Lehet sikeresen foglalkoztatni fogyatékkal élőket

Még mindig kevés fogyatékos dolgozik Magyarországon, pedig azt gondolnánk, hogy a XXI. században ez nem fordulhat elő, főként, hogy az Európai Unióban tiltják a diszkrimináció minden formáját. A nemzetközi cégek sokszínűség politikája ellenére sokan idegenkednek ezen társadalmi csoport alkalmazásától és még mindig nem fogadják el, hogy nem csak egyfajta élet, egyfajta ember létezik és hogy a megváltozott munkaképességű, fogyatékos dolgozó nem ragályos beteg, hanem ugyanolyan ember, mint bárki más és túlbecsülik a munkába állásukhoz szükséges esetleges átalakítások költségeit.

Nem megoldás a kényszerítés

Szomorú, hogy míg az Európai Unióban minden negyedik megváltozott munkaképességű embernek van munkája, addig Magyarországon csak minden tizediknek - állítja a Salva Vita Alapítvány. Holott a cégek elkerülhetik a közel egymillió forintos rehabilitációs járulék befizetését, ha minden 20. dolgozó után legalább egy megváltozott munkaképességűt alkalmaznak.

- Alapvetően jó, hogy ezen hátrányos helyzetű csoport foglalkoztatására kívánják ösztönözni a vállalatokat, a módszer azonban már hagy némi kívánnivalót maga után - vág bele a témába Mészáros Andrea, a szekszárdi Kék Madár Alapítvány és a fogyatékossággal élőket alkalmazó Ízlelő Családbarát Étterem megálmodója. Az ügyvezető portálunknak kihangsúlyozta: a rehabilitációs hozzájárulás megemelésével csak azt érik el, hogy a vállalatok - akár tudnak adni munkát, akár nem, akár vannak megfelelő munkakörülmények, akár nincsenek - felveszik a megváltozott munkaképességű dolgozót, hogy elkerüljék a bírságot, azonban ez gyakran nem fed valós foglalkoztatást, sőt arra kérik, be se járjon a munkahelyre - tapasztalja az ügyvezető. Mészáros Andrea elmondása szerint az étteremben azért foglalkoztatnak kizárólag fogyatékkal élőket, mert a hátrányos helyzetű emberek közül nekik a legnehezebb az elhelyezkedés. - Tele vagyunk félelmekkel, előítéletekkel, de az tévhit, hogy ez magyar sajátosság lenne, ezek inkább a tapasztalatlanságunkból erednek, mivel nincs lehetőségünk fogyatékkal élőkkel találkozni.

Könnyen lehet ezt orvosolni a mindennapi tapasztalatszerzés során, erre ad lehetőséget és egyúttal pozitív példát a Ízlelő Családbarát Étterem. Ehhez azonban a hátrányos helyzetű csoport tagjainak munkaerő-piaci felkészítése is szükséges, amely időigényes. Korábban az alapítvány csinált egy 12 hónapos felkészítő tréninget, ám az is kevésnek bizonyult. - A for-profit szféra szereplőitől egyébként irreális elvárás, hogy szakmai segítség és támogatás nélkül boldoguljanak a fogyatékosokkal. Az állam ugyanis szakmai segítségre és a megfelelő munkakörülmények kialakítására már nem ad támogatást. Ezek nélkül azonban nem lehet megvalósítani a foglalkoztatásukat. Ugyanakkor hiányzik a gyakorlat és tapasztalatszerzés mind a munkáltató, mind a fogyatékosok részéről. A fogyatékkal élők intenzív irányítást, folyamatos odafigyelést igényelnek. És a munkáltatók sokszor úgy gondolják, nekik ez az egész tortúra nem éri meg, pláne, hogy a nyereség sem garantált - nyomatékosítja Mészáros Andrea. A három éve, Szekszárdon megnyitott Ízlelő Családbarát Éttermet azonban akkora érdeklődés övezi, hogy már tervezik a bővítést is. Mi a titkuk?

