kapubanner for mobile
Szerző: Filius Ágnes
Megjelent: 8 éve

Már szállást is adnak a cégek, csak legyen munkavállaló

Lepukkant épület, bizonytalan egzisztenciájú lakók, és az egészet körbe lengő, „végállomás”-érzet. A nyolcvanas évek végéről ezek a képek maradtak sokunkban a munkaadó általi szállásoltatásról. Több évtized kihagyás után újra megjelent, és egyre népszerűbb a szállásoltatás, nyilván ez már egy teljesen más szolgáltatás, mint a korábbi munkásszállók. A multik minden lehetőséget megragadnak, hogy munkavállalókat szerezzenek. Sajnos a közmunkaprogram sokszor még náluk is vonzóbb.

A határon túli magyar területekről is érkeznek munkavállalók az ország különböző pontjaiba, illetve olyan kistelepülések lakói is célpontjai lettek a toborzásnak, akik korábban a közelébe se kerülhettek volna azoknak az országszerte működő, multinacionális vállalatoknak, amelyek most megnyíltak a számukra is. Ehhez azonban több segítségre van szükségük.

Miért van erre újra szükség?

A nagy, állami cégek megszűnésekor a vidéki gyökereit vesztett munkásszállók népe egyenesen bérletet kapott a – gyakran ugyanabba az épületbe költöző – hajléktalanszállásra. Mikor ezek a folyamatok zajlottak, mindenhol arról lehetett olvasni, hogy mennyire elhibázott volt a korszak politikája. Az embereket nem szabad a nagyvárosokba költöztetni, hanem helyben kell létrehozni munkahelyeket. Így is történt. Rengeteg vidéki ipari park fejlődött fel ezután, és szippantotta fel a környék lakosságának krémjét. De egy idő után a befektetések is, és a munkavállalók is elmaradtak.

Az elmúlt 2-3 évben pedig a nyugatra vándorlással és a közfoglalkoztatás elterjedésével gyakorlatilag a fizikai munkát végzők eltűntek a magyar munkaerőpiacról. Mostanra eljött az a pillanat, amikor bővülne a termelés, de nincs kinek kiadni a feladatot. Sürgősen új csatornák után kellett nézni, amihez – eszközként, teljesen más tartalommal, és minőségben – a szállásoltatás is megjelent.

Régi-új ötlet: a munkások szállásoltatása

„Nem teljesen új, pontosabban nem mindenkinek új a szállásoltatás. Nyugat-Magyarországon már 8-10 éve is előfordult, de csak azon cégek esetében, ahol hirtelen rendkívül nagy létszámra volt szükség”- nyilatkozta lapunknak Csikós-Nagy Katalin, HR szakértő. A különbség a korábbi helyzethez képest, hogy most már az északi és nyugati határ mentén nélkülözhetetlen megoldás a munkaerő felvételhez a szállásoltatás, vagy albérlet támogatása, biztosítása fizikai munkakört betöltő, szakmunkás, mérnök, nyelvet beszélő munkavállaló esetén. Hiányszakmákra vonatkozóan az ország teljes területén alapvető a jó minőségű szállásoltatás biztosítása.

Azok a vállalatok, melyek nem ismerték fel ezt a szükségszerűséget, és nem építették be a juttatási csomagjukba, hatalmas hátránnyal szállnak versenybe a többi munkáltatóval szemben a munkaerőpiacon- foglalta össze a jelenlegi helyzetet a szakember.

Mivel nagy a verseny, így a munkavállaló olyan céghez megy, ahol a munkafeltételek, munkakörnyezet, szállás és bérezés minél jobb, kedvezőbb. Van választási lehetősége, ha dolgozni szeretne. Sőt, aki már hajlandó volt elköltözni otthonából a nyugati határ szélére, az ugródeszkának is használja sok esetben ezt a lehetőséget, mert innen már sokkal könnyebb továbbmenni Ausztriába, 20-40 km-rel távolabb már 2-3-szoros bért tud megkeresni.

Ez ellen - a szakember szerint - csak egyet tehetünk: olyan munkafeltételeket, olyan vezetői kommunikációt, emberi bánásmódot biztosítanak, amiben jól érzi a munkavállaló magát. Ezáltal elkötelezett lesz, és bár nagy a csábítás, de mégis fontosabb számára az, hogy megbecsültnek érezze magát a munkahelyén a magasabb fizetésnél.  „Ha ez nincs, ne csodálkozzunk rajta, hogy továbbáll”- állapította meg Csikós-Nagy Katalin.

Sikeres program, de a közfoglalkoztatásért azonnal félredobják

Hatalmas a verseny mára az operátorokért - kezdte a jelenlegi szállásoltatási helyzet szolgáltatói oldalának bemutatását Ferencz Ramón, a kilenc éve ezzel a tevékenységgel foglalkozó Staffhouse Zrt. tulajdonosa. 3-5 évvel ezelőtt szinte nem is volt igény a szolgáltatásra, amelyet nyújtanak, de mivel a gazdaság fellendülőben van, ezért egyre több a munka, és két éve megváltozott a trend. Jelenleg napi három komoly érdeklődőjük van azzal kapcsolatban, hogy Nyugat-Magyarországon, vagy Budapesten meg tudják-e oldani a fizikai munkavállalók szállásoltatását. Ferencz Ramón cége nem ingatlanügynökség, hanem nagyvolumenű munkavállalói szállások megtalálásával, és üzemeltetésével foglalkozó cég. Tehát, látják, hallják a cégek problémáit, találkoznak a „betoborzott” emberekkel, napi szinten oldják a feszültséget.

„Most minden cég elkezdte emelni a béreket azért, hogy versenyképes maradjon”- mondja a szakember. Ráadásul nemcsak a béreket, hanem a juttatásokat is jelentősen emelnie kellett mindenkinek. Ha egy cég – akár szolgáltatón keresztül is, de - maga gondoskodik a szállásoltatásról, akkor az teljesen adó-, és járulékmentes. A hazautat is fizetik, és még ezen felül különélési juttatást is adnak. Összességében akár 250 ezer forint nettó bért, és juttatást is kaphat egy-egy szakmunkás.

Ez olyan bér, ami jelentős ugrást mutat ezeknek a – ma még zömében Kelet-Magyarországról érkező – embereknek a korábbi bérrel szemben. De ahhoz ez az összeg nem elég, hogy a szállásról egy albérletbe kiköltözzenek, és a családjukat is maguk után hozhassák. Ráadásul, Nyugat-Magyarországon az albérleti díjak nagyon magasak.

„Van olyan ember, aki 6 éve él a szálláson”- mondja Ferencz Ramón. Sok család úgy esik szét, hogy a szülők eljönnek a nyugati határszélre dolgozni, a gyerekek otthon maradnak a nagymamával. De, az az alternatíva még erősebben jelen van, amikor az anya marad otthon a gyerekekkel, és az apa költözik, egyedül. Odahaza ez az apa legfeljebb 80 ezer forintot tud keresni, így meg 80 ezret haza tud küldeni.

„Sikertörténetnek látom ezt a szállásoltatással összekapcsolt munkavégzést”- mondta a szolgáltatást végző szakember. Hiszen ott, ahol kilátástalanság van, egy multi ajánlata meseszerű. „Látom azt is, ahogy érkeznek, amiket akkor esznek, amilyen tárgyaik vannak. És pár hónappal később ezek az emberek már normálisan étkeznek, laptopot vesznek”. De a siker - egyelőre - rövid távú. Ugyanis, ha szól a család, hogy meghirdettek egy-egy közmunka programot a faluban, kisvárosban, rögtön felmondanak, és utaznak haza. Fél éve nem indultak még el a programok, ezért elég sok volt a munkaerő, de most, hogy újra beindult ez a program, az hatást gyakorolt a munkaerő mennyiségére is. Nem pozitívan.

Lassan a szállásokra - zömében - határon kívüli magyarok fognak beköltözni

Most, hogy nagy a hiány emberből, de a munka sokasodik, újfajta stratégiát kell alkalmazni. Elkezdtek a határon túlról magyar anyanyelvű munkavállalókat toborozni a cégek, és a szállásokon élők sokasága is lecserélődik lassan egy újfajta csapatra. „Jelenleg a szállásokon lakók közel 70 százaléka határokon túli magyar”- Ferencz Ramón szerint. Szerbiából hetente 80-90 ember jön át, és vállal itt munkát. És ez új folyamat, mert egy éve még nem ez volt a helyzet. Hirtelen és gyökeresen változott meg minden. „Minden tolódik nyugatra, ezért jönnek hozzánk az operátorok Romániából, Szerbiából, és sok esetben mennek is tovább Ausztriába innen”.

Ugyanezt a trendet erősítette meg Gondár Edina, a Dunakilitin működő, német tulajdonú, autóipari gyártó cég, a Veritas HR igazgatója a HR Portálnak. Hozzájuk is egyre többen jöttek a határon túlról. „Minket is jelentős kihívás elé állít a munkaerőpiac átalakulása”- mondta a HR vezető.

A szállásoltatást ők a fent említett cégen keresztül oldják meg, de a beillesztés közös kihívás, hiszen a napjuk nagy részét ezek az emberek a munkahelyükön töltik. „Jelentős a szociokulturális különbség a munkavállalók közt, ez tény, és nagyon oda kell figyelnünk minden apróságra”- állítja. Segíteni kell az érkezőknek a munkaviszonyon kívül sok mindenben, ami a helyi eligazodást segít. „A munkával kapcsolatos integrációt, reintegrációt sok esetben az elejéről kell újra, és újra elkezdeni”.

Gondár Edina szerint, a munkásszállással kapcsolatosan felmerülő kihívásokat egyre jobban kezelik. Hozzájuk nemcsak egyedül érkezhetnek a dolgozók, hanem párok is vannak, akik együtt laknak. Azt tapasztalták, hogy a sok segítség, és a közös jövő összekovácsolja az együtt élőket, ami a megtartást is megkönnyíti.

A McDonald’s Házban a fiatalok önállóságot és az egymás mellett élést is tanulják

Az új toborzási csatorna kipróbálása mellett társadalmi felelősségvállalást és a munkáltatói márka építését is számításba vette a McDonald’s, amikor a budapesti éttermeibe dél-, és kelet-magyarországi kisvárosokban toborzott tartósan munkanélkülieket, álláskeresőket. A bér mellé egy évig egy zuglói kertes házban, nagyon jó körülmények közt kínáltak ingyenes lakhatást.

„Érdekes, számunkra úttörő kezdeményezés volt ennek a 20-25 főnek az ilyen módon történő alkalmazása”- mondta a HR Portálnak Gáspár Ferenc, a McDonald’s HR igazgatója, aki maga is részt vett a ház kiválasztásában, a vidéki toborzásokban, és a munkatársak folyamatos integrálásában. „Egyrészt kaput akartunk nyitni a munkanélküliséggel sújtott régiókban élők számára, hogy Budapestre költözve munkát tudjanak vállalni. Ezt a lépést önállóan vagy nem lett volna anyagi fedezetük megtenni, vagy túl nagy kockázattal járt volna a számukra. Másrészt, arra is számítottunk, hogy az így munkalehetőséghez jutó fiatalokban törekvő, elkötelezett kollégákra találunk.”

A program jelenlegi szakaszában elmondhatjuk, hogy a kezdeti nehézségek ellenére mindkét elvárás teljesülni látszik. A „Mekis Házban” sok, hasonló korú fiatal lakik, - bár magukat előbb próbálhatták ki felnőtt-szerepben, mint munkavállalóként – mára megtanulták, hogyan tudnak egymás mellett, egymást segítve élni. Ez azonban nem volt zökkenőmentes. A mindennapos rendrakást is sokuknak meg kellett tanítani. Ehhez heteseket jelöltek ki, akik betartatták a rendet. Mostanra nagyon jól alakultak a dolgok, de nyilván ehhez változni kellett a munkavállalóknak is.

A villában kialakult közösségben a felelősségvállalás, az önállóság fontos érték. Ezt mutatja az is, hogy már vannak olyan lakók, akik arra készülnek, hogy az egy év után közös albérletben folytatják a budapesti életet.

„Az étteremvezetők, a közvetlen kollégák, és maguk a lakók egyaránt azt mondják, hogy megérte a befektetett energia”- foglalta össze az eredményeket a HR vezető.

Korábbi cikkünket a Hankook szállásoltatási gyakorlatáról itt olvashatja.
  • 2024.06.03Projektmenedzsment képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A projektmenedzsment elméletének és gyakorlatának megismertetése a résztvevőkkel. A projektmenedzsment módszereinek begyakorlása példákon és esettanulmányokon keresztül. A résztvevők projektvezetési képességének fejlesztése és felkészítésük projektek önálló, sikeres lebonyolítására. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.05Pénzügyi kimutatások elemzése A képzés során a résztvevők megismerik és elsajátítják a beszámoló elemzés eszközeit és technikáit, képessé válnak egy vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének komplex megítélésére a nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolók alapján. Betekintést kapnak a vállalati beszámolók megértéséhez elengedhetetlen iparági elemzés eszközrendszerébe és technikáiba.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Női oktató kapta idén a Gács-András díjat

Csomós Petra, az ELTE TTK Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszékének docensének személyében másodszor nyerte el női oktató az... Teljes cikk

Az X generációsok tudják: ha nem tanulsz, véged - avagy miért jó megtartani a középkorú munkavállalót?

Nincsenek könnyű helyzetben manapság az X generációs (jellemzően 1960 és 1979 között született) munkavállalók. Könnyen kerülhetnek... Teljes cikk

Az év eleje a felmondások ideje?

Az év elején történő felmondások aránya bár változó lehet, azonban sok cégnél ebben az időszakban, az év végi bónuszok kifizetését követően... Teljes cikk

Kapcsolódó hírek