Kulturális sokszínűségre vágynak a magyar cégek
A nemzetközi sikerek elérése érdekében nagyobb kulturális sokszínűségre és magabiztosabb idegennyelv-tudásra van szükség a hazai cégeknél - derül ki az Angloville nyelvi tréning cég most készülő vállalati kutatásából.
A magyar és külföldi hátterű vállalatok körében készülő felmérés előzetes eredményei szerint a HR és cégvezetők elsöprő többsége véli úgy, hogy a multikulturális környezetet pozitív hatással van a vállalat sikereire, innovációs képességére. A kutatás többek között arra keresi a választ, milyen kihívásokat és lehetőségeket jelent a hazai közép- és nagyvállalatok számára az üzleti környezetben egyre jellemzőbb kulturális és nyelvi sokszínűség.
A vezetők szerint három terület profitál a legtöbbet abból, ha egy cégnél nem csak magyar munkatársak és nem csak magyar nyelven dolgoznak. Az egyik ilyen a cégcsoporton belüli kommunikáció. Egy pénzügyi szektorban működő nemzetközi vállalat HR vezetője szerint a külföldi menedzsment tagokkal való kommunikáció során nem ritka az az érzésük, mintha mindketten értenék a másikat, mégis elbeszélnének egymás mellett. Például míg a magyarok általában „készpénznek veszik” azt, ami elhangzik egy megbeszélésen, addig egy latin kultúrában egy-két említés még nem feltétlenül jelez komoly szándékot. Ezért fordulhatott elő esetükben, hogy a magyar HR által informálisan már többször felvetett javaslat újdonságként hatott a vezetésre egy másik értekezleten.
A válaszadók negyede látja úgy, hogy az értékesítésben, az ügyfelekkel való kapcsolattartásban segíti cégüket a többnyelvű, multikulturális környezet. Hasonló arányban vélik úgy, hogy ezek az előnyök érzékelhetők a beszerzés és a beszállítókkal való kapcsolattartás területén is.
Ami a megfelelő nyelvtudást illeti, bár az elmúlt 10-15 évben sokat lépett előre hazánk ezen téren, a cégek közel negyede még mindig arról számolt be, hogy ennek hiánya hátráltatja nemzetközi piacokon való eredményességüket. A külföldi partnerekkel való kommunikációban előforduló nehézségek okaként a vezetők fele éppen a közös nyelv hiányát, nem megfelelő szintű ismeretét jelöli meg. Gyakran előfordul emellett, hogy ha konkrét nyelvi akadály nincs is, az eltérő akcentusok vagy éppen a különböző szokások teszik nehezebbé a kommunikációt. Ezt jól példázza egy energiaipari cég esete, melynek több vezetője egy nagyobb üzleti konstrukcióról tárgyalt egy arab országban; a házigazdáknak azonban csak az egész napos közös munka és egy közös vacsora után vált világossá, hogy a jelenlevő hölgyek nem a cég képviselőinek feleségei, hanem szintén munkatársak.
A soknyelvű és soknemzetiségű cégnél dolgozók rugalmasabban alkalmazkodnak új helyzethez, környezethez. Egy interkulturális tréningeket szervező cég vezetője úgy látja, a magyar üzleti élet érezhetően sokat fejlődött nyitottságában, ami részben a már külföldi tanulmányi vagy munkatapasztalattal rendelkező Y-generáció tagjainak köszönhető. Ugyanakkor még mindig jellemző, hogy saját magunk fejlesztésére kevés időt szánunk, mind céges mind egyéni szinten. Elég, ha egy kolléga a nem túl messzi Svájcba költözik egy projekt erejéig, már ott megtapasztalja, hogy jó munkakörnyezet ide vagy oda, nehéz alkalmazkodni az olyan helyi szokásokhoz, mint például az otthoni nyugalom extrém tisztelete, ami egy óvatlan éjfél utáni zuhanyozás esetén akár rendőri intézkedéshez is vezethet.