Sikeres a hátrányos helyzetű embereket foglalkoztató Ízlelő Családbarát Étterem

- Az étterem nagy visszhangot keltett a megyeszékhelyen és környékén, hiszen kizárólag fogyatékkal élőket alkalmaznak, ők főznek, szolgálják ki a vendégeket. Mészáros Andrea szerint sikerüket annak köszönhetik, hogy jól lőtték be a célpiacot, igény van ugyanis az egészséges, magas minőségű ételekre, melyet mesterszakács készít el. Emellett nyertek uniós pályázaton és sok segítőjük akad. Az étterem napi 120 vendéggel büszkélkedhet - teszi hozzá az alapítvány vezetője. Egyébként fél évvel ezelőtt készítettek egy kutatást, amelyből kiderült, hogy az emberek többsége nem kizárólag kíváncsiságból választja ezt az éttermet Szekszárdon, a többség ugyanis fontosabbnak tartja a magas minőséget és a széles választékot. Azt azonban az alapítvány megálmodója is elismeri, hogy a céges rendezvényekre, évértékelő, karácsonyi összejövetelekre azért kérik fel őket, mert a vállalkozások így próbálnak valamit tenni a társadalomért, támogatni ezen hátrányos helyzetű csoportot. Pontosan ezen igények kielégítésére bővítik éttermüket, a mostani 24 fő helyett a jövőben 60-80 vendéget képesek lesznek fogadni.

Az alapítvány és az étterem alapításának ötlete Mészáros Andreától származik, akit a külföldön látottak inspiráltak. - Hollandiában láttam arra példát, hogy igenis sikeres lehet egy olyan cég, jelen esetben étterem, amely kizárólag fogyatékkal élőket alkalmaz. Az Európai Unióban egyáltalán nem számít különlegességnek, ha valamilyen oknál fogva nehezebben állást találó, sérült munkavállalókat foglalkoztatnak. Hiszen mindenkinek jobb, ha nem eltartottként, segélyekből, könyöradományokból tengeti az életét, hanem értékteremtő munkát végez - meséli az egyébként szociálpolitikusi végzettségű ügyvezető. A leszázalékoltság átlagos mértékét nehéz meghatározni, az egészségkárosodás általában 67 százalék fölött van, dolgozóik között van hallás-, látás-, és mozgáskárosult, illetve epilepsziás is, de alkalmaznak halmozottan hátrányos embereket is.

A fogyatékkal élők intenzív irányítást, folyamatos odafigyelést igényelnek

A szociálpolitikus szerint a súlyosan sérült emberek alkalmazása sok kreativitást, odafigyelést és szakértelmet igényel, de fontos kiemelni a segédeszközök, egyénre szabott berendezés beszerzését is. Ahhoz ugyanis, hogy a fogyatékkal élők el tudják látni feladatukat, speciális munkakörülményeket kell kialakítani, mindenfajta elővigyázatos intézkedést meg kell tenni. - Olyan gépeket szereztünk be, amelyek révén a baleset kockázatát minimálisra lehet csökkenteni például hangjelzésekkel, kiírásokkal, akadálymentesített munkahellyel segítik a hallás-, látás-, mozgáskárosultakat. Ezek a hétköznapi gépeknél 15-20 százalékkal kerülnek többe - mutat rá az alapítvány elnöke.

Ugyanakkor a speciális berendezések beszerzésével nem ér véget a feladat. - Sérült emberek sokkal erősebb irányítást, ellenőrzést igényelnek. Nekik nem elég a nap elején elmondani az aznapi teendőket, folyamatos instrukciót igényelnek - húzza alá a szakember. Folyamatos jelenlét nélkül nem lehetne megvalósítani, hogy egy kerekesszékes szolgáljon fel, vagy hogy egy ép kézzel rendelkező ember dolgozzon a konyhán és pucolja a halat. - Ugyanis ilyen első hallásra extrémnek tűnő dolgokat is képesek elvégezni az emberek, ha nagyon akarnak. Nálunk egyébként is egy a lényeg, hogy motivált legyen az illető, hiszen akkor bármit képes megtanulni és elvégezni - mondja lelkesen az alapítvány ügyvezetője.

