Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 3 éve

Marad a cafeteria adókedvezmény nélkül is

Egyszerűen piaci szükségszerűség, hogy a munkavállalók megtartása, és munkaerőhiány idején a cégekhez csábítása miatt, nem lehet egyik pillanatról a másikra felszámolni a juttatáscsomagokat. A cégek jelentős többsége jövőre is fog adni cafeteriát, a megváltozó feltételrendszer ellenére, derült ki az Edenred Magyarország által szervezett beszélgetésen, amelyen a témában frissen készült reprezentatív felmérést is bemutattak.

A cafeteriával kapcsolatos változásokra az első reakció az volt, hogy nem történhet meg, majd temetni kezdték a béren kívüli juttatásokat. Mára a közbeszéd és a munkáltatók ott tartanak, hogy kissé tanácstalanok, ugyanakkor a felmérés szerint a cégek jobbára azt mondják, hogy bár várhatóan egyszerűsítenek, továbbra is adni fogják a juttatásokat, mert nem tehetik meg, hogy elveszik őket, mondta el Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország ügyvezető igazgatója.

Azon kívül, hogy a kedvezményes adózás egyedül a SZÉP-kártyára marad meg, a többi juttatás kapcsán kikerült a 2019-es törvény szövegéből, a helyzet abból a szempontból is változik, hogy a közterhet nem csak a munkáltatónak kell kifizetnie a juttatás után, hanem a dolgozónak is, vázolta a helyzetet Fata László, cafeteria-szakértő. Ami azért lássuk be, optikailag érdekes. A munkáltató ad egy juttatást, hogy a munkavállaló őt válassza vagy nála maradjon, azonban utána adóznia kell. Így a következő lépés, hogy a munkáltatók többnyire átvállalják ezeket a terheket, ezzel a 1,5-2%-al megemelik a béreket, ami ugyanakkor éppen ezért nem jelent effektív fizetésemelést.

Balázs Krisztián a kutatásról elmondta, hogy azt 300, 10 fő felett foglalkoztató cégnél hajtották végre, telefonos lekérdezéssel, reprezentatív módon. A felmérésből kiderült, hogy mindössze a cégek 10%-a állítja határozottan, hogy nem fogja adni a cafeteriát, a 90% harmada nem tudja még, hogy mit tesz majd, míg 60% továbbra is adni fogja munkavállalóinak a juttatásokat.

Az is kiderült, hogy bár a bérekkel azonos módon fog adózni a cafeteria, mégsem fogják a munkáltatók béresíteni az így adott összeget, mert azzal a hosszabb távú célokat, mint a megtartás, a munkavállalók egészségének megőrzése, képzés stb., úgy érzik nem tudják elérni. A fizetésemelés motiváló értéke viszonylag hamar eltűnik. Ahol a gondoskodás, a márkaépítés a munkáltató célja a juttatásokkal, ott adókedvezmény hiányában sem fog veszélybe kerülni a cafeteria, és a szakemberek szerint ez a szegmens egyre nő. Ott kerülhetnek inkább veszélybe a juttatások illetve azok sokszínűsége, ahol nem stratégiai célok valósultak meg vele, hanem valójában olcsóbb „bérhelyettesítőnek” használták.

Mennyi az annyi?

A cafeteria ereje a testreszabhatóságában van, a munkáltatók mára a béren kívül a juttatások terén versengenek egymással, mondta Pethő Anikó, az Aarenson Consulting alapítója. A munkavállalók elcsábításakor döntő tényező lehet, hogy a cég milyen személyreszabott cafeteria csomagot tud beajánlani a kiszemelt jelöltnek. Ráadásul a juttatások az élethelyzet szerint is alakíthatók, hogy a munkavállalónak mire van szüksége: gyermeke elhelyezését kell támogatni, az egészségének megőrzését vagy éppen a nyugdíj előtakarékosságot.

Hogy kit, mi motivál azt az egyedi helyzet határozza meg, Klein Sándor pszichológus szerint teljesen érthető, hogy akinek egy bizonyos szint alatt van a bére, annak a pénz az elsődleges motiváció. A tisztességes, versenyképes bér és a jó juttatási rendszer együtt tud jól működni. Ha valaki úgy érzi, hogy nincs megfizetve abban az esetben a jutalom kevésbé hatékony. Ugyanakkor lehetnek olyan céges juttatások, amelyek a vállalatnak nem igazán kerülnek komoly anyagi befektetésbe, a munkavállalók számára mégis jelentős értéket hordozhatnak. Ilyenre példa lehet a kutyabarát iroda vagy a home office, a sabbatical lehetősége.

