Megjelent: 6 éve

Melyek az Ön rossz tulajdonságai, gyengeségei?

images

images

Felteszik a kérdést az állásinterjún, hogy „Sorolja fel 3 jó és 3 rossz tulajdonságát!” Esetleg gyengeségeket kell felsorolni, de a lényeg ugyanaz. Vajon a felsorolásból mit tud meg a kérdező? Semmit. Ezért szoktam azt javasolni, hogy az ilyen kérdésre mondjon valaki kétszer három szót, és készen van. Elvégre ezt kérték. Majd feltesz értelmesebb kérdéseket a kérdező, ha szeretne. Vagy az interjú nem megfelelő szakaszában teszi fel a kérdést, mondjuk közvetlenül a saját bemutatkozója után. Ha a jelölt még alig szólalt meg, mi értelme ezzel bombázni, azon felül, hogy pánikba ejtse? Vagy ez következik az interjú-adatlapon, amit ki kell töltenie?

Ennek a kérdésnek pedig lehet értelme, ha okosan használjuk. Mindkét oldalról. HR-es oldalról nyilván a jelölt önismeretének feltérképezése a cél, ill. a csapatba, leendő vezetőhöz való illeszkedés lehetősége.

Az álláskeresők oldaláról fontos megérteni, hogy ez a kérdés segítség is lehet. Például egy jó félórás beszélgetés után már van képe az interjúztatónak a jelöltről. Ha ezen a ponton kérdez rá a rossz tulajdonságaira, a jelölt kiutat kap: a már észlelt rossz tulajdonságára tud magyarázatot adni, tud rajta tompítani. Egy félénk jelölt elmondhatja, hogy ő ilyen, és próbál rajta javítani, mert úgy érzi hatékonyabb lesz, ha ezen változtat. Tudja magáról és figyel rá! Egy másik mondhatja azt, hogy „talán elbizakodottnak tűnök, de az eredményeim alapján…” Azaz, igyekszik ő nem nagyképűnek látszani, és megalapozott öntudat az, amit hiúságnak értékeltek volna. Vagy, „pesszimista vagyok, de figyelek a hozzáállásomra, és igyekszem a kollégákat nem terhelni a negatív gondolataimmal, igyekszem úgy kifejteni az esetleges negatív véleményem, hogy racionálisan megalapozott legyen”. Ha ezelőtt elmondta, hogy a volt főnökével nehezen jött ki, mert annak folyton nagyszerűnek tűnő hülye ötletei voltak és mert nem lehetett neki elmagyarázni, miért kivitelezhetetlen az ötlete, és nem hallgatta meg az ő javaslatait, akkor sejthetjük, hogy jelöltünk nem azért pesszimista, mert előre mentegetné a sikertelenségét. Az ilyen válaszokat hallva már azt is látjuk, emberünk önazonos, és nem betanult sablonok mentén gondol megfelelni, „letudva” az interjút, mint vmi kötelező formaságot. Komolyan veszi, és ez jó. Pedig a rossz tulajdonságáról beszéltünk, mégis pozitív irányba haladt a megítélése. Álláskeresőként pont emiatt nem kell félni a kérdéstől.

Ha valaki nem rendelkezik kellő önismerettel, a CV-ben magát kedves, optimista, tettrekész embernek mutatta be, majd az összes volt helyéről személyes okok miatt távozott, és rossz tulajdonságai között azt említi, hogy „halogató” az gyanús. Ha diplomatikus, illemtudó emberként írta le magát, majd nekiáll pletykálni, ezek után rossz tulajdonságaként megjelöli a türelmetlenséget, mert azt olvasta, hogy azt ki lehet magyarázni, akkor vajon milyen képet alakít ki magáról? Ha jó kommunikációs készséggel érvel maga mellett, és egy HR-es szakembert mély informatikai szakmaisággal próbál elkápráztatni, akkor hogyan is áll az önismerettel?

Felmerül néha a kérdés, hogy a hiányos szakmai tudást lehet-e rossz tulajdonságként felsorolni? Lehet, de nem érdemes. Amikor a rossz tulajdonságokra kérdeznek rá, az mindig az emberi minőségről szól, sosem a szakmairól, mert a szakmai hiányosság gyorsan felmérhető, nem szükséges hozzá bevallás. Azért nem kell rossz tulajdonságnak jelölni, mert szakmai hiányosság pótolható, az is lehet, hogy az adott pozícióban pont nem fog kelleni ami hiányzik, akkor minek vágná előre a fát maga alatt az álláskereső ezzel? Vagy ha már megvolt a szakmai felmérés, és utána beszél a HR-essel, akkor feltételezheti, hogy szakmailag megfelelt. Ezesetben miért ingatná meg a magáról kialakított pozitív szakmai képet? Utalhat ez akár némi önbizalomhiányra? Egy jó HR-es belekapaszkodik egy ilyen utalásba!

A rossz tulajdonságokra rákérdezésnek az alapvető célja, hogy lássák, a jelölt hogyan éli meg a saját rossz tulajdonságait. Felismerte őket egyáltalán? Ha igen, akar rajta változtatni, vagy a környezetétől várja el, hogy alkalmazkodjanak hozzá? Vajon hajlandó egy fejlesztő tréningen részt venni akár? Egy pár napos időmenedzsment tréninggel lehet segíteni a magát folyamatosan időzavarban lévő, szétszórt embernek valló jelöltnek, de ha még azt is megtudjuk róla, hogy minden segítséget elutasít, bizalmatlan, akkor meg kell kérdezni közvetlenül, mit gondol egy ilyen tréningről. Hátha mégsem olyan elutasító, mint hiszi magáról. De az is lehet, hogy megsértődik a felvetésre.

Az interjúztatók néha kérhetik azt is, meséljen a jelölt arról, hogy az előző munkahelyein milyen rossz tulajdonságok miatt érezte rosszul magát? Hogy a kérdést magára érti-e, vagy a kollégáira, főnökeire, az is jelzésértékű. Ha a kollégákat, főnököket kezdi rossz tulajdonságokkal felruházni, vajon mit fog felsorolni?
Milyen rossz tulajdonságokat lehet egyáltalán felsorolni? Az itt felsoroltak legtöbbjét nyilván nem tartja senki magára nézve igaznak, de ha mások negatív jellemzését kérik, jó ha van rá szókincsünk (ábécé-rendben 100 db rossz tulajdonság):
agresszív, akaratos, alattomos, alkalmatlankodó, álnok, arrogáns, bátortalan, beképzelt, bizonytalan, buta, cinikus, civakodó, dagályos, döntésképtelen, durva, elbizakodott, ellenségeskedő, ellentmondást nem tűrő, előítéletes, érzéketlen, felelőtlen, félénk, fellengzős, felszínes, figyelmetlen, fontoskodó, gőgös, gyalázkodó, gyáva, halogató, haragtartó, hazug, házsártos, hedonista, hencegő, hiszékeny, hiú, hivalkodó, ideges, igénytelen, ingerlékeny, intoleráns, irigy, izgága, kapzsi, kegyetlen, kellemetlenkedő, kényeskedő, kiállhatatlan, kicsinyes, kishitű, kiszámíthatatlan, kötekedő, következetlen, közönyös, leereszkedő, lobbanékony, lusta, makacs, mániákus, megbízhatatlan, meggondolatlan, meghunyászkodó, megrögzött, mogorva, nagyképű, naiv, neheztelő, nem őszinte, nyers modorú, óvatlan, önsajnáló, önző, panaszkodó, parancsolgató, pesszimista, romlott, rosszindulatú, rugalmatlan, sértődős, szeleburdi, szemtelen, szeszélyes, szőrszálhasogató, szurkálódó, szűklátókörű, szűkmarkú, tapintatlan, tapintatlan, tétova, trágár, udvariatlan, unalmas, undok, vakmerő, vaskalapos, zavarbaejtő, zárkózott, zsarnok, zsémbes, zsugori.

A rossz tulajdonságok jokerei



Általában ezeket szokták mondani a jelöltek, ha nagyon meg akarnak felelni, azt gondolván, rosszak ezek ugyan, de annyira azért mégsem. Ezek elé mindig érdemes odatenni, hogy „túlságosan”:
érzékeny, közvetlen, kritizáló, őszinte, ragaszkodó, türelmetlen

Majd a kellően kíváncsi interjúztatóval meg lehet beszélni, kinek mit jelent a túlzás ezeknél.

Ha pedig a jó tulajdonságok listáját is átnéznéd ezek után, ajánlom az ezt fejtegető posztomat: Önjellemzések az önéletrajzban.

http://www.hrblog.hu/jobangel/
  • 2020.09.24Adókonferencia Jöjjön el a SALDO Adókonferenciájára és ismerje meg az új TB törvény szabályait, valamint a külföldi partnereivel kötött szerződések ÁFA előírásait! Szerezzen biztos tudást, kreditpontokat, tájékozódjon szakértőinktől. Országosan 7 helyszínen várjuk. Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter