Másfél évesen már olvasott és számolt – ő lesz a világ legokosabb embere?

Az Egyesült Királyságban született a kisfiú, aki már hét hónapos korában kimondta az első szavát, két éves korában pedig a Mensa valaha volt legfiatalabb tagja lett - írja a Guinness World Records.

Ahhoz, hogy valaki bekerüljön ebbe az exkluzív klubba, az intelligenciaszintjének a felső 2%-ba kell esnie – vagyis legalább 132-es IQ-val kell rendelkeznie.

Joseph Harris-Birtill (Egyesült Királyság, született: 2021. november 23.) hivatalosan 2 évesen és 182 naposan lett tagja a szervezetnek, ezzel elnyerve a „valaha volt legfiatalabb férfi Mensa-tag” címet.

Ez egy olyan teljesítmény, amelyre rendkívül büszkék a szülei, dr. Rose és dr. David Harris-Birtill, és remélik, hogy Joseph jó szívvel fog visszaemlékezni rá, amikor nagyobb lesz.

Joseph szülei magasan képzett, tudományos pályán tevékenykedő értelmiségiek. Mindketten a neves St Andrews-i Egyetemen dolgoznak, amely az Egyesült Királyság egyik legrangosabb felsőoktatási intézménye. David vezető oktató (ez a magyar rendszerben egyetemi docensnek felel meg), Rose tiszteletbeli oktatói címet visel ugyanitt.

A szülei szerint Joseph születésétől fogva mindig előrébb járt a kortársainál.

Édesanyja Rose, így nyilatkozott róla: "Gyorsan világossá vált, hogy egy kivételes kis lény – öt hetesen már átfordult, hét hónaposan kimondta az első szavát, és másfél évesen hangosan felolvasta az első könyvét az elejétől a végéig. Két és egynegyed évesen már folyékonyan olvasott hangosan tíz percen keresztül, öt nyelven tudott tízig számolni, és több mint százig előre és visszafelé is elszámolt.” Hozzátette: "Morse-kódot tanul, ismeri a görög ábécét, és mostanában érdeklődni kezdett a periódusos rendszer iránt – érdeklődése rendkívül sokrétű, és mindig lelkesedéssel tanul valami újat, imádja a kihívásokat."

Rose és David úgy gondolják, hogy Joseph még nem is igazán vette észre, hogy okosabb a vele egykorú gyerekeknél. Elmondásuk szerint kedves és szelíd természetű, szeret ölelést adni és megosztani a játékait más gyerekekkel. Az olvasás iránti szeretete mellett a zene is nagyon érdekli – hallgatni is szereti, de játszani is, zongorázni tanul. Emellett imád új nyelveket tanulni, matematikai feladatokat megoldani, főzni, papírrepülőt hajtogatni és játszani a játékaival. "Nagyon kedves és szeretetteljes, magabiztos, kíváncsi és hihetetlenül elszánt" – mondta róla Rose. "Imádja a kihívásokat, és igazán felvillanyozza, ha valami összetettel találkozik – legyen szó sakktanulásról, vagy új szavak és fogalmak felfedezéséről, amelyekkel korábban még nem találkozott."

Rose és David akkor döntöttek úgy, hogy felveszik a kapcsolatot a Mensa-val, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Joseph előrébb jár a korosztályánál. Joseph Mensa-tagsága nemcsak elismerés a jelenlegi képességeiért, hanem egy hosszú távú befektetés is a jövőjébe. Rose mint édesanya proaktívan keresett lehetőségeket arra, hogyan támogathatnák a fiukat egy olyan közegben, amely érti és fejleszti a tehetségét. A Mensa ilyen szempontból nemcsak presztízst, hanem szakmai erőforrásokat is nyújt.

Rose szavai alapján Joseph nemcsak okos, hanem emberileg is kivételes: empatikus, szerethető, jó humorérzékű – tehát nemcsak „kis zseni”, hanem kiegyensúlyozott személyiség is.

A szülők bizakodóak a jövőjét illetően: gyorsan tanul, és ha ilyen támogatással halad tovább, bármilyen karrierirányban képes lehet kiteljesedni.

Történetük megosztásával azt szeretnék hangsúlyozni, hogy milyen fontos a korai felismerés, a szülői támogatás és az, hogy a tehetség ne csak „mérés” tárgya, hanem egy egészséges, boldog élet része is legyen.

Rose reméli, hogy Joseph történetének megosztása segít felhívni a figyelmet az olyan kiemelkedően tehetséges tanulókra, mint az ő fia.

Mint mondja:

"Gyakori tévhit, hogy a tehetséges gyerekeknek minden szuperkönnyű. Mindenkinek szüksége van megfelelő ingerekre és megértésre egész életében, és a kiemelkedően tehetséges tanulók különleges képességei sajnos elhalványulhatnak, ha olyan környezetbe próbálják beilleszteni őket, amely egyszerűen nem nekik lett kitalálva."

Joseph szerencsés, mert kiváló óvodába jár, és remek zeneoktatója van. A Mensa révén pedig reméljük, hogy egy olyan kortárs közösséget találhat, amely tovább támogatja őt, miközben lenyűgöző értelme tovább fejlődik.”

Joseph még fiatalabb is, mint a Mensa legfiatalabb női tagja, Isla McNabb (USA), aki 2 év és 195 napos volt, amikor csatlakozott.

Ez nemcsak egy szenzációs történet, hanem üzenet is arról, hogyan kellene bánnunk a kivételes képességű gyerekekkel: nem irigységgel vagy túlzott elvárásokkal, hanem szeretettel, megértéssel és a fejlődésükhöz illeszkedő lehetőségekkel.

kép forrása: guinnessworldrecords.com