MBA: karriert ígérő toborzási technikák

Korábban kizárólag a bankok szívták fel az MBA-hallgatók tömegeit, ez azonban mára megváltozott. A tanácsadó cégek az élre törtek, és 2009-ben várhatólag a termelő vállalatok is átveszik az uralmat a pénzügyi szektortól. Mindez jól látható a QS Top MBA toborzási grafikonjából: amióta kipukkant a dot-com lufi, a tanácsadók több mint kétszerannyi MBA-val rendelkezőt vettek fel, és 2009 végére előreláthatólag háromszor annyival fognak rendelkezni. Hozzá kell tenni, a pénzügyi szektor visszaesése nem kizárólag a mostani válságnak köszönhető, már annak a kirobbanása előtt is lassult a magasan képzett munkaerő felvétele.

Miközben mindegyik szektor különbözően teljesít az iparági sajátosságok miatt, egy dolog mindegyiket több MBA-s felvételére "kényszeríti": a globalizáció egyre nagyobb térnyerése - mutatott rá Dominique D'Arcy, a március 19-i budapesti szakkiállításon megjelenő Manchester Business School karrier tanácsadója. "A tengerentúlon is működő cégek egyre inkább érzik, hogy diverzifikálniuk kell a munkaerő-állományukat. Ezt bizonyítja az is, hogy minden évben olyan nagyvállalatok jelennek meg Európában, amelyek korábban még nem képviseltették magukat az MBA piacon" - tette hozzá Katty Ooms Suter, a svájci International Institute for Management Development (IMD) karrierintézetének igazgatója.

Toborzási stratégiák

További érdekesség, hogy az MBA piac új belépői nem alkalmazzák a tanácsadók, bankok, gyógyszeripari cégek jól bevált toborzási technikáit, inkább saját módszert dolgoznak ki a legtehetségesebbek felkutatására, illetve foglalkoztatására. "Tapasztalataink szerint ezek az ipari vállalatok háromféleképpen közelítik meg az MBA-hallgatókat Európában. Az egyik módszer az amerikai anyavállalat rotációs programjait helyezi a középpontba, annak ellenére, hogy az idősebb MBA diplomával rendelkezőknek e nélkül is kellő munkatapasztalatot szereztek itt Európában" - magyarázta Katty Ooms Suter. Más cégek inkább a saját tehetségmenedzsment programjukkal kombinálják a tehetségvadászatot: felkínálnak egy nyitott pozíciót az adott MBA-s számára, és ezzel egy időben részéve teszik egy olyan tehetségbázisnak, amelyből szükség esetén bármikor igénybe tudják venni szakmai tudásukat. A harmadik megoldás még ennél is továbbmegy: egyszerűen rövid távú projektekre osztják be az MBA-sokat, hogy minél több és sokrétűbb tapasztalatra tehessenek szert. Ez utóbbi megközelítést általában azok a cégek alkalmazzák, amelyek a belső utánpótlás módszerében hisznek, és az újonnan jövő magas beosztásúaknak szinte esélyt sem adnak a beilleszkedésre. Amennyiben viszont a fix munkakör helyett rövid távú projektekben kapnak lehetőséget a tehetségek, szép lassan elfogadtathatják magukat a zárt közösséggel. Mivel ezek a szervezetek alapvetően koherens belső csoportokat hoznak létre - folytatta Katty Ooms Suter -, a "külsős MBA-asok" évekkel később már olyan kapcsolati tőkével rendelkezhetnek a vállalaton belül, amelyre akkor is számíthatnak, amikor feljebb lépnek a ranglétrán. Ezt a modellt követte például a Du Pont és a GE is - sorolta a szakember.

A munkáltatói törekvések mellett egyébként az iskolák is mindent megtesznek azért, hogy a lehető legjobb "emberanyaggal" szolgálhassanak a cégeknek - tette hozzá Carol Rue, a Warwick Business School személy- és karrierfejlesztési igazgatója, egyben rámutatva, iskolája miért célozta meg Magyarországot a QS MBA Tour névre hallgató szakkiállítás során.

Tanácsadói diadal

Az MBA-sok tanácsadói szegmensben való előretörése nem véletlen. Egyrészt a technológiai fejlődés, illetve a kiszervezések tömeges megjelenése komoly MBA szaktudást igényel a vállalati tanácsadók részéről - nem véletlen, hogy az MBA-sok mellett tette le a voksát a Siemens Management Consulting, az IBM, vagy éppen a Dell Computers, amelyik még a nevéből is elhagyta a Computers szót, hogy ezzel is nagyobb hangsúlyt helyezhessen üzleti tanácsadói divíziójára. Másrészt - a QS Top MBA 2008-as toborzási és fizetési jelentése szerint - a többi vezető vállalat is agresszív toborzásba kezdett, különösen az olyan komoly stratégiával rendelkező cégek, mint a McKinsey, a BCG, az Accenture, a Bain, a Booz Allen vagy a Roland Berger. Harmadrészt pedig a szolgáltatóipari, a gyártó, valamint kiszervezést végző cégek is mind magasan képzett munkaerőre szorulnak, hiszen sokukat megtizedelte a dot-com lufi kipukkanása.

David Williams

A QS World MBA Tour budapesti szakkiállítását március 19-én rendezik meg a Corinthia Grand Hotel Royalban. Az ingyenes belépés előzetes regisztrációt igényel a www.topmba.com oldalon.

Top 10 toborzó cég szektoronkénti bontásban:

Tanácsadói szektor

Accenture, A.T. Kearney, Bain & Co, BCG, Booz Allen Hamilton, Deloitte Consulting, Ernst & Young Business Consultancy, IBM Consulting, McKinsey & Co, ZS Associates.

Pénzügyi szolgáltatók

Bank of America, Barclays, Citibank, Deutsche Bank, KPMG, Goldman Sachs, JP Morgan, Merrill Lynch, Morgan Stanley, OCBC Bank.

Technológiai iparág

Amazon, Avaya Communications, BT, Dell, Google, IBM, Intel, Microsoft, SAP, Vodafone.

Ipar

BP, Eastman Chemical, Exxon Mobil, General Electric, General Motors, Hilti, Ingersoll Rand, Johnson & Johnson, Procter & Gamble, Whirlpool

Gyógyszeripar

Astra Zeneca, Cigna Healthcare, Cytyc Corporation, Eli Lilly, Genentech, Glaxo Smithkline, Johnson & Johnson, Novartis, Pfizer, Schering Plough.

Forrás: QS Top MBA 2008-as toborzási és fizetési jelentés