Láthatatlan munkahelyi veszély: évente 840 ezer ember halála köthető hozzá

A munkavégzés nemcsak megélhetést biztosít, hanem meghatározza az emberek identitását, társas kapcsolatait és biztonságérzetét is. Ha azonban a munkát rosszul szervezik meg, az hosszú távon komoly egészségkárosodáshoz vezethet.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelentése szerint a munkával összefüggő pszichoszociális kockázatok – például a túlzott munkaterhelés, a hosszú munkaidő, a munkahelyi bizonytalanság, a zaklatás vagy a munkahelyi erőszak – évente több mint 840 ezer halálesettel hozhatók összefüggésbe világszerte.

A szervezet becslése szerint ezek a kockázatok évente közel 45 millió elvesztett egészségben eltöltött életévet (DALY) okoznak, miközben a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a mentális zavarok együttes gazdasági terhe eléri a globális GDP 1,37 százalékát.

A mentális egészség nemcsak HR-, hanem üzleti kérdés is

A jelentés szerint a pszichoszociális kockázatok nem csupán a munkavállalók jóllétét veszélyeztetik. Hatásuk megjelenik a termelékenység csökkenésében, a hiányzások számának növekedésében, a fluktuációban és az egészségügyi kiadások emelkedésében is.

Az ILO hangsúlyozza, hogy a biztonságos és egészséges munkakörnyezethez való jog 2022 óta alapvető munkaügyi jog. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók mentális egészségének védelme nem önként vállalt jóléti intézkedés, hanem a munkáltatók felelősségének része.

Melyek a legfontosabb munkahelyi kockázatok?

Az ILO a legjelentősebb pszichoszociális kockázatok közé sorolja:

• a hosszú munkaidőt;
• a túlzott munkaterhelést;
• a munkahelyi bizonytalanságot;
• a szerepkonfliktusokat és a tisztázatlan feladatköröket;
• az erőfeszítés és az elismerés közötti egyensúly hiányát;
• a munkahelyi zaklatást, megfélemlítést és erőszakot.

A jelentés szerint ezek a tényezők elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a mentális zavarok – köztük a depresszió, a szorongás és az öngyilkosság – kockázatát növelik.

A hosszú munkaidő továbbra is kiemelt veszélyforrás

A jelentés külön kiemeli a túlzott munkaidőt mint az egyik legfontosabb kockázati tényezőt. Az ILO becslése szerint világszerte a munkavállalók 35 százaléka heti 48 óránál többet dolgozik.

A WHO korábbi kutatásaira hivatkozva a jelentés megállapítja, hogy azoknál, akik heti legalább 55 órát dolgoznak, a heti 35–40 órát dolgozókhoz képest

• 35 százalékkal nagyobb a stroke kockázata, valamint
• 17 százalékkal magasabb az iszkémiás szívbetegség miatti halálozás kockázata.

A zaklatás és a munkahelyi erőszak is súlyos egészségügyi kockázat

Az ILO adatai szerint a világ munkavállalóinak 23 százaléka tapasztalt már munkahelyi erőszakot vagy zaklatást.

A leggyakoribb a pszichológiai erőszak, amely a munkavállalók 18 százalékát érinti. Az ilyen helyzetek tartós stresszhez, kiégéshez, alvászavarokhoz és mentális betegségek kialakulásához vezethetnek.

A digitalizáció új kihívásokat hoz

Az ILO szerint a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a platformmunka és a távmunka átalakítja a pszichoszociális munkakörnyezetet.

A folyamatos elérhetőség, az algoritmusok által irányított munkaszervezés, valamint a munka és a magánélet közötti határok elmosódása új típusú kockázatokat jelenthet, amelyekre a munkáltatóknak fel kell készülniük.

A megelőzés a szervezetnél kezdődik

A jelentés szerint a pszichoszociális kockázatok kezelésének leghatékonyabb módja nem az, hogy kizárólag az egyéni stresszkezelésre helyezik a hangsúlyt.

A munkáltatóknak a munkaszervezés átalakítására kell koncentrálniuk: kezelhető munkaterhelést, egyértelmű feladatköröket, megfelelő létszámot, kiszámítható munkaidőt és tiszteleten alapuló munkahelyi kultúrát kell kialakítaniuk. Emellett biztosítaniuk kell a munkavállalók bevonását, a zaklatás megelőzését, valamint szükség esetén a mentális egészségügyi támogatáshoz való gyors hozzáférést.

Az ILO szerint a dolgozók mentális egészségének védelme ma már nem csupán jó HR-gyakorlat, hanem a fenntartható és versenyképes működés egyik alapfeltétele.