Megduplázták bevételeiket a dolgozó nyugdíjasok

Tavaly jelentősen megváltozott az ellátásuk mellett dolgozó nyugdíjasok közteherviselési kötelezettsége. Ismét - mint korábban, 2001-ig - adóalap-növelővé vált a nyugdíj, és a járulékfizetési kötelezettség 2007 áprilisától az időskori ellátás mellett szerzett keresetre is kiterjed. Igaz, cserébe - legalább 365 nap foglalkoztatási jogviszonyt követően - a nyugdíj összege is emelkedik, méghozzá az egyéni járulékalap átlagának fél százalékával.

A módosítások ellenére mégsem nőtt vagy csökkent a dolgozó nyugdíjasok száma, legalábbis az APEH 2007-es adatai szerint ugyanúgy 509 ezer nyugdíjasból került ki 240 ezer jövedelmet szerző nyugdíjas, mint 2001-ben. A munkára képes nyugdíjasok helyzetén és habitusán a jelek szerint sem az időközben megemelkedett nyugdíjkorhatár, sem a foglalkoztatási helyzet romlása nem változtatott.

Többet kerestek a nyugdíjasok

Ami viszont jelentősen változott, az a megszerzett jövedelem: ez jóval gyorsabb ütemben emelkedett, mint az aktívaké. Utóbbiak bruttó keresete 2001-ben átlagosan 103 ezer forint, 2007-ben pedig 185 ezer forint volt, míg ugyanezekben az években a nyugdíjasok havi 40 ezer forint körüli, illetve több mint 90 ezer forint átlagos adóköteles jövedelemről számoltak be. A munkavállaló nyugdíjasok tehát tavaly gyakorlatilag - illetőleg adóbevallásuk alapján - megduplázták átlag havi 80 ezer forintos nyugdíjukat.

Noha a KSH munkaerő-felmérése általában jóval kisebb arányúra teszi a nyugdíjas-munkavállalást, mint ahogy az az adóhivatal számaiból következne, az elmúlt hat év során ez a különbség csökkent. A munkaerő-felmérés adatai szerint tavaly 160 ezer nyugdíjas dolgozott, szemben a 2001-es év 120 ezres adatával. A 2005-ös mikrocenzus azt mutatja, hogy 60 éves kor felett jövedelemszerző munkára főként a vezető beosztásúak, a független értelmiségiek és - meglepő módón - a mezőgazdaságban dolgozók számíthatnak. Míg a munkavállalók között a törvényhozók, gazdasági vezetők aránya 9,5 százalék, addig az időskorúak közt 13 százalék. Az önállóan dolgozó értelmiségiek aránya a foglalkoztatottak teljes körében 12,6 százalék, a 60 évesnél idősebb munkavállalók között pedig 26,6 százalék. A felmérés szerint egyébként az iparban, építőiparban végzett munka a jelek szerint jobban felemészti az emberek energiáit, az ezekben az ágazatokban nyugdíjasként dolgozók aránya ugyanis az aktív korúak körében jellemzőnek töredékére csökken.

Eddig - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint - a nyugdíj mellett az adózók kevesebb mint fele, alig százezer ember kérvényezte járadékának emelését, közülük pedig mindössze hatezren nem teljesítették ennek feltételeit. Az emelés átlagos összege - a bevallott bruttó kereset fél százaléka - 830 forint volt. Azok tehát, akik nyugdíjuk emelését igényelték, átlagosan bruttó havi 170 ezer forintot vittek haza járadékuk mellett, vagyis jóval többet, mint ahogy az az adóbevallásokból következne.

Eltérő számok a két hivatalban

Az ONYF szerint az adóhivatal és a nyugdíjbiztosító adatai közötti eltérés vélhetően annak köszönhető, hogy az ellátás növelésének feltétele 365 nap foglalkoztatási jogviszony. Az adózók között ugyanis jelentős számban lehetnek azok, akik nem dolgoztak még egy teljes évet a nyugdíjuk mellett; a 365 napos feltétel pedig nem egy naptári évre szól, így könnyen előfordulhat az is, hogy valaki évek alatt teljesíti ezt a feltételt, és majd akkor kéri nyugdíjának növelését. Tulajdonképpen ezért sem jár ez az emelés automatikusan, hanem a - nyugdíj megállapításához hasonlóan - a jogosultnak kell igényelnie. Az ONYF tapasztalatai szerint a munkáltatók többsége fel is hívja erre a nyugdíjas dolgozóik figyelmét, sőt az ügyintézést is átveszi tőlük.

Azok a munkavállaló nyugdíjasok, akik nem töltötték be a törvényben "irányadóként" megjelölt korhatárt - azaz a 62. életévet -, 2010-től választás elé nézhetnek. Amennyiben a jövedelmük meghaladná a minimálbér tizenkétszeresét, le kell mondaniuk keresetük e fölötti részéről, vagy nyugdíjukat kell szüneteltetniük. (Ez a szabályozás már ebben az évben is érvényes volt azokra, akik idén mentek korkedvezményes vagy előre hozott nyugdíjba.)

Mivel az ellátásuk növelésére - munkájukkal - jogot szerzett nyugdíjasok a minimálbér mintegy kétszeresét keresték, sokakat érinthet ez a korlátozás. A nyugdíjbiztosító adatai szerint ugyanis a munkát vállaló nyugdíjasok fele 62 évesnél fiatalabb, 15 százalékuk pedig még az 56. életévét sem töltötte be. Így 2010-től a most dolgozók 40-45 százalékának valószínűleg döntenie kell az említett szint fölött a nyugdíj és a kereset között. A nyugdíjas munkavállalók harmada kerül ki a 62-65 évesek közül, hat százalékuk pedig már elmúlt 70 éves.

Népszabadság