Mi vár a kisgyermekes anyákra a munkaerőpiacon?
Az UNICEF Magyarország és az Indotek Group közös kutatásának első két része a gyermekes nőkkel szemben támasztott kettős elvárásokra, illetve a koronavírus-járvány családokra gyakorolt hatásaira fókuszált. A harmadik, egyben utolsó felmérésben különböző méretű cégek vezetői és kisgyermekes szülők osztották meg tapasztalataikat a munkába való visszatérés kapcsán.
A kisgyermekes édesanyák 77 százaléka érzi úgy, hogy szülés után a munkahelye visszavárja, ugyanakkor a GYES-en, GYED-en lévőknek csupán negyede érzi a saját munkahelyét valóban családbarátnak. Ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén készült el az UNICEF Magyarország és az Indotek Group idei harmadik, közös kutatása, amely a kisgyermekes anyukák mellett különböző méretű vállalatokat is megszólaltatott annak érdekében, hogy felmérje a kisgyermekes édesanyák munkaerő-piaci helyzetét. A zárótanulmánnyal kiegészült, közel egy éven át tartó, átfogó kutatás több irányból vizsgálta a kisgyermeket nevelő édesanyák helyzetét, kezdve az irányukba támasztott társadalmi elvárásoktól, a koronavírus-járvány családon belüli dinamikáján át, egészen a munkába való visszatérésig.
Az UNICEF Magyarország és az Indotek Group csaknem egy éve végzi már a közös, vegyes módszertannal megvalósuló, átfogó társadalmi kutatásait, hogy választ találjon arra, hogy hogyan lehet az édesanyák és kisgyermekes családok munkaerő-piaci lehetőségeit erősíteni a munka és a magánélet összehangolásának, vagyis végső soron a gyermekek és családok jóllétének érdekében. A három részből álló széleskörű tanulmány első szakaszában a kisgyermekes édesanyákkal szemben támasztott társadalmi elvárások vizsgálata volt a fókuszban, amelyet a koronavírus hatásainak mélyebb vizsgálata követett. A harmadik és egyben utolsó, nem reprezentatív felmérés keretében különböző méretű cégek vezetői és kisgyermekes szülők osztották meg tapasztalataikat a munkába való visszatérés kapcsán.
A legfrissebb, a kutatás utolsó és egyben összegző részében többek között a szülést követő munkába állásról nyilatkoztak az édesanyák. A munkaerőpiacra visszatérni készülő nők 77 százaléka számolt be arról, hogy a munkahelye visszavárta, és mindössze a válaszadók 23 százaléka érezte úgy, hogy a cége nem szívesen foglalkoztatna kisgyermekes édesanyát.
A munkakereséssel kapcsolatban ugyanakkor a megkérdezett édesanyák számos negatív tapasztalatról számoltak be, elmondásuk szerint ugyanis a munkaadók sok esetben nem válaszoltak a jelentkezésükre, illetve olyan is előfordult már, hogy valaki eltitkolta, hogy gyermeke született, és emiatt egy időre kimaradt a munkaerőpiacról, mert úgy gondolta, hogy ez hátrányt jelenthetne az állás megszerzésénél.
A kisgyermekes nők válaszai alapján kiderül, hogy gyakran úgy élik meg, hogy a munkaerőpiacon nincs szükség rájuk, és sokan eleve nem gondolkodnak magasabb pozíció megszerzésében, mert attól tartanak, hogy a gyermeknevelést nem lennének képesek összeegyeztetni a mindennapi munkájukkal, vagy, hogy a munkáltatók eleve csak alacsonyabb beosztás betöltésére látják őket alkalmasnak.
Az édesanyák válaszaiból továbbá az is kiderül, hogy többségük, mintegy 76 százalékuk, fontosnak tartja, hogy a munkahelye családbarát legyen, a GYES-en és GYED-en lévőknek azonban mindössze a negyede érzi az aktuális munkahelyét családbarátnak, 59 százalékuk néhány szempontból annak véli a cégét, míg 18 százalékuk egyáltalán nem.
A szülőkkel készült interjúkból, és a cégvezetők körében végzett felmérésből egyaránt kiderül, hogy a visszatérő édesanyáknak ugyanúgy kell megfelelniük a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeinek, mint a gyermekvállalás előtt, olykor a munkaadók különösebb támogatása nélkül. A vállalatok vezetőinek nyilatkozatai szerint nem érvényesül ugyan a pozitív diszkrimináció a kisgyermekes édesanyák felvétele során, de hátrány sem éri őket, és úgy látják, hogy a jó munkaerő fogalma nincs összefüggésben a családi állapottal.
A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy támogatná a kisgyermekes édesanyák munkába állását az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák elterjedése, például a rugalmas munkaidő, az otthoni munkavégzés, távmunka, részmunkaidő, állásmegosztás (job sharing) vagy munkahelyi törzsidő. A rugalmas munkaidő és a távmunka feltételei azonban még sok munkahelyen kidolgozásra várnak - a válaszadó cégek mintegy 79 százaléka alkalmazza őket, a megvalósítás során még akadnak nehézségek, és távmunkát, illetve részmunkaidős állást, főleg vidéken, továbbra is nehéz találni.
