Miért nem akarnak többet dolgozni a részmunkaidősök?

A munkaerőhiány enyhítésének egyik eszközeként gyakran elhangzik, hogy több részmunkaidős munkavállalót kell arra sarkallni, hogy teljes munkaidősre váltson. Magyarországon 225 ezren dolgoznak napi 8 óránál kevesebbet. Egy németországi felmérés most megmutatja, hol vannak ennek a korlátai.

részmunkaidő, munkaerőhiány okok-
images

images

Európa nagy részén - így Magyarországon is - munkaerőhiánnyal küzdenek a cégek. Számos megoldás elhangzik, mit tehetnének a szervezetek és a kormányzat ennek enyhítésére: Például átképzés, munkaerőimport külföldről, munkásszállók építése. Megjelenