Megjelent: 5 hónapja

Miért lenne fontos tiltani 13 éves kor alatt az okostelefont? Globális korlátozást javasolnak a szakértők

Egy új kutatás szerint az okostelefonok 13 éves kor előtti használata jelentősen károsíthatja a gyerekek mentális egészségét, különösen a lányoknál. Az idő előtti digitális eszközhasználat összefüggésbe hozható öngyilkos gondolatokkal, alacsony önértékeléssel, érzelmi problémákkal és valóságtól való elszakadással. A szakértők ezért globális szabályozást javasolnak, amely korlátozza a közösségi média és okostelefon-használatot 13 éves kor alatt. A szülőknek érdemes közösen fellépniük és tudatos döntéseket hozniuk gyermekeik digitális életével kapcsolatban.

Miért lenne fontos tiltani 13 éves kor alatt az okostelefont? Globális korlátozást javasolnak a szakértők

A szülőknek kerülniük kellene, hogy a kiskamaszok okostelefont és közösségi médiát használjanak – derül ki egy friss kutatásból. A tanulmány szerint az okostelefonok 13 éves kor előtti használata káros hatással lehet a gyerekek mentális egészségére.

A Journal of the Human Development and Capabilities folyóiratban megjelent tanulmány szerint azoknál a gyerekeknél – különösen a lányoknál – akik 13 éves koruk előtt kezdtek el okostelefont használni, gyakoribbak voltak az öngyilkos gondolatok, nehezebben szabályozták az érzelmeiket, alacsonyabb volt az önbecsülésük, és hajlamosabbak voltak a valóságtól való elrugaszkodásra.

A kutatás arra is rámutatott, hogy minél korábban – még 13 éves kor előtt – kerül valaki okostelefonhoz, annál valószínűbb, hogy rosszabb lesz a mentális egészsége és általános jólléte.

A tanulmány szerint ennek valószínűleg az az oka, hogy azok a gyerekek, akik 13 éves koruk előtt kezdtek el okostelefont használni, gyakrabban fértek hozzá a közösségi médiához, ami alvászavarokat, internetes zaklatást (cyberbullying) és romló családi kapcsolatokat eredményezett.

A kutatás közel 2 millió ember önbevallásos válaszaira épült, akik 163 országban vettek részt a felmérésben.

Az eredmények annyira egyértelműen negatívak voltak, hogy a kutatók globális korlátozások bevezetését sürgetnék annak érdekében, hogy 13 év alatti gyerekek ne használhassanak okostelefont és ne férhessenek hozzá a közösségi médiához.

„Ez sürgős intézkedéseket igényel: korlátozni kell a 13 éven aluliak hozzáférését az okostelefonokhoz, emellett pedig kifinomultabb szabályozásra van szükség a digitális környezetet illetően, amelynek a fiatalok ki vannak téve” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Tara Thiagarajan, a felmérést végző nonprofit szervezet, a Sapien Labs alapítója és vezető kutatója.

Míg a korábbi kutatások főként az okostelefon-használat és a szorongás vagy depresszió közötti összefüggésekre koncentráltak, ez a felmérés olyan, ritkábban vizsgált tünetekre is kiterjedt – mint az érzelmi szabályozás és az önértékelés –, és ezekről is kimutatta, hogy rendkívül jelentősek – mondta Tara Thiagarajan.

Nem tudták pontosan meghatározni, hogy a különböző típusú okostelefon-használat közül melyik idézte elő a megfigyelt hatásokat, és azt sem, hogy ezek a hatások hogyan változhatnak a technológia fejlődésével – tette hozzá Thiagarajan.

Várjunk a közösségi médiával 16 éves korig

Amikor iskolákban, szülői csoportokban vagy más közösségi fórumokon beszélgetek szülőkkel, azt szoktam javasolni, hogy a gyerekek lehetőleg 16 éves korukig ne használjanak közösségi médiát. Megbízható brit kutatások is kimutatták, hogy a pubertás idején megkezdett közösségimédia-használat egy évvel később alacsonyabb életelégedettséggel jár együtt - hangsúlyozta a kutató. 

A szociálpszichológus Jonathan Haidt is azt javasolja, hogy várjunk legalább 16 éves korig, mielőtt a gyerekek közösségi médiát kezdhetnek használni – erről ír bestsellerré vált könyvében, The Anxious Generation: How the Great Rewiring of Childhood Is Causing an Epidemic of Mental Illness („A szorongó generáció: Hogyan okoz mentális egészségügyi válságot a gyerekkor átalakulása”).

Bár elsőre szinte lehetetlennek tűnhet ennyi ideig várni, valójában sokkal könnyebb, ha beszélünk a gyerekeink barátainak szüleivel, és közösen állapodunk meg abban, hogy nem engedjük a gyerekeket közösségi médiahasználatra e korhatár előtt.

Mindenki attól tart, hogy ha a gyerek kimarad ezekből a platformokból, lemarad a társas életről. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a szülők közössége együttműködjön és egységesen lépjen fel.

A Wait Until 8th („Várj 8.-ig”) nevű szervezet például egy olyan fogadalmat hozott létre, amelyet a szülők közösen aláírhatnak, vállalva, hogy nem adnak okostelefont a gyerekük kezébe a nyolcadik osztály végéig. Más csoportok is indítottak hasonló kezdeményezéseket.

