Értékes munkaerőforrás, így lehet őket bevonni: mérlegen a Magyarországon tanuló külföldiek

A 2019-es évben 2,9 millió olyan honfitársunk volt, aki betöltötte az 55. életévét, 2022-re a számuk elérte a 3,2 millió főt. Az elkövetkező években ez a tendencia folytatódni fog és egyre több szakember megy majd nyugdíjba – mondta a recruiTECH Blue kékgalléros toborzási konferencián Kaluzsa Attila a Fürge Diák Iskolaszövetkezet kelet-és nyugat-magyarországi területi igazgatója.

2020-ben 88 ezer diák kezdte meg valamelyik magyar tanintézményben a középfokú tanulmányait, ugyanebben az évben 205 ezren tanultak nappali tagozaton valamelyik felsőoktatási intézményben, vagyis ezekből a számokból is látszik, hogy nem várható elegendő számban a fiatalok beáramlása a munkaerőpiacra, nem tudnak lépést tartani a nyugdíjba vonulókkal. A KSH adatai szerint már most 80 ezer betöltetlen álláshely van Magyarországon.

43 000 külföldi tanul magyarországi egyetemen

„Biztosak vagyunk benne, hogy ahogy a korábbi években is a munkaerő-piaci stagnálást, vagy visszaesést egy felívelés követte, most is ez következik, és kijelenthető, hogy a munkaerőpiac még több szakképzett munkavállalót fog felszívni.” Kaluzsa Attila megjegyezte: a 15 000 diákot és 1500 gyakornokot foglalkoztató Fürge Diák Iskolaszövetkezet tapasztalata szerint a fiatalok jelenthetik a következő megoldást a munkaerőhiányra. A magyarországi fiatalok mellett pedig a külföldi diákokkal is számolni kell. A cégek egy része már ma is foglalkoztatja őket a regionális igazgató szerint azonban sok vállalatnál még nem képezi ez a téma a mindennapok részét.

Pedig több mint 43 ezer külföldi diák tanul valamelyik felsőoktatási intézményben, közülük 30 ezren nem az Európai Unió államaiból érkeztek. A regionális igazgató megjegyezte: az OECD lefrissebb, 2022-es jelentése szerint a külföldi diákok között markánsan nő azok száma, akik a tanulmányaik mellett is munkát szeretnének vállalni, szakmai tapasztalatot szereznének. Sokan hosszú távon gondolkodnak Magyarországban. Szegeden, Pécsett, Debrecenben, illetve a Corvinuson és a Semmelweis Egyetemen is nagy számban tanulnak külföldi hallgatók, Szegeden nagyságrendileg 5000 nem magyar diák tanul, ami az ottani egyetemi polgárság 23%-a. A külföldi hallgatók többnyire a szomszédos országokból (Románia, Szerbia, Szlovákia) illetve Kínából, Indiából Vietnámból, Szaúd-Arábiából, Marokkóból érkeznek, és főként gazdálkodás-menedzsment, informatika, építészmérnök, gépészmérnök szakokon tanulnak. Az egyetemek is igyekeznek arra, hogy a csökkenő magyar diáklétszámot külföldi diákokkal pótolják, így arányuk a jövőben várhatóan tovább nő majd.

Ösztöndíjkiegészítés miatt dolgoznak

 „Diákmunka-közvetítőként azt is tapasztaljuk, hogy egyre több cég érdeklődik a külföldi diákok foglalkoztatása iránt, mi pedig felelősséget érzünk abban, hogy a keresletet és a kínáltot közelebb hozzuk egymáshoz” – tette hozzá Kaluzsa Attila. A diákok nagy része valamilyen ösztöndíj révén kerül Magyarországra, ami a gyakorlatban elég kevés jövedelemnek bizonyul a fiatalok számára a havi megélhetéshez. Döntő többségüknek az ösztöndíjat ki kell egészítenie valamilyen pénzügyi forrással, ebből is következik, hogy sokan akarnak közülük valamilyen munkát vállalni. „A tanulmányai elkezdésekor a nyelvtudásuk nem annyira biztos, illetve szakmai tapasztalatok híján vannak, így a fehérgalléros pozíciókat az ideérkezésük után csak kis számban képesek betölteni, a fizikai területeken viszont a tapasztalatok szerint kitűnően helyt tudnak állni és ott a szakmai tapasztalatokat szerezve, a képességeiket megcsillogtatva, a nyelvtudásukat is csiszolva később előre tudnak lépdelni majd a fehérgalléros pozíciók irányába” – véli a szakember.