Kilenc főt alkalmaznak teljes munkaidőben, a létszámot azonban bővíteni fogják. A fogyatékkal élők kiválasztása azért nem nehéz számukra, mert tréningjeik, alapítványuk révén évente két-háromszáz fővel is kapcsolatba kerülnek. Ugyanakkor a munkaügyi központ és az újsághirdetés klasszikus toborzási útvonalait is szokták használni. Az alapítvány vezetőjének elmondása szerint általában hat-hétszeres a túljelentkezés. A pszichológus, gyógypedagógus segítségével megvizsgálják, mennyire megy nekik a szóbeli szabálykövetés, írásbeli értés, mennyire motiváltak.

Az alapítvány munkatársai egyébként nemcsak fogyatékkal élőkkel foglalkoznak, hanem alacsony szakképzettséggel rendelkezőkkel és megváltozott munkaképességűekkel, gyesről, gyedről visszatérők és antiszociális, iskolából kimaradó, antiszociális kamaszok munkaerő-piaci reintegrációjával is.

Átadták a "Fogyatékosság-barát Munkahely" díjat

Átadták a Fogyatékosságbarát munkahely díjakat október 25-én Budapesten, az elismerést kilenc szervezet érdemelte ki, többek között az "Esélyt a hátrányos helyzetű embereknek" Alapítvány, a Hotel Panda Kft., a Johnson Controls Mezőlak Kft., a Macher Gépészeti és Elektronikai Kft., a Szegedi SZEFO Fonalfeldolgozó Zrt., a az SZRT-SERVICE Üzemeltető és Oktatási Kft. és a Spar Magyarország Kft.

Esélyegyenlőség a kiválasztásban

Fogyatékosság-barát munkahely lett a Spar Magyarorsazág Kft. is. Az 13 ezer munkavállalót foglalkoztató áruházláncnál a fejlesztés több lépésből állt. Egyrészt elkészítették az Esélyegyenlőség a kiválasztásban elnevezésű tájékoztató anyagot, így a közvetlen értékesítésben dolgozó vezetők (pl. boltvezetők, területi vezetők) tájékozódhattak az esélyegyenlőség jegyében történő kiválasztás rendszeréről. - E területen az elvárásaink része, hogy egy adott munkához ugyanolyan eséllyel jusson a fogyatékos illetve az egészséges ember abban az esetben, ha képességeik alkalmassá teszik mindkettőt a munkakör ellátására - fogalmazott portálunknak Horváthné Töli Éva, a Spar HR vezetője. - Másrészt - komoly oktatási folyamat nyomán - a HR munkatársak felkészítést kaptak a fogyatékos emberek toborzására, kiválasztására vonatkozóan, hiszen ők azok, akik személyes támogatást nyújtanak a vezetőknek az interjú lefolytatásában és a döntésben. Ezzel is ellentételezve a fogyatékosságról kialakított sztereotípiákat - teszi hozzá a HR vezető.

A Spárnál emellett meghatározták azokat a munkajogi kritériumokat, amelynek keretein belül foglalkoztatható a megváltozott munkaképességű (például részmunkaidő). A Spar HR vezetője visszaigazolta a Kék Madár Alapítvány elnökének gondolatait, miszerint a vállalkozások szakmailag magukra vannak hagyva abban, hogy a helyes eljárásokat, rendszereket kialakítsák a megváltozott munkaképességűek kiválasztása, foglalkoztatása terén. A HR területnek ezért nagyon komoly szakmai felkészülésre volt szüksége, hogy meg tudja határozni a kiválasztás és a foglalkoztatás kereteit, amelynek az esélyegyenlőség jegyében kell történnie.

A HR vezető elmondása szerint nem érzékelnek semmit a kölcsönös bizalmatlanságból. Úgy gondolják, hogy a kezdeti rácsodálkozás után megszokottá vált, hogy megváltozott munkaképességű kollégákat is alkalmaznak. A vezetők, munkatársak befogadták őket, a visszajelzéseik pozitívak, szívesen dolgoznak velük.

Kereslet és kínálat: miért nem talál egymásra?

Több oka is lehet annak, hogy nehezen talál egymásra a fogyatékkal élő munkavállaló és az őket foglalkoztatni kívánó munkáltató. A Sparnál úgy tapasztalják, hogy nincs meg az összhang a munkáltatók és azon intézmények között, akik a fogyatékkal élőket nyilvántartják. - Például megváltozott munkaképességűekkel csak a munkaügyi központokon és a civil szervezeteken keresztül tudjuk felvenni a kapcsolatot. A megváltozott munkaképességűek komplex rehabilitációja során nem jön létre szoros kapcsolat a munkaügyi központok és a vállalkozások között - mutat rá a HR vezető. Másrészt a probléma abból is adódik, hogy a nyilvántartott megváltozott munkaképességűek csak tört része jelenik meg álláskeresőként. Olyan fórum pedig nem létezik, ahol a munkáltatók találkozhatnak azon megváltozott munkaképességűekkel, akik kívül esnek a munkaügyi központok vagy a civil szervezetek látókörén. - Az az álláspontunk, hogy az esélyegyenlőség vonatkozik a toborzásra is, és ezért nem tartjuk helyesnek, ha a hirdetés diszkriminatív. Komolyan vesszük, hogy a munkakör betöltését a képességek határozzák meg, így nem értünk egyet, ha a hirdetésben feltüntetésre kerül, hogy megváltozott munkaképességűt keresnek. Ez azonban tovább nehezíti az amúgy sem könnyű egymásra találást - mutat rá a szakember a helyzet csavarára.

Nem mindenki alkalmas a munkavégzésre

Horváthné Töli Éva kihangsúlyozta, mivel a kereskedelmi munka fizikai jellegű tevékenység, így a munkaköröket úgy alakították ki vagy szabták át, hogy a megváltozott munkaképességűek is el tudják végezni. - A munka jellegéből adódóan azonban nem könnyű olyan megváltozott munkaképességűt találni, aki el tudja végezni a könnyített feladatot. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy egészségkárosodott emberekről beszélünk, akiknek vagy fizikai, vagy pszichés "elakadásuk" van. Nagy felelősséget jelent a munkáltatóknak, hogy fizikai munkára kiválasszák azt az egyént, aki még a feladatokat el tudja látni az egészségének további romlása nélkül - teszi hozzá a HR vezető.

Horváthné Töli Éva azt tanácsolja azon vállalatoknak, amelyek még nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességűeket, hogy mindenképpen érdemes belevágni, mivel a vállalat felé lojálisak, a legtöbb esetben pedig a kitartásuk példaértékű. - A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása előtt nagyon alaposan meg kell tervezni a foglalkoztatásukat szakmai szervezetek (például foglalkozás-egészségügyi szolgálatok) bevonásával - mutat rá a szakember.

A Hotel Panda is fogyatékosság-barát munkahely

Az 1991-ben alapított Hotel Panda Kft. húsz alkalmazottjának 95 százaléka fogyatékos, illetve megváltozott munkaképességű, akiknek 40 százaléka diplomás. A szállodában átlagosan 55-60 százalékos a leszázalékoltság mértéke. A díjat többek között azért kapták, mert egyebek mellett látássérült gyakornokokat fogadtak és fogyatékos szakmunkástanulóknak biztosítottak gyakorlati helyet. Kocsy Béla korábban kiemelte, hogy a négycsillagos szálloda egy profit-orientált vállalkozás, számukra üzletileg is megéri a fogyatékos kollégák alkalmazása. Az sem elhanyagolható tényező, hogy átlagosan 20 százalékot javult a sérült munkavállalók egészségi állapota, pusztán a munkába állástól.

Nyisd ki a szemed!

Vannak tehát példaértékű kezdeményezések, fogyatékossággal élőket, megváltozott munkaképességű embereket alkalmazó vállalatok, talán elindult egy folyamat, és a vállalatok megértik, hogy a társadalmi felelősségvállalás nemcsak a cég jó imidzsét szolgálja és nemcsak a rehabilitációs járulék elkerülése vagy a támogatások miatt érdemes ezen hátrányos helyzetű csoport tagjait alkalmazni, hanem azért, mert ők is tudnak legalább olyan jó munkaerő lenni, mint bárki más, csak adni kell nekik egy esélyt.