Mely munkaköröket veszik át a robotok?

Analóg ember a digitális világban

„Az automatizáció, a robotika és a mesterséges intelligencia, a biotechnológiával karöltve alapjaiban változtatják meg a munka világát” - mondta Mányai Csaba, a TEDxDanubia alapítója, kurátor, impact designer. „Az átalakulás magával hozhatja a tradicionális munkahelyek és foglalkozások akár nagyarányú megszűnését is, miközben új, ma még nem létező szakmák születését eredményezheti. Ezzel párhuzamosan a munka és a magánélet közötti viszony is radikálisan átalakulhat” - tette hozzá a szakértő.

Annyira gyorsak a változások, hogy sokszor úgy érezzük, lemaradunk, kifutunk az időből. A szorongás népbetegséggé vált, nemcsak nálunk, Magyarországon, hanem tőlünk keletre, nyugatra is. Félünk, hogy kimaradunk valamiből, megjelent a „fear of missing out” érzése. Sokszor nem tudunk érdemi jelenléttel jelen lenni, nemcsak a munkahelyen, hanem a gyermekeinkkel, a családdal is. Ha még el is jutunk egy családi eseményre, fejben akkor sem vagyunk ott. Kiugróan magas lett az öngyilkosságok száma, sosem volt még ennyire magas.

Mi ennek az oka? Észre kell vennünk, a világ milyen mértékben változik, de az ember ugyanaz marad. Analóg lények vagyunk egy digitális világban. Gondoljunk bele, hogyan érzékelünk. Az embernek rögzített érzékelési tartománya van, a jelfeldolgozó sebességünk állandó. Vegyünk egy példát: ülünk az autóban, nyomjuk a gázt, egyre több gázt adunk, s ezzel egyre kevesebbet látunk a körülöttünk lévő világból. A multitask képesség hiánya is jellemző az emberre. Ha elmélyedünk valamiben, kell idő az átálláshoz, nem tudunk egyszerre több dolgot hatékonyan végezni.

Ma már azt kell mondanunk, hogy a digitális világ exponenciálisan fejlődik, elképesztően felgyorsultak a változások, s egyre nehezebb azt is megjósolni, hogy milyen esemény mikor fog bekövetkezni. Vegyük például az űrutazást a Marsra, amit 2050-re terveztek eredetileg, de úgy tűnik, annyira gyorsak a technikai változások, hogy már a húszas években létrejöhet az expedíció.

Fontossá vált napjainkra az összefüggések, a minta felismerése. Nem mindig állnak rendelkezésünkre eszközök, de az emberi agy észre tudja venni a kapcsolódási pontokat; gondoljunk Semmelweis Ignácra, aki rájött arra, hogy ha az orvos kezet mos, akkor több édesanya marad életben, s megszűnik a gyermekágyi láz. Ilyen szakemberekre van szükség ahhoz, hogy a világ előrébb jusson.

Lássuk meg azt, hogy számos olyan készsége van az embernek, amit a gépek nem tudnak megtanulni, tehát nem kell félnünk attól, hogy ők elveszik a munkánkat. Sokkal fontosabb tényező, hogy az ember miként tud egyre hatékonyabban a robotokkal együtt dolgozni; az intuícióját, a kreativitását hozzáadni a gépek által elvégzett munkához. Nem hagyhatjuk ezeket a tényezőket figyelmen kívül, hiszen az evolúció elképesztő méretben felgyorsult - zárta a gondolatsort Mányai Csaba.

Az ember a három dimenziós üzleti térben

„A lassú és többnyire állandó sebességű evolúciós változáshoz szokott ember nem tud lépést tartani a technológia exponenciális változásával” - fejtette ki Honti Pál, a TedxDanubia tudomány és technológia kurátora, transzformációs szakértő. A visszafordíthatatlan változások ellenére ugyanakkor egyre több, régen használatos eszköz is reneszánszát éli, ami sajátos kontrasztot jelent a felnövekvő generációk számára. A jövő sikerének zálogát a szakember az élet minden területét érintő, folyamatos (ön)képzésben látja, illetve abban, hogy a technológia segítségével felszabaduló idő és energia felhasználására milyen hatékony formákat találnak a társadalmak.

Három dimenziós tér jött létre, amelyben a komplexitás, a gyorsulás átvette a hatalmat. Az automatizáció elképzelhető, hogy el fog venni munkahelyeket; az ügyvédek, a könyvelők például veszélyben lehetnek. Azok a munkakörök maradnak meg valószínűleg, ahol a kreativitás, a komplexitás szükséges az elvégzésükhöz. A problémamegoldó feladatok megmaradnak az embernek, a kiszolgáló személyzetnek sincs félnivalója. Szükség lesz továbbra is komplex problémamegoldásra, kritikus gondolkozásra, az emberek irányítására, másokkal való együttműködésre, érzelmi intelligenciára.

Régebben az üzleti tervek egyszerűen működtek, hiszen csak fel kellett állítanunk a célt, elemezni kellett a helyzetet, ennek alapján készíteni egy tervet, a tervet végrehajtani, majd a végén megnézni, hogy mi valósult meg az eredeti célkitűzésből.

Ma már sokkal komplexebb módon kell gondolkozni annak, aki hatékony szeretne lenni az üzleti életben. Sokféle helyzetben, körülményben, többféle eszközzel, egészen más kultúrájú generációkkal kell együttműködni. Nagyon nehéz, hiszen az ember egyfajta sémafogságban van, hiszen a gondolkodása a mai napig indusztriális, nehezen váltunk át ebben az új világban. Már célok helyett sokkal inkább azt kell vizsgálnunk, hogy mi az értelme a működésünknek, mi a küldetésünk, amit meg kell valósítani. Ez csak annak mehet, aki rugalmasan tud alkalmazkodni a környezetéhez, fel tudja ismerni az összefüggéseket, s meg tud tervezni egy olyan hatásmechanizmust, ami a gyakorlatban is működik. Az is lényeges szempont, hogy a körülöttünk lévő emberekben meg tudjon születni a vágy arra, hogy a munkatársaink legyenek, hogy tőlünk vásároljanak, hogy velünk együtt dolgozzanak.

A küldetésünk megfogalmazása után meg kell határoznunk, hogy milyen változásra vágyunk, mit tartunk sikernek, mi szükséges ahhoz, hogy ezeket a változásokat hatékonyan végre tudjuk hajtani. Mi a lényeg számunkra az egész folyamatban, mi fontos, miért pont ez lényeges számunkra, kinek fontos; csak nekünk vagy másnak is? S végül, hogy mindezek alapján mi a célunk, mit szándékozunk tenni; mi az, amiért küzdenünk, versengenünk kell? Mindezeknek a kérdéseknek a megválaszolása szükséges ahhoz, hogy egy cég, egy szervezet hatékonyan tudjon működni, s megtalálja a helyét ebben a komplex üzleti, gazdasági, társadalmi környezetben.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Mely munkaköröket veszik át a robotok?
2. oldal - A szokásaink megváltoztatása