A beszélgetés résztvevői abban állapodtak meg, hogy bár nincsenek pontos számok arról, hogy hányan kapnak ma Magyarországon cafeteriát, a SZÉP-kártyás adatokból arra lehet következtetni, hogy nagyjából 1,5-1,8 millió dolgozó kap valamilyen juttatást a munkahelyén, ami az aktív munkavállalók körülbelül harmada. 660 cég megkérdezésével készült, nem reprezentatív felmérés adatai szerint a keretösszeg bruttó 390 ezer forint, és évről évre növekszik. Egy szintén nem reprezentatív 2000 cégtől származó adat 320-350 ezer forint közé teszi az éves cafeteria keretet.

Így a bruttó 300-400 ezer forint közötti sáv nagyjából általánosnak mondható. Persze vannak kivételek, ahol akár 800 ezer-1 millió forintot is elérheti a keretösszeg. Ráadásul, mint Fata László hozzátette, a magas összegek (400-500 ezer forintos keretösszeg fölött) növekszenek leginkább tovább dinamikusan. Ezek valószínűleg eleve abban a szektorban vannak jelen, mint például az informatikai vállalatok, ahol komoly hiány van munkavállalóból, és hatalmas a verseny a cégek között.

Külföldi tapasztalat, hogy alapjuttatásnak számít, hogy a dolgozó napi egyszer meleget tudjon enni, így a szakemberek szerint ma Magyarországon 20-30 ezer forintos keret alatt nem is nagyon van értelme juttatást adni. Nyugat- és Kelet-Közép-Európában is szinte minden országban létezik valamilyen juttatás. Míg Angliában a gyermekelhelyezés támogatása népszerű plusz, addig Skandináviában a sport és kultúra utalványok adása, régiónkban az étkezés és az üdülés van vezető helyen. Sok helyen pedig eleve nem jár adókedvezmény a juttatásokra.

A szakemberek szerint a legfontosabb a cafeteria kapcsán, hogy az mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára értéket jelentsen. Vagyis részint lehet irányított, a munkáltató stratégiai céljai mentén, más része viszont legyen szabadon választható a munkavállaló igényei szerint, ami valódi motivációt jelent.

A cafeteria jövő évi adóterheiről itt talál összefoglaló információkat.

  • 2021.06.14DEKRA Felnőttképzési konferencia A globális képzési piac meghatározó szereplőjeként fontos számunkra, hogy ügyfeleink képzéseinek tervezéséhez és megszervezéséhez a lehető legtöbb támogatást adhassuk. A 2021. január 1-től hatályos, az OKJ-t felváltó új képzési rendszerrel életbelépő új folyamatok minden munkáltatót érintenek, akik munkavállalóik részére képzéseket szerveznek. Hogy segítsük az eligazodást, illetve iránymutatást nyújthassunk az új képzési rendszerrel kapcsolatban, INGYENES webkonferenciát tartunk a témában. Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.06.23Visszatérés az irodába, de hogyan? Visszacsöppenni az irodai forgatagba kihívásokkal teli feladat, tudatosan megtervezett lépések mentén azonban viszonylag zökkenőmentessé tehetjük a folyamatot. Részletek Jegyek
  • 2021.06.28Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Céges autó: adózás

Korábbi cikkeinkben számos szempontot megvizsgáltunk már a céges autók kiválasztása, a pénzügyi konstrukciók közötti döntés illetve a juttatási... Teljes cikk

Ezért csökkentek a SZÉP-kártya egyenlegek a veszélyhelyzet ellenére is

Március 27-én jelent meg a rendelet, amely újra megtiltja a lejárt SZÉP-kártyás egyenlegekre a díjfelszámítást március 28-tól egészen a... Teljes cikk

Lejáró SZÉP Kártya egyenlegek - mi lesz velük?

Az elmúlt hetekben, hónapokban több kártyabirtokosnak is okozhatott fejtörést a Széchenyi Pihenő Kártyán lévő egyenlegek... Teljes cikk