„Nézz utána, van-e hasonló kezdeményezés a saját közösségedben – és ha nincs, de számodra fontos a téma, fontold meg, hogy elindítasz egyet” – mondta Melissa Greenberg, klinikai szakpszichológus, a New Jersey állambeli Princeton Psychotherapy Center munkatársa. „Még ha a környezetedben eddig nem is beszéltek erről, lehet, hogy sokan megkönnyebbülnének, ha te felvetnéd a kérdést.”

Emellett „a szülők olyan iskolákat is kereshetnek gyermekeik számára, ahol szigorúbb szabályozás vonatkozik az okostelefonok használatára az iskolai területen” – mondta Tara Thiagarajan. Vagy akár nyomást is gyakorolhatnak a meglévő iskolákra, hogy jobb szabályokat vezessenek be ezen a téren.

A kutatók azonban figyelmeztetnek: a szülők egyedül nem tudják megoldani ezeket a problémákat, társadalmi szintű megoldásokra is szükség van. Végső soron, még ha én nem is engedem meg a lányaimnak, hogy 16 éves koruk előtt közösségi médiát használjanak – és sikerül meggyőznöm a barátaik szüleit is –, attól még más gyerekeken keresztül így is kapcsolatba kerülhetnek ezekkel az alkalmazásokkal, például az iskolabuszon vagy tanórán kívüli programokon. Ezért is lenne fontos, hogy a szülők „aktívabban vegyenek részt a szabályozásról szóló társadalmi vitákban” – mondta Thiagarajan.

Ha már 13 éves kor előtt megengedtük a gyerekünknek, hogy okostelefont használjon – vagy egyszerűen csak aggasztanak a kutatási eredmények –, „nem kell pánikba esni” – nyugtat Melissa Greenberg. „Ha aggódsz, de nem tapasztalod a gyerekednél a tanulmányban említett tüneteket, akkor is érdemes beszélgetni vele” – mondta. „Mondd el neki, hogy egyes emberek küzdenek szorongással, alacsony önértékeléssel vagy erős érzelmi kilengésekkel. Fontos, hogy tudja: van segítség, ha valaha szüksége lenne rá, és bármikor fordulhat hozzád, ha nehézségei támadnak vagy támogatásra van szüksége.”

Nem késő változtatni

Mi történik, ha a gyereked már rendelkezik okostelefonnal? „Lehet, hogy olvasva ilyeneket úgy érzed, nincs visszaút” – mondta Melissa Greenberg. „Ez azonban nem igaz. Ne félj irányt váltani, ha úgy látod, hogy amit eddig tettél, nem működik sem a gyereked, sem a családod számára.”

Greenberg szerint a szülőknek több lehetőségük is van: használhatnak szülői felügyeleti eszközöket, válthatnak egyszerűbb, úgynevezett „flip phone”-ra, vagy törölhetnek bizonyos alkalmazásokat vagy funkciókat.

Természetesen a gyerekek nem biztos, hogy örömmel fogadják az ilyen változást, de ne engedd, hogy ez megakadályozzon abban, hogy olyan döntést hozz, ami szerinted nekik jó.

Greenberg egy kommunikációs mintát is ajánlott a szülőknek: „Amikor először megadtuk neked az okostelefont, nem tudtunk még mindent arról, hogyan hathat rád. Ma már rengeteg tudós és orvos kutatja, milyen hatással vannak az okostelefonok a gyerekekre, és sokkal többet tudunk, mint korábban. Változtatnunk kell, mert azt szeretnénk, hogy a lehető legjobb, legegészségesebb döntést hozzuk érted.”

Ha a gyerek mégis mérges lesz, fontos, hogy együttérzőek legyünk az érzéseivel – mondta Greenberg. „A felnőttek sem mindig reagálnak éretten, ha elvesznek tőlük valamit vagy megváltoztatják a szokásaikat, és nem várhatjuk el, hogy a gyerekek ebben különbözzenek.”

A szakpszichológus azt is javasolja, hogy a szülők osszák meg saját nehézségeiket a telefonhasználatuk kezelésével kapcsolatban – így könnyebben tudnak kapcsolatot teremteni a gyerekekkel, és elismerni, hogy mindannyiunk számára nehéz ellenállni ezeknek az eszközöknek.

Úgy szabályoznák a mobilozást, mint a dohányzást

- az Egészségügyi Világszervezet is szabályozást javasol. 

kép: freepik

  • 2026.01.09Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben. A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A program és a regisztráció a jegyek menüpont alatt.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Sztrájk és káosz a világ leghíresebb múzeumában

Határozatlan idejű sztrájkot hirdettek december 15-től a párizsi Louvre dolgozói, tiltakozásul a "romló munkakörülményeik" és az "elégtelen... Teljes cikk

Több mint 250 dolgozóját mérgezte meg a HR-igazgató, aki a mai napig HR-esként dolgozik és nem vonták felelősségre

A férfi mérgezett kávéval és teával kínálta áldozatait, majd visszaélt vele, hogy kiszolgáltatott helyzetbe kerültek a nők. A HR-igazgatót a... Teljes cikk

Pincékben tartott dolgozók és feketebérek: magyarokat is érinthetett a müncheni botrány

Embertelen pincelakások, feketebéren dolgoztatott munkások és luxusban élő cégvezetők – ezek körvonalazódnak a müncheni takarító- és... Teljes cikk