Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 4 éve

Mi számít szolgálati időnek a nyugdíj számításakor?

Folytatjuk nyugdíjról szóló sorozatunkat. Az első részből kiderült, hogy ki és mikor mehet nyugdíjba, valamint a nyugdíjak fajtáit ismertettük. Ma arról írunk, hogy mi számít bele a nyugdíj kiszámításakor a szolgálati időbe.

Mi számít bele a szolgálati időbe?

1997. december 31. napját követően szolgálati időnek az a biztosítotti időtartam minősül, amelyre nézve a járulékot levonták, illetve egyéni vállalkozó és társas vállalkozás tagja esetén be is fizették. Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni többek között a nyugellátás megszerzése céljából kötött megállapodás által lefedett időtartamot (kivéve a nők 40 éves jogosultsági idejét), a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj és a gyes időtartamát, feltéve, hogy a járulékot megfizették, a katonai (polgári) szolgálatban töltött időt, a táppénz, a baleseti táppénz, a csed folyósításának az időtartamát, az álláskeresési járadék időtartamát feltéve, hogy a járulékot megfizették, valamint a rehabilitációs járadék folyósításának az időtartamát. A levonásokról 1997. január 1. napját követően van külön nyilvántartás, azt megelőzően ugyanis nem kellett feltűntetni. A nyugdíjszerv 1997. január 1. napját megelőzően vélelmezi a járulék levonását. Ezt követően pedig a fizetési papírokból derül ki. Amennyiben a munkáltató nem vonja le a járulékot, azt a munkavállalónak a fizetési kimutatás alapján észlelnie kell. Amennyiben a munkáltató a járulékot levonta, de nem fizette be, a szolgálati időt el kell ismerni! Egyéni vállalkozás, társas vállalkozás esetén azért szerepel további feltételként a befizetés kötelezettsége, hiszen ellenkező esetben a szabállyal vissza lehetne élni.

Arányos szolgálati idő

Amennyiben a munkavállaló nyugdíjjárulék-alapot képező keresete a minimálbérnél kevesebb, a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe szolgálati időként. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a napi 4 órában, minimálbérért dolgozó munkavállaló évi 168 napot szerez 365 nap helyett szolgálati/jogosultsági időként. Az elismert, jogszerző időtartamokat ugyanis teljes mértékben figyelembe kell venni a feltételek teljesítésénél. Az arányosítás a nyugellátás összegének meghatározásánál jelenik meg. A havi 2 órát dolgozó munkavállaló is teljes szolgálati időt szerez tehát. Erre maga a törvény szövege is utal, de nem teljesen egyértelmű a megfogalmazása, ezért ismertettem.

KATA, közfoglalkoztatás stb.

Mindkét esetben teljes szolgálati idővel kell számolni a jogosultsági feltételek megállapításánál. A KATA-s adózó ugyanakkor a nyugellátás összegének a számításánál már csak arányos szolgálati időt szerez. Ezzel szemben a közfoglalkoztatott, amennyiben havi 40 órát dolgozik, arányosítás nélkül szerez szolgálati időt.

Felsőfokú tanulmányok

Szolgálati időként kell figyelembe venni öregségi nyugdíj esetén az 1998. január 1. napját megelőző, felsőoktatási intézmény nappali képzésén folytatott, legfeljebb a képzés megszerzéséhez szükséges tanulmányi időt. A felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek. Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is. Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe. A külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányi időbe beszámították. A nők 40 éves jogosultsági idejébe a felsőfokú tanulmányok ideje nem számít bele.

Az öregségi nyugdíj összegének a kiszámítása

Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Az öregségi nyugdíj összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz tartozó meghatározott százaléka. Az öregségi teljes nyugdíj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegénél. Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegét nem éri el, az öregségi teljes nyugdíj összege azonos az alapját képező havi átlagkereset összegével.

Az öregségi nyugdíj mértéke

A nyugdíj mértéke a megszerzett szolgálati idő teljes években (365 naptári napban) meghatározott tartama alapján százalékos mértékben kerül meghatározásra.

Mely évek keresetei számítanak bele a nyugdíjba

Az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért keresetek, jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik ezen időszak legalább fele részére keresettel, jövedelemmel. Nem az utolsó 5 év átlagkeresete tehát a mérvadó. Amennyiben az igénylő az ún. átlagszámítási időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei, jövedelmei vehetők figyelembe. Ha ez sem áll rendelkezésre, akkor a hiányzó időre érvényes minimálbért kell számításba venni.

Amennyiben a havi átlagkereset nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a nyugdíjat a havi átlagkeresettel azonos összegben kell megállapítani. Amennyiben az igénylő csak öregségi résznyugdíjra szerzett jogosultságot (azaz szolgálati ideje nem éri el a 20 évet) öregségi résznyugdíját akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha az nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, mivel az öregségi résznyugdíjnak minimum összege nincs.

Kéri Ádám
jogi szakértő
LIGA szakszervezetek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Két év alatt 20 százalékkal emelné dolgozói bérét az Audi Hungaria

Két év alatt húsz százalékkal növelné minden munkavállalója bérét az Audi Hungaria Zrt. Németh Sándor, az AHFSZ elnöke arról tájékoztatta az... Teljes cikk

Egy férfi éveken keresztül vett fel jogosulatlanul családi pótlékot

Vádat emelt az ügyészség Szegeden egy szerb férfi ellen, aki három Szerbiában lakó gyermeke után több mint öt éven keresztül vett föl... Teljes cikk

Fiktív számlákat kiállító bűnszervezetet számolt fel a NAV

Fiktív számlákat kiállító bűnszervezetet számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a házkutatások során több gépfegyvert és pisztolyt is... Teljes cikk

Brexit - Elutasították a kilépés feltételeiről szóló megállapodást

A várakozásoknak megfelelően hatalmas arányban elutasította a londoni alsóház a kedd esti szavazáson a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit)... Teljes cikk

Nyolc németországi nemzetközi repülőtéren lesz sztrájk

Nyolc németországi nemzetközi repülőtéren tartanak sztrájkot kedden a biztonsági szolgálatok dolgozói, Frankfurt és Hamburg mellett Münchenben,... Teljes cikk