Meddig jár álláskeresési járadék, ha kirúgtak a koronavírus miatt?

Álláskeresési járadék azt illeti meg, aki

· álláskereső, ÉS

· az álláskeresővé válását megelőző 3 éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, ÉS

· munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Amennyiben tehát Ön az elmúlt 1 évben végig dolgozott (és be volt jelentve), akkor minden bizonnyal jogosult álláskeresési járadékra. Az álláskeresési járadék legfeljebb 90 napig jár azzal, hogy annak napi összegét esetileg állapítja meg a hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján.

A napi összeg kiszámításához a megelőző négy naptári negyedév során a foglalkoztatási jogviszonyaiban elért munkaerőpiaci járulékalapot veszik figyelembe. Az így elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben volt járulékalapot képező jövedelme. Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az előzőekben kapott összeg 1/30-ad része.

Az álláskeresési járadék az így meghatározott járadékalap 60%-a, de nem lehet több mint a jogosultság kezdő napján irányadó kötelező legkisebb munkabér 100%-a (azaz bruttó 161.000,- Ft). Következésképpen az álláskeresési járadék napi összegének maximuma 2020-ban bruttó 5.366,- Ft /nap lehet.

Az álláskeresési járadék bruttó összegéből levonásra kerül a nyugdíjjárulék (10%). Az álláskeresési járadék folyósítási időtartama szolgálati időnek minősül.

Természetesen az álláskeresési járadékra vonatkozó kérelmet az illetékes járási munkaügyi hivatal bírálja el és arról indokolással ellátott határozatot hoz. Az tehát ellenőrizhető, hogy milyen adatok alapján és hogyan jutott a hivatal az álláskeresési járadék összegének megállapítására.

Amennyiben az álláskeresési járadékban részesülő álláskereső a folyósítás időtartama alatt határozatlan időtartamra legalább napi 4 órás munkát talál, akkor kérelmére az álláskeresési járadékból még hátralevő összeg 80%-át egy összegben ki kell fizetni a részére. Ezt, valamint az alkalmi foglalkoztatás (az adórendszeren kívüli háztartási munka, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény által szabályozott alkalmi munka, valamint idénymunka) esetét kivéve az álláskeresési járadékra való jogosultság megszűnik attól a naptól kezdve, hogy kereső tevékenységet kezd el folytatni. Vannak továbbá olyan esetek, amelyek az álláskeresési járadék folyósításának szünetelését eredményezhetik.

A fentiek alapján tehát, ha május 11-től újabb, teljes munkaidős munkaviszonyt létesít, akkor csak a két munkaviszony közötti napokra veheti igénybe az álláskeresési járadékot.

Munkajogi problémája van? Munkavállalóként használja ügyvédkeresőnket!