Megtagadhatják-e nyugdíjas orvosként a felmondásom?

A válasz attól függ, hogy Ön a nyugdíjigénylését megelőzően milyen státuszban dolgozott.

(1) Ha közalkalmazotti jogviszonyban állt, akkor a következő rendelkezéseket kell figyelembe venni.

2013. július 1-jén lépett hatályba a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, mert az illetményüket és a nyugdíjukat egyidejűleg nem vehetik föl. Nyugdíjas továbbfoglalkoztatásukra ráadásul kizárólag akkor kerülhet sor, ha ehhez a munkáltatójuk előzetes kormányzati hozzájárulást szerez. Az intézkedés a legnagyobb felhördülést az egészségügyi dolgozók körében váltotta ki. Nem véletlenül, hiszen az egészségügyben már akkor is kritikus volt a munkaerőhelyzet, miután az orvosok és egészségügyi szakdolgozók külföldre áramlása és az egészségügyi pálya vonzásának csökkenése súlyos orvos- és nővérhiányt eredményezett, amely azóta csak súlyosbodott. Ezért a kormányzat nagyon gyorsan módosításokra kényszerült ezen a területen.

A jelenleg hatályos rendelkezéseket két kormányhatározat szabályozza: a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat és az e határozatnak az egészségügyi ágazatban való végrehajtásáról szóló 1150/2013. (III. 22.) Korm. határozat.

Az első határozat nyomán (is) az egészségügyi ágazatban kialakult szakemberhiányt észlelte a kormány, és emiatt a jogalkotó lehetővé tette, hogy az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. LXXXIV. törvény (Eütev tv) szerint egészségügyi dolgozónak minősülő közalkalmazottak nyugdíjazásával megüresedő álláshelyeket be lehet tölteni és arra közalkalmazotti jogviszonyt lehet létesíteni.

Természetesen ezekben az esetekben is él az a lehetőség, hogy ha a költségvetési szerv különösen fontos érdeke vagy alaptevékenysége indokolja, akkor a költségvetési szerv vezetője a Kormány véleményének kikérését követően megbízási vagy vállalkozási szerződést kössön az érintett egészségügyi dolgozókkal.

Az Eütev tv vonatkozó rendelkezéseit, a törvény 16/A-16/D. §-ának végrehajtására kiadott, a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveknek az egészségügyi dolgozók vonatkozásában történő érvényesítéséről és végrehajtásáról szóló 124/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletet, valamint a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a Tny-nek) a nyugdíj felfüggesztésére és szünetelésére vonatkozó szakaszait együttesen kell alkalmazni a nyugdíj melletti továbbfoglalkoztatás kérdéseinek esetében.

Az Eütev tv és a végrehajtására kiadott rendelet alapján az egészségügyi dolgozók számára a nyugdíj összegét a munkáltató az (akkori) Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettől (GYEMSZI), jelenleg az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól (ÁEEK) jövedelemkiegészítésként megigényelheti, és kifizetheti a nyugdíjas közalkalmazott részére.

Az említett jogszabályok együttes alkalmazása eleve bonyolul feladat, de a helyzetet tovább nehezíti, hogy a rendelkezések személyi hatálya eltérő, valamint a jogalkalmazónak külön figyelemmel kell lennie a nyugdíjasnak minősülő, de az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött (ilyen a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy) foglalkoztatottakra, hiszen a náluk érvényesülő kereseti korlát (az éves összeghatár, az év elején érvényes minimálbér 18-szorosa, idén 2.682.000 Ft) érinti az illetményüket (megbízási díjukat) is (hiszen nem a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban dolgoznak, amelyben nyugdíjasként nem vonatkozna rájuk az összegkorlát).

A lényeg: a jogalkotó megteremtette a lehetőséget, hogy az egészségügyi dolgozók részére a munkáltatójuk megigényelhesse a nyugdíjuknak megfelelő összegű jövedelemkiegészítést, amelyet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság helyett a munkáltató (fenntartó) fizet ki a részükre.