Vegyen részt az Angloville „Verseny határok nélkül - Nyelvtudás és kultúrák közötti kommunikáció a magyar vállalatoknál” című kutatásában, és ingyen megküldjük Önnek a tanulmányt! Kérjük, szánjon 6 percet a kérdőív kitöltésére! Köszönjük!
Nincs ideje most kitölteni a kérdőívet? Kattintson ide, és elküldjük önnek emailben!
A vezetők szerint három terület profitál a legtöbbet abból, ha egy cégnél nem csak magyar munkatársak és nem csak magyar nyelven dolgoznak. Az egyik ilyen a cégcsoporton belüli kommunikáció. Egy pénzügyi szektorban működő nemzetközi vállalat HR vezetője szerint a külföldi menedzsment tagokkal való kommunikáció során nem ritka az az érzésük, mintha mindketten értenék a másikat, mégis elbeszélnének egymás mellett. Például míg a magyarok általában „készpénznek veszik” azt, ami elhangzik egy megbeszélésen, addig egy latin kultúrában egy-két említés még nem feltétlenül jelez komoly szándékot. Ezért fordulhatott elő esetükben, hogy a magyar HR által informálisan már többször felvetett javaslat újdonságként hatott a vezetésre egy másik értekezleten.
A válaszadók negyede látja úgy, hogy az értékesítésben, az ügyfelekkel való kapcsolattartásban segíti cégüket a többnyelvű, multikulturális környezet. Hasonló arányban vélik úgy, hogy ezek az előnyök érzékelhetők a beszerzés és a beszállítókkal való kapcsolattartás területén is.
Ami a megfelelő nyelvtudást illeti, bár az elmúlt 10-15 évben sokat lépett előre hazánk ezen téren, a cégek közel negyede még mindig arról számolt be, hogy ennek hiánya hátráltatja nemzetközi piacokon való eredményességüket. A külföldi partnerekkel való kommunikációban előforduló nehézségek okaként a vezetők fele éppen a közös nyelv hiányát, nem megfelelő szintű ismeretét jelöli meg. Gyakran előfordul emellett, hogy ha konkrét nyelvi akadály nincs is, az eltérő akcentusok vagy éppen a különböző szokások teszik nehezebbé a kommunikációt. Ezt jól példázza egy energiaipari cég esete, melynek több vezetője egy nagyobb üzleti konstrukcióról tárgyalt egy arab országban; a házigazdáknak azonban csak az egész napos közös munka és egy közös vacsora után vált világossá, hogy a jelenlevő hölgyek nem a cég képviselőinek feleségei, hanem szintén munkatársak.
A soknyelvű és soknemzetiségű cégnél dolgozók rugalmasabban alkalmazkodnak új helyzethez, környezethez. Egy interkulturális tréningeket szervező cég vezetője úgy látja, a magyar üzleti élet érezhetően sokat fejlődött nyitottságában, ami részben a már külföldi tanulmányi vagy munkatapasztalattal rendelkező Y-generáció tagjainak köszönhető. Ugyanakkor még mindig jellemző, hogy saját magunk fejlesztésére kevés időt szánunk, mind céges mind egyéni szinten. Elég, ha egy kolléga a nem túl messzi Svájcba költözik egy projekt erejéig, már ott megtapasztalja, hogy jó munkakörnyezet ide vagy oda, nehéz alkalmazkodni az olyan helyi szokásokhoz, mint például az otthoni nyugalom extrém tisztelete, ami egy óvatlan éjfél utáni zuhanyozás esetén akár rendőri intézkedéshez is vezethet.
Vegyen részt az Angloville „Verseny határok nélkül - Nyelvtudás és kultúrák közötti kommunikáció a magyar vállalatoknál” című kutatásában, és ingyen megküldjük Önnek a tanulmányt! Kérjük, szánjon 6 percet a kérdőív kitöltésére! Köszönjük!
Nincs ideje most kitölteni a kérdőívet? Kattintson ide, és elküldjük önnek emailben!
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki kérdez: Kállay Natália
Krízisben van? Ez nagyszerű!