Megtépázhatja a kölcsönzői létszámot a rehabilitációs hozzájárulás

Váratlanul érte a piacot az a kormányzati döntés, hogy 2011-től a munkaerő-kölcsönző cégekre is vonatkozik a rehabilitációs hozzájárulás fizetése - mondta el a HR Portálnak Csákvári Róbert, a Work Force Kft. ügyvezetője. A meglepetést vélhetően az sem mérsékelte, hogy információink szerint a kölcsönzők egy része a változás bejelentése előtt 1-2 hónappal ismerte annak tartalmát, az pedig bizonyos, hogy jelenleg az összes érintett cég keresi a stratégiát, amellyel még a nyereség mezsgyéjében tarthatja költségeit.

Rehabilitációs hozzájárulásként közel 1 millió forintot kell fizetnie évente a munkáltatónak, ha húsz alkalmazottja mellé nem vesz fel egy megváltozott munkaképességű személyt. A több mint ezer főt foglalkoztató kölcsönzők árnyékolástechnikai megoldást választanak, ha kifizetik a több tíz milliós összegeket, vagyis lejjebb húzhatják a rolót, ami érthető módon, nem áll szándékukban.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy az új helyzetben milyen megoldási lehetőségek közül választhatnak a kölcsönzők és üzleti partnereik, a kölcsönbe vevők.

Az első verzió - ami a legjobban tükrözi a törvénymódosító szándékot - az alacsonyabb létszámot foglalkoztató kölcsönző cégek választása lehetne: felvesznek kellő számban megváltozott munkaképességű személyeket, vagy ha nem, kifizetik a rehabilitációs hozzájárulást. Már ha alacsony büdzséjükből telik a fényűző megoldásra, ami több mint kétséges. Valószínűbb, hogy 19 fős cégekre darabolják létszámukat, vagy más ügyeskedéssel kicsúsznak a csapdából.

Ezer kölcsönzött munkavállaló fölött a nagyobb pénzügyi eszközökkel rendelkező kölcsönzők akár alkalmazhatnának vagy fizethetnének is, de egyiket sem tervezik, vagy csak korlátozott számban, illetve mértékben. A kölcsönzők piaci helyzete nem könnyebb, mint más foglalkoztatóké, ezért - mint azt nyilatkozóink megerősítették -, megegyezést kezdeményeznek a kölcsönvevő partnerekkel, és az is felmerül, hogy a szolgáltatási díjakba építik a rehabilitációs hozzájárulást. Tehát összességében a munkaerő-kölcsönzésben a szolgáltatási díjak emelkedését okozza, ha ráterhelik a kölcsönzők a partnereikre a rehabilitációs hozzájárulásnak azt a részét, amit az általuk foglalkoztatott munkavállalók után fizetniük kellene.

- Ez a többletköltség jelentős mértékben gyengíti a munkaerő-kölcsönzés versenyképességét, ami a kölcsönzött munkaerő létszámának csökkenését is eredményezheti - nyilatkozta Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő Kölcsönzők Országos Szövetségének alelnöke. - Az EU országaiban jelentősen magasabb mértékű a munkaerő-kölcsönzés kereteiben foglalkoztatottak aránya hazánkhoz képest, 2011-től ez a távolság tovább nő - tette hozzá.

Persze a szolgáltatási díjak emelkedése más okból is logikusnak tűnik, hiszen a rehabilitációs hozzájárulás mértékének drasztikus emelése óta eltelt egy évben a munkáltatók sora próbált fogyatékos személyek rehabilitációjával - pl. munkára felkészítésével - foglalkozó nonprofit civil szervezetekkel, valamint megváltozott munkaképességű személyekkel is foglalkozó munkaerő-kölcsönzőkkel toboroztatni, úgy tűnik, nem túl nagy sikerrel.

- Megrendelő van, de az elhelyezésre alkalmas munkavállaló kevés, ez idáig 30-50 főt helyeztünk el - mondta Csákvári Róbert. Ehhez hasonló, jó eredménynek számító volument ért el a Job and Career Kft. 2010-ben: körülbelül 50 megváltozott munkaképességű személyt közvetített ki partnereihez, melyeknek jelentősen, mintegy 48 millió forinttal mérséklődtek adófizetési kötelezettségeik. Elsősorban konyhai területekre, gyártóvállalatokhoz és adminisztratív pozíciókba biztosítottak rehabilitált munkavállalókat. - Felkészültünk rá, hogy 2011-ben tömegeket kell toboroznunk, a tapasztalat azonban az, hogy hosszabb a kiválasztás, előszűrés időtartama, mert sok esetben még a foglalkoztatónál is munkavédelmi, munkabiztonsági és munkaköri alkalmassági kérdések merülnek fel, emiatt döntéseik elhúzódnak - tudtuk meg Látrányi Beától, a Job and Career Kft. cégvezetőjétől.

A munkaerőpiac keveset tud erről a körről, a megnövekedett igények miatt azonban a kölcsönzők kénytelenek voltak művelni magukat. - A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása az átlagosnál sokkal nagyobb odafigyelést, gondoskodást igényel, amit egy kölcsönző több esetben felvállalna, amennyiben ez a saját döntése lehetne - állítja Dénes Rajmund Roland. A Kelly Services szerint az irreális igény nincs arányban a kínálattal: - Nem tudja senki, hol keresse őket és milyen szakképzettséggel rendelkeznek, egyáltalán alkalmasak-e a munkavállalásra a szóba jöhető emberek, ebben az állam segítsége nem érzékelhető - fejtette ki Jónás Anikó ügyvezető igazgató.

Ha a szándék megvan, januártól a kevés fókával rendelkező rehabilitációs piacon nemcsak megbízottként, hanem saját konyhára is vadásznak majd a kölcsönzők. Már ha nem sajnálják erre az energiát és a pénzt az alkuval kötött megegyezés helyett. Marad ezért az alku, a kölcsönzés szolgáltatási díjának emelkedése, melynek mértékét nem tudja senki. Esetenként változhat, ami piaci előnyt jelent a jobb pozíciót kialkudó kölcsönzőknek.

Hogy mit jelent mindez a kölcsönzőknek? A fehéren alkalmazó kölcsönbe vevők hátrányt szenvedtek a hazai és külföldi piaci versenyben a rehabilitációs hozzájárulás miatt, ezért az elmúlt egy évben olyan megoldásokról hallottunk, hogy "rokkantosítják" egészséges kollégáikat vagy az erre kapható személyeket. Szomorú fejlemény, hiszen valamilyen "ösztönzés" nélkül nehezen vihető rá egy egészséges ember, hogy ezután "mmk" legyen, ami végigkíséri az életet. De ezzel sok kellemetlenség kerülhető el. - A toborzást nehezíti, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása a támogatás és segély jogosultság miatt időkorláthoz kötött, így pl. műszakos beosztásba nehezebben integrálhatók, mint a kötetlenebb foglalkozások, pl. részmunkaidő, távmunka esetében, de ezekből alacsony a kínálat - fejtette ki Látrányi Bea.

Az új kormány törvénymódosító szándéka az előző kormány versenyhátrányt okozó döntése után nem lehetett az, hogy alkudozásra kényszerítsen egy újabb foglalkoztatói kört, amely kénytelen költségként kezelni ezt a tételt, és ezzel saját maga és a kölcsönbe vevő munkáltatók egyaránt nehezebb anyagi helyzetbe kerülnek. - Az amerikai anyavállalatunk nem értette, hogy ilyen súlyos anyagi terhet jelentő intézkedést, miért ilyen rövid felkészülési határidővel vezettek be - árulta el Jónás Anikó.

A munkaerő-kölcsönzés nem nevezhető a gazdasági válság nyertesének, bár azt bebizonyította, hogy éppen a rövidebb idejű munkák teljesítésére jelent megoldást, mivel a megrendelői oldalon, főként a gyártó ágazatokban a válság miatt kevésbé kiszámíthatók a felfutások és visszaesések. - Jellemző, hogy néhány hetes, sőt, előfordul, hogy egyhetes szerződéseket kötünk. Felelős munkáltatóban felmerül a kérdés, hogy fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyeket alkalmazhatunk-e ilyen kiszámíthatatlan munkarendben, vagy be kell látnunk, hogy a munkaerő-kölcsönzés jellegéhez nem illik ez a kezdeményezés - vetette fel a Kelly Services ügyvezetője.

Esete válogatja, hogy a kölcsönbe vevőknek címzett 2011-es szerződésekben milyen "rehabilitációs árak" szerepelnek, és az sem egyszerű kérdés, hogyan kerülhetők el az üzletfelek közötti nézeteltérések. Ami biztos, a több tízezer kölcsönzött munkavállaló után sokszor egymillió forint jár a költségvetésnek, ezért a kölcsönzők most megmutathatják, mire mennek lobbi erejükkel.