Az Eütev tv 16/A-16/D.§-ok rendelkezései szabályozzák törvényi szinten az egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítése igénylésének szabályrendszerét. Ennek értelmében a jogszabály jövedelemkiegészítés alatt az Eütev törvényben meghatározott feltételek szerint, pénzellátásuk törvény alapján történő szünetelésére tekintettel, egyes közalkalmazotti jogviszonyban vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók jövedelmének kiegészítésére szolgáló juttatást ért.

A jogalkotó a jövedelemkiegészítésre két jogosulti kört határoz meg: egyrészt az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyeket, akiknek foglalkoztatását a kormány már engedélyezte, másrészt azokat, akik még nem töltötték be a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de öregségi nyugdíjban (nők kedvezményes nyugdíja) részesülnek.

A kifizetett jövedelemkiegészítés havi nettó összege nem lehet magasabb, mint a szünetelő nyugdíj havi összege.

A jövedelemkiegészítés nem képezi az illetmény részét, így nem alapja a távolléti díjnak, a jubileumi jutalomnak, az illetménypótlékoknak, valamint az ügyeleti és a készenléti díjnak, emellett a minimálbér és a garantált bérminimum biztosítása érdekében nem kell az illetmény részének tekinteni, és nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzáció összegének számítása tekintetében.

Az egészségügyi dolgozó a jövedelemkiegészítés után ugyanolyan közterheket fizet, mint a nem nyugdíjas közalkalmazott, kivéve, hogy nyugdíjjárulékot a kiegészítés összege után nem kell fizetnie.

A nők kedvezményes nyugdíjában részesülők tekintetében a Tny. 83/B. §-ában meghatározott kereseti korlát érvényesül a jövedelemkiegészítés folyósítása esetében is, vagyis az éves keretösszegbe beszámít ez a jövedelemkiegészítés is úgy, hogy az éves keretösszeg elérését követő hónapban a munkáltató már nem igényelheti meg és nem fizetheti ki a közalkalmazott részére a jövedelemkiegészítést.

A nyugdíjuk szüneteltetésével érintett egészségügyi dolgozónak egy kérelmet kell kitölteniük arra vonatkozóan, hogy részükre a munkáltató állapítsa majd meg a jövedelemkiegészítést. A közalkalmazottnak nyilatkoznia kell arról is, hogy egy vagy több egészségügyi szolgáltatónál áll-e közalkalmazotti jogviszonyban, hiszen ettől függ a jövedelemkiegészítés kifizetőjének személye. A munkáltatónak szakmai indoklásban kell kifejtenie arra vonatkozó szándékát, hogy a nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatását különösen fontos érdeke vagy alaptevékenysége indokolja.

Ha Ön ilyen helyzetben van, akkor nyugdíjkorjhatárát betöltött közalkalmazotti státuszban van, amelyet a munkáltatója nem köteles munkáltatói felmentéssel megszüntetni, vagyis nem köteles Önnek kiadni az ilyen esetben járó felmentési (“sétáló”) időt. Természetesen megteheti, ha így kívánja, de a törvény nem kötelezi erre. Ilyen esetben a közös megegyezés is szóba jöhet - ha a munkáltatója hajlandó erre. Ha erre sem lenne hajlandó, akkor Ön lemondhat a közalkalmazotti jogviszonyáról (a lemondási idő két hónap, ennek egy részére vagy egészére a munkáltató mentesíthet a munkavégzési kötelezettség alól is, de nem köteles erre).

(2) Más a helyzet, ha Ön nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban dolgozott. Ilyen esetben szintén nem köteles a munkáltató a munkaviszonyt munkáltatói felmondással megszüntetni, jellemzően a közös megegyezés a megszüntetés jogi formája. Végső esetben a munkavállaló is felmondhat, ez esetben a felmondási idő 30 nap. Viszont a nyugdíj mellett munkaviszonyban történő munkavégzés feltételei idén január 1-jétől nagyon kedvezővé váltak, így érdemes kétszer is megfontolni a megszüntetés kérdését.