Megbosszulhatja magát a fizetésemelés

Fizetésemelést kérni veszélyes dolog, különösen, ha a konkurenciával fenyegetőzünk, egy későbbi leépítés alkalmával ugyanis mi leszünk az elsők, akitől megszabadul a vállalat. Pedig csak alkalmi örömöt ad a plusz jövedelem, hiszen pár hónap után megszokjuk az extra összegeket, utána pedig ismét igényt tarthatunk a főnök bőkezűségére.

Minden felelős, jól teljesítő dolgozónál eljön az az időpont, amikor végre erőt vesz magán, s bejelenti főnökénél, hogy eredményei - vagy családjának szűkös anyagi helyzete - folytán fizetésemelést szeretne kérni. Ha jogos az igény, és a vállalat is kellő forrással rendelkezik, a vezető általában nem gördít akadályt a kérés elé, hiszen egy szorgos munkaerő elismerése és megtartása (nem feltétlenül ebben a sorrendben) mindennél fontosabb.

Ám az ember gyakorta telhetetlen, s nem elégszik meg az évről évre juttatott inflációs béremelésekkel. Valaki még odáig is merészkedik, hogy a konkurenciánál keres vígaszt, miközben elmenni egyáltalán nem akar, csupán azért kirándul egyet a munkaerőpiacon, hogy az ott hallott magasabb összeget dörgölhesse a főnök orra alá. Ám amint megkapja, azonnal megbélyegzi önmagát, hiszen egy esetleges, piaci változások miatt bekövetkező leépítésnél őrá fognak gondolni elsőként.


A fizetés nem minden



A mai társadalmakban az emberek hajlamosak csupán a fizetésük nagyságával azonosítani munkaerő-piaci értéküket, holott vannak más szempontok is, amelyek meghatározzák, mennyire érezhetik sikeresnek magukat - mondta el a Careerbuilder.com-nak Michael Zwell, aki egy teljes könyvet is szentelt a témának (Six-Figure Salary Negotiation). Ilyen például a munka öröme, a kihívást rejtő feladatok, a stresszmentes műkörnyezet vagy a munkatársak megbecsülése - ezek közül akár egy is elég ahhoz, hogy hosszú távon elégedettséggel töltsék el az embert.

A pénz tehát nem minden, különösen hogy anyagi formája ellenére egy relatív fogalom. Kutatások bebizonyították ugyanis, hogy a legtöbb ember boldogabbnak érzi magát egy relatív kisebb fizetéssel, ha a vállalatnál dolgozó többség még kevesebbet keres, mint egy magasabb bérrel, ha közben a többség nála lényegesen többet visz haza - mutatott rá Stan Smith, a Smith Economics Group alapító-elnöke Zwell könyvében.


Sok kicsi sokra megy



Néhány helyzetben az alacsonyabb bér éppenhogy szerencsés dolog, tekintve, hogy időt nyer nekünk fejlődni. Elvégre kisebb összegért nem várhatja el a vállalat, hogy a munka minden területén jobbak legyünk, nyugodtan bővíthetjük tudásunkat lépésről lépésre, és még meg sem kell fulladnunk a követelmények tengerében - figyelmeztet Zwell. Becsüljük tehát meg a fizetésünket, mert általa több idő jut életünk többi területére - teszi hozzá a szakértő. A béremelés amúgy sem mindig szerencsés, hiszen furcsamód számos veszélyhelyzetet teremthet karrierünk során:


1. Elsőként bocsátanak el



Amikor nem szárnyal a gazdaság, és a vállalatnak csökkentenie kell költségeit, biztosak lehetünk benne, hogy a relatív sokat kereső dolgozókat bocsátják el először. Különösen, ha a gyakori fizetésemelések hatására egy folyton elégedetlenkedő munkatárs benyomását keltik.


2. Minél többet szakítunk, annál többet veszthetünk



A fizetésemelés - jó esetben - nemcsak a mi kedvünket, hanem az adók révén az államkasszát is feldobja, ezért érdemes odafigyelni, hogy a bruttó bérnövekményből végül mennyi landol a mi zsebünkben. Az adósávok és az adójóváírási rendszer változása következtében előfordulhat, hogy a decemberben megemelt bruttó bérből kevesebbet kapunk kézhez januárban.


3. Túlárazva a munkaerőpiacon



A gyakorta juttatott, illetve kialkudott fizetésemelések következtében könnyen a fizetési listák élén találhatjuk magunkat, s így csak kevesebb pénzért szegődhetünk más cégek szolgálatába. Az állásinterjúkon ráadásul esélyünk sincs alkudozni, hiszen sorstársaink szó nélkül beérik kevesebbel, s egy cég sem fog többet fizetni a kelleténél ugyanazért a szaktudásért.


4. A több pénz sem boldogít



Sokan mondogatják magukban, hogy ha több pénzt keresnének, boldogabbak lennének. Aztán amikor mégis sikerül elérniük a kívánt összeget, rájönnek, az extra jövedelem csak ideig-óráig tölti el boldogsággal őket, lényegében nem változik semmi - egy ponton túl ugyanis már nem tudnak javítani az életminőségükön. Zwell szerint a teljes anyagi függetlenség egyébként is akkor jön el, amikor már nem magunknak hajszoljuk a pénzt, hanem másoknak szeretnénk jót tenni vele, például jótékonysági szervezeteknek ajánljuk fel az évek során felhizlalt jövedelmünket.

Paraszt Imre, HR Portal
  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Forradalmi kísérlet Európában: alapjövedelmet kap 2000 dolgozó – állami szinten

Írország világszinten is egyedülálló lépésre szánta el magát: állandó alapjövedelem-programot indít művészek számára. A heti 325 eurós... Teljes cikk

Határidők, adatok, szankciók – a cégek legnagyobb félelmei a bértranszparenciában

Bár az uniós bértranszparencia-szabályozás több részlete még kidolgozás alatt áll, a vállalatok nem halogathatják tovább az arra való... Teljes cikk

A friss számok szerint soha nem volt ilyen magas az átlagbér - mi áll a háttérben?

2025 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 756 400, a nettó átlagkereset 525 900 forint volt. A bruttó... Teljes cikk