Malév-ügy: nem szabálytalan, ha a leépítésről nem konzultál a munkaadó?

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság nem jogerős döntése szerint a Munka törvénykönyve csak általánosságban beszél a cégek konzultációs kötelezettségéről csoportos leépítések idején, így nem jelent problémát, ha a munkaadó nem szolgáltat érdemi információkat. Az ÜT az európai jogra is hivatkozva fellebbezett a meglepő és csalódást keltő érvelésen alapuló végzés ellen.

"A cégvezetés határidőre, illetve egyáltalán nem szolgáltatott érdemben használható adatokat a konzultációhoz. Hiába várta az üzemi tanács például a csoportos létszámcsökkentésben érintettek kiválasztási kritériumait, illetve az érintett, és korábban foglalkoztatott munkavállalók létszámát, foglalkoztatási csoportok szerint. Az ÜT álláspontja szerint ezzel a menedzsment megsértette a Munka törvénykönyve 94/B.§ 3. bekezdését" - írja a közlemény.

A bíróság ezzel szemben az elsőfokú döntésben azt állítja, hogy a Mt. csak az előzetes adatközlés, a tájékoztatás és konzultáció kezdeményezését, illetve annak folytatását írja elő, de az ezekkel összefüggő részletszabályokat nem határozza meg pontosan. Így az elsőfokon eljáró bíróság szerint a cég eljárása szabályos volt.

Az Üzemi Tanács fellebbezéssel él a döntés ellen, a testület két fő okból nem tudja elfogadni a döntést. Az eljáró bíróság nem vette figyelembe a munkaügyi konzultáció, mint jogintézmény célját: érdemi véleménycserére szolgál, a megállapodás érdekében. Azzal, hogy a Malév GH vezetése az eredményes tárgyaláshoz szükséges adatokat tartott vissza, ellehetetlenítette, tartalmatlanná tette a konzultációt.

Másrészt, mivel állami tulajdonban lévő vállalatról van szó, közvetlenül alkalmazandó az Európai Tanács 98/59/EK irányelve (1998. július 20.) a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről. Ugyanígy alkalmazni kell az Európai Parlament és a Tanács 2002/14/EK irányelvét (2002. március 11.) az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról is. Ezek alapján - még ha a bíróság szerint a magyar Munka törvénykönyvének rendelkezései nem is alkalmazhatóak megfelelően a konkrét gyakorlatban, egyértelmű, hogy a munkáltatónak minden olyan információt meg kell adnia az üzemi tanács részére, amely konstruktív javaslatok tételéhez, az érdemi konzultációhoz szükséges - érvel a közlemény.

A Malév GH dolgozói mára megtanulták, hogy saját vezetőiktől nem várhatnak segítséget és együttműködést. Reménykedve fordultak az igazságszolgáltatáshoz, hogy az vessen gátat a hazai és európai joggal egyaránt ellentétes gyakorlatnak - írják a közleményben. Bár a döntés csalódást keltő, az emberek továbbra is bíznak az igazságszolgáltatásban - a másodfokon eljáró bíróság kedvező ítéletében.