Könnyebb őket alkalmazni, mint az ázsiai vendégmunkásokat

A jelenlegi statisztikák szerint a Magyarországon egyetemre járó külföldi hallgatók41%-a dolgozik a tanulmányai mellett és 72%-a hisz abban, hogy az itt szerzett diploma növeli az esélyeit a nemzetközi munkaerőpiacon. A harmadik országbeli felnőtt munkavállalók foglalkoztatásához képest az onnan jövő diákok foglalkoztatása sokkal rugalmasabb és költséghatékonyabb. Ők ugyanis már itt vannak az országban, nem kell idehozni őket, mire a vállalatokhoz kerülnek és munkát vállalnak, a lakhatásuk is megoldott az iskola miatt, így az őket foglalkoztató cégeknek szállásköltségük sincs. Nagy részük rá van kényszerülve a munkavállalásra, így rugalmasak: szezonális munkák, idénymunkák, gyakornoki munkák mind szóba jöhetnek náluk. A vállalatok részéről nem szükséges a hosszú távú elköteleződés, egy pilot program keretében ki lehet őket próbálni, így ez egy win-win helyzet lehet a diák, a munkáltató és az egyetem számára is.

2024-re a külföldi diákok foglalkoztatásának szabályozása is letisztult, így nem kell elveszni bonyolult szabályok útvesztőjében, ha alkalmazni akarjuk őket, bejelentsük például egy egyoldalas dokumentumon megtehető, adózásuk több tényezőtől függ. A jogalkotó kiemelt figyelmet fordított a foglalkoztatások idejére, hogy elegendő energiát tudjanak fordítani a tanulmányaikra és az ösztöndíjhoz szükséges eredmények elérésére, így ennek érdekében a szorgalmi időszakban legfeljebb hetente 30 órában vállalhatnak munkát, míg azon kívül évente legfeljebb 90 napon. A külföldi diákok motivációi nem sokban különböznek a magyar diákokéitól: megélhetési költségek fedezése, szakmai tapasztalatszerzés, helyi kultúra megismerése, magyar nyelv megismerésének igénye, (az iskolában egy évig kötelező nekik a magyar nyelvet tanulni) hosszútávú karrierépítés a kialakult kapcsolatrendszeren keresztül.

A foglalkoztatásuk előnyeit a diákszövetkezet szerint az átlagosnál sokkal jobb fluktuációs mutatók is jelentik,jellemző rájuk a szorgalom, a tehetség és a rugalmasság, valamit új nézőpontok, gondolkodási módok behozatala, amiből kreatív innovatív megoldások születhetnek, emellett a multikulturális környezet kialakítása jótékony hatással lehet a globális versenyképesség növelése érdekében is (főként IT-cégeknél). Kihívást jelent velük kapcsolatban a nyelvi akadályok leküzdése, (ez pl. egy jól átgondolt onboarding tervvel, vagy egy diáktolmács segítségével leküzdhető) a kulturális különbségek kezelése, (itt előre tervezett érzékenyítő programokat érdemes véghez vinni) illetve az interkulturális tanulás.

Kazahsztánból Pécsre

Az elméleti áttekintés mellett a diákszövetkezet munkatársai gyakorlati példát is hoztak a dél-dunántúli régióból. Amalbek Meiirzhan a Fürge Diák Iskolaszövetkezet diákmunkása, aki a konferencián meglehetősen jó magyarsággal elmondta, hogy 2018-ban érkezett hazánkba Kazahszánból és a Pécsi Tudományegyetem nemzetközi tanulmányok szak hallgatója. Szegeden kezdett egy húsüzemben, majd egy ruhaipari cégnél, de Pécsett is volt már munkahelye.

Bódi Vanessza az iskolaszövetkezet projektvezetőjének beszámolója szerint Pécsett 2022-ben kezdtek el a külföldi hallgatók munkavállalásával foglalkozni, először kukorica címerezési munkálatokkal, majd tavaly elindult egy nagyobb létszámú projekt, ott jelentős számú diákot tudtak alkalmazni, ami idén folytatódott. A tapasztalataik szerint külföldi diákok egyre többen jelentkeznek munkára, akik mezőgazdasági munkákat, gyári munkákat látnak el, de a magyarul jól beszélők eladói vagy egyes fehérgalléros munkaköröket is elláthatnak. A szövetkezetnél úgy látják: sokkal jobban állnak a munkához, mint gyakran a magyar munkavállalók, a munkaadók pedig túlnyomó többségéében nagyon pozitív visszajelzést küldenek róluk, ugyanis motiváltak, magasan képzettek, könnyen betaníthatók. 

A nyitóképen balról jobbra: Horváth Zsolt és Bódi Vanessza a Fürge Diák munkatársai és a Kazahsztánból érkezett, itt tanuló és dolgozó Amalbek Meiirzhan.