Általánosságban elmondható, hogy mind a gyermekvállalás, mind a nők munkaerő-piaci részvétele szempontjából ösztönzően hatna a társadalom szemléletének formálása, a „láthatatlan” gondoskodási munka presztízsértékének növelése, a családi munkamegosztás újragondolása és az apák nagyobb otthoni szerepvállalása.
Az UNICEF Magyarország és az Indotek Group csaknem egy éve végzi már a közös, vegyes módszertannal megvalósuló, átfogó társadalmi kutatásait, hogy választ találjon arra, hogy hogyan lehet az édesanyák és kisgyermekes családok munkaerő-piaci lehetőségeit erősíteni a munka és a magánélet összehangolásának, vagyis végső soron a gyermekek és családok jóllétének érdekében. A három részből álló széleskörű tanulmány első szakaszában a kisgyermekes édesanyákkal szemben támasztott társadalmi elvárások vizsgálata volt a fókuszban, amelyet a koronavírus hatásainak mélyebb vizsgálata követett. A harmadik és egyben utolsó, nem reprezentatív felmérés keretében különböző méretű cégek vezetői és kisgyermekes szülők osztották meg tapasztalataikat a munkába való visszatérés kapcsán.
Sok negatív tapasztalat munkakaresés során
A legfrissebb, a kutatás utolsó és egyben összegző részében többek között a szülést követő munkába állásról nyilatkoztak az édesanyák. A munkaerőpiacra visszatérni készülő nők 77 százaléka számolt be arról, hogy a munkahelye visszavárta, és mindössze a válaszadók 23 százaléka érezte úgy, hogy a cége nem szívesen foglalkoztatna kisgyermekes édesanyát.
A munkakereséssel kapcsolatban ugyanakkor a megkérdezett édesanyák számos negatív tapasztalatról számoltak be, elmondásuk szerint ugyanis a munkaadók sok esetben nem válaszoltak a jelentkezésükre, illetve olyan is előfordult már, hogy valaki eltitkolta, hogy gyermeke született, és emiatt egy időre kimaradt a munkaerőpiacról, mert úgy gondolta, hogy ez hátrányt jelenthetne az állás megszerzésénél.
A kisgyermekes nők válaszai alapján kiderül, hogy gyakran úgy élik meg, hogy a munkaerőpiacon nincs szükség rájuk, és sokan eleve nem gondolkodnak magasabb pozíció megszerzésében, mert attól tartanak, hogy a gyermeknevelést nem lennének képesek összeegyeztetni a mindennapi munkájukkal, vagy, hogy a munkáltatók eleve csak alacsonyabb beosztás betöltésére látják őket alkalmasnak.
Csak a munkahelyek negyedét érzik családbarátnak
Az édesanyák válaszaiból továbbá az is kiderül, hogy többségük, mintegy 76 százalékuk, fontosnak tartja, hogy a munkahelye családbarát legyen, a GYES-en és GYED-en lévőknek azonban mindössze a negyede érzi az aktuális munkahelyét családbarátnak, 59 százalékuk néhány szempontból annak véli a cégét, míg 18 százalékuk egyáltalán nem.
A szülőkkel készült interjúkból, és a cégvezetők körében végzett felmérésből egyaránt kiderül, hogy a visszatérő édesanyáknak ugyanúgy kell megfelelniük a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeinek, mint a gyermekvállalás előtt, olykor a munkaadók különösebb támogatása nélkül. A vállalatok vezetőinek nyilatkozatai szerint nem érvényesül ugyan a pozitív diszkrimináció a kisgyermekes édesanyák felvétele során, de hátrány sem éri őket, és úgy látják, hogy a jó munkaerő fogalma nincs összefüggésben a családi állapottal.
Rugalmas munkavégzési feltételek jelentenének megoldást
A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy támogatná a kisgyermekes édesanyák munkába állását az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák elterjedése, például a rugalmas munkaidő, az otthoni munkavégzés, távmunka, részmunkaidő, állásmegosztás (job sharing) vagy munkahelyi törzsidő. A rugalmas munkaidő és a távmunka feltételei azonban még sok munkahelyen kidolgozásra várnak - a válaszadó cégek mintegy 79 százaléka alkalmazza őket, a megvalósítás során még akadnak nehézségek, és távmunkát, illetve részmunkaidős állást, főleg vidéken, továbbra is nehéz találni.
Általánosságban elmondható, hogy mind a gyermekvállalás, mind a nők munkaerő-piaci részvétele szempontjából ösztönzően hatna a társadalom szemléletének formálása, a „láthatatlan” gondoskodási munka presztízsértékének növelése, a családi munkamegosztás újragondolása és az apák nagyobb otthoni szerepvállalása.
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Így teszi le a névjegyét egy új vezető