Láthatatlan munkahelyi veszély: évente 840 ezer ember halála köthető hozzá
Az ILO jelentése szerint évente több mint 840 ezer haláleset és közel 45 millió elvesztett egészségben eltöltött életév (DALY) köthető a munkával összefüggő pszichoszociális kockázatokhoz. A hosszú munkaidő, a munkahelyi bizonytalanság, a zaklatás és a túlzott munkaterhelés nemcsak a dolgozók mentális egészségét veszélyezteti, hanem jelentős gazdasági károkat is okoz.

A munkavégzés nemcsak megélhetést biztosít, hanem meghatározza az emberek identitását, társas kapcsolatait és biztonságérzetét is. Ha azonban a munkát rosszul szervezik meg, az hosszú távon komoly egészségkárosodáshoz vezethet.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelentése szerint a munkával összefüggő pszichoszociális kockázatok – például a túlzott munkaterhelés, a hosszú munkaidő, a munkahelyi bizonytalanság, a zaklatás vagy a munkahelyi erőszak – évente több mint 840 ezer halálesettel hozhatók összefüggésbe világszerte.
A szervezet becslése szerint ezek a kockázatok évente közel 45 millió elvesztett egészségben eltöltött életévet (DALY) okoznak, miközben a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a mentális zavarok együttes gazdasági terhe eléri a globális GDP 1,37 százalékát.
A mentális egészség nemcsak HR-, hanem üzleti kérdés is
A jelentés szerint a pszichoszociális kockázatok nem csupán a munkavállalók jóllétét veszélyeztetik. Hatásuk megjelenik a termelékenység csökkenésében, a hiányzások számának növekedésében, a fluktuációban és az egészségügyi kiadások emelkedésében is.
Az ILO hangsúlyozza, hogy a biztonságos és egészséges munkakörnyezethez való jog 2022 óta alapvető munkaügyi jog. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók mentális egészségének védelme nem önként vállalt jóléti intézkedés, hanem a munkáltatók felelősségének része.
Melyek a legfontosabb munkahelyi kockázatok?
Az ILO a legjelentősebb pszichoszociális kockázatok közé sorolja:
- a hosszú munkaidőt;
- a túlzott munkaterhelést;
- a munkahelyi bizonytalanságot;
- a szerepkonfliktusokat és a tisztázatlan feladatköröket;
- az erőfeszítés és az elismerés közötti egyensúly hiányát;
- a munkahelyi zaklatást, megfélemlítést és erőszakot.
A jelentés szerint ezek a tényezők elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a mentális zavarok – köztük a depresszió, a szorongás és az öngyilkosság – kockázatát növelik.
A hosszú munkaidő továbbra is kiemelt veszélyforrás
A jelentés külön kiemeli a túlzott munkaidőt mint az egyik legfontosabb kockázati tényezőt. Az ILO becslése szerint világszerte a munkavállalók 35 százaléka heti 48 óránál többet dolgozik.
A WHO korábbi kutatásaira hivatkozva a jelentés megállapítja, hogy azoknál, akik heti legalább 55 órát dolgoznak, a heti 35–40 órát dolgozókhoz képest
- 35 százalékkal nagyobb a stroke kockázata, valamint
- 17 százalékkal magasabb az iszkémiás szívbetegség miatti halálozás kockázata.
A zaklatás és a munkahelyi erőszak is súlyos egészségügyi kockázat
Az ILO adatai szerint a világ munkavállalóinak 23 százaléka tapasztalt már munkahelyi erőszakot vagy zaklatást.
A leggyakoribb a pszichológiai erőszak, amely a munkavállalók 18 százalékát érinti. Az ilyen helyzetek tartós stresszhez, kiégéshez, alvászavarokhoz és mentális betegségek kialakulásához vezethetnek.
A digitalizáció új kihívásokat hoz
Az ILO szerint a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a platformmunka és a távmunka átalakítja a pszichoszociális munkakörnyezetet.
A folyamatos elérhetőség, az algoritmusok által irányított munkaszervezés, valamint a munka és a magánélet közötti határok elmosódása új típusú kockázatokat jelenthet, amelyekre a munkáltatóknak fel kell készülniük.
A megelőzés a szervezetnél kezdődik
A jelentés szerint a pszichoszociális kockázatok kezelésének leghatékonyabb módja nem az, hogy kizárólag az egyéni stresszkezelésre helyezik a hangsúlyt.
A munkáltatóknak a munkaszervezés átalakítására kell koncentrálniuk: kezelhető munkaterhelést, egyértelmű feladatköröket, megfelelő létszámot, kiszámítható munkaidőt és tiszteleten alapuló munkahelyi kultúrát kell kialakítaniuk. Emellett biztosítaniuk kell a munkavállalók bevonását, a zaklatás megelőzését, valamint szükség esetén a mentális egészségügyi támogatáshoz való gyors hozzáférést.
Az ILO szerint a dolgozók mentális egészségének védelme ma már nem csupán jó HR-gyakorlat, hanem a fenntartható és versenyképes működés egyik alapfeltétele.
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon