kapubanner for mobile
Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 5 éve

Marad a cafeteria adókedvezmény nélkül is

Egyszerűen piaci szükségszerűség, hogy a munkavállalók megtartása, és munkaerőhiány idején a cégekhez csábítása miatt, nem lehet egyik pillanatról a másikra felszámolni a juttatáscsomagokat. A cégek jelentős többsége jövőre is fog adni cafeteriát, a megváltozó feltételrendszer ellenére, derült ki az Edenred Magyarország által szervezett beszélgetésen, amelyen a témában frissen készült reprezentatív felmérést is bemutattak.

A cafeteriával kapcsolatos változásokra az első reakció az volt, hogy nem történhet meg, majd temetni kezdték a béren kívüli juttatásokat. Mára a közbeszéd és a munkáltatók ott tartanak, hogy kissé tanácstalanok, ugyanakkor a felmérés szerint a cégek jobbára azt mondják, hogy bár várhatóan egyszerűsítenek, továbbra is adni fogják a juttatásokat, mert nem tehetik meg, hogy elveszik őket, mondta el Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország ügyvezető igazgatója.

Azon kívül, hogy a kedvezményes adózás egyedül a SZÉP-kártyára marad meg, a többi juttatás kapcsán kikerült a 2019-es törvény szövegéből, a helyzet abból a szempontból is változik, hogy a közterhet nem csak a munkáltatónak kell kifizetnie a juttatás után, hanem a dolgozónak is, vázolta a helyzetet Fata László, cafeteria-szakértő. Ami azért lássuk be, optikailag érdekes. A munkáltató ad egy juttatást, hogy a munkavállaló őt válassza vagy nála maradjon, azonban utána adóznia kell. Így a következő lépés, hogy a munkáltatók többnyire átvállalják ezeket a terheket, ezzel a 1,5-2%-al megemelik a béreket, ami ugyanakkor éppen ezért nem jelent effektív fizetésemelést.

Balázs Krisztián a kutatásról elmondta, hogy azt 300, 10 fő felett foglalkoztató cégnél hajtották végre, telefonos lekérdezéssel, reprezentatív módon. A felmérésből kiderült, hogy mindössze a cégek 10%-a állítja határozottan, hogy nem fogja adni a cafeteriát, a 90% harmada nem tudja még, hogy mit tesz majd, míg 60% továbbra is adni fogja munkavállalóinak a juttatásokat.

Az is kiderült, hogy bár a bérekkel azonos módon fog adózni a cafeteria, mégsem fogják a munkáltatók béresíteni az így adott összeget, mert azzal a hosszabb távú célokat, mint a megtartás, a munkavállalók egészségének megőrzése, képzés stb., úgy érzik nem tudják elérni. A fizetésemelés motiváló értéke viszonylag hamar eltűnik. Ahol a gondoskodás, a márkaépítés a munkáltató célja a juttatásokkal, ott adókedvezmény hiányában sem fog veszélybe kerülni a cafeteria, és a szakemberek szerint ez a szegmens egyre nő. Ott kerülhetnek inkább veszélybe a juttatások illetve azok sokszínűsége, ahol nem stratégiai célok valósultak meg vele, hanem valójában olcsóbb „bérhelyettesítőnek” használták.

Mennyi az annyi?

A cafeteria ereje a testreszabhatóságában van, a munkáltatók mára a béren kívül a juttatások terén versengenek egymással, mondta Pethő Anikó, az Aarenson Consulting alapítója. A munkavállalók elcsábításakor döntő tényező lehet, hogy a cég milyen személyreszabott cafeteria csomagot tud beajánlani a kiszemelt jelöltnek. Ráadásul a juttatások az élethelyzet szerint is alakíthatók, hogy a munkavállalónak mire van szüksége: gyermeke elhelyezését kell támogatni, az egészségének megőrzését vagy éppen a nyugdíj előtakarékosságot.

Hogy kit, mi motivál azt az egyedi helyzet határozza meg, Klein Sándor pszichológus szerint teljesen érthető, hogy akinek egy bizonyos szint alatt van a bére, annak a pénz az elsődleges motiváció. A tisztességes, versenyképes bér és a jó juttatási rendszer együtt tud jól működni. Ha valaki úgy érzi, hogy nincs megfizetve abban az esetben a jutalom kevésbé hatékony. Ugyanakkor lehetnek olyan céges juttatások, amelyek a vállalatnak nem igazán kerülnek komoly anyagi befektetésbe, a munkavállalók számára mégis jelentős értéket hordozhatnak. Ilyenre példa lehet a kutyabarát iroda vagy a home office, a sabbatical lehetősége.

A beszélgetés résztvevői abban állapodtak meg, hogy bár nincsenek pontos számok arról, hogy hányan kapnak ma Magyarországon cafeteriát, a SZÉP-kártyás adatokból arra lehet következtetni, hogy nagyjából 1,5-1,8 millió dolgozó kap valamilyen juttatást a munkahelyén, ami az aktív munkavállalók körülbelül harmada. 660 cég megkérdezésével készült, nem reprezentatív felmérés adatai szerint a keretösszeg bruttó 390 ezer forint, és évről évre növekszik. Egy szintén nem reprezentatív 2000 cégtől származó adat 320-350 ezer forint közé teszi az éves cafeteria keretet.

Így a bruttó 300-400 ezer forint közötti sáv nagyjából általánosnak mondható. Persze vannak kivételek, ahol akár 800 ezer-1 millió forintot is elérheti a keretösszeg. Ráadásul, mint Fata László hozzátette, a magas összegek (400-500 ezer forintos keretösszeg fölött) növekszenek leginkább tovább dinamikusan. Ezek valószínűleg eleve abban a szektorban vannak jelen, mint például az informatikai vállalatok, ahol komoly hiány van munkavállalóból, és hatalmas a verseny a cégek között.

Külföldi tapasztalat, hogy alapjuttatásnak számít, hogy a dolgozó napi egyszer meleget tudjon enni, így a szakemberek szerint ma Magyarországon 20-30 ezer forintos keret alatt nem is nagyon van értelme juttatást adni. Nyugat- és Kelet-Közép-Európában is szinte minden országban létezik valamilyen juttatás. Míg Angliában a gyermekelhelyezés támogatása népszerű plusz, addig Skandináviában a sport és kultúra utalványok adása, régiónkban az étkezés és az üdülés van vezető helyen. Sok helyen pedig eleve nem jár adókedvezmény a juttatásokra.

A szakemberek szerint a legfontosabb a cafeteria kapcsán, hogy az mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára értéket jelentsen. Vagyis részint lehet irányított, a munkáltató stratégiai céljai mentén, más része viszont legyen szabadon választható a munkavállaló igényei szerint, ami valódi motivációt jelent.

A cafeteria jövő évi adóterheiről itt talál összefoglaló információkat.

  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Melyek a legnagyobb egészségpénztárak?

Három nagy szereplő határozza meg az egészségpénztárak piacát. A tavalyi évben mind taglétszámban, mind vagyonban nőtt a piac. Kik a nagy... Teljes cikk

Juttatási keret 2024-ben

Már 2022-ben látszott, hogy a 2019 óta tartó juttatási keret csökkenésének trendje megfordult. Az éves keretösszeg 2024-re is további növekedést... Teljes cikk

Cafeteria Kisokos 2024

Fata László cafeteria-tanácsadó összefoglalója arról, milyen juttatásokat, hogyan, milyen feltételekkel adhat a munkaadó 2024-ben. Teljes cikk