12,0 százalékos csökkenés állt elő.
A nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 125 100 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 900 forint, a szellemi foglalkozásúaké 162 900 forint. A 215 300 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,0 százalékkal volt kevesebb az előző év januárinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,2 százalékot tett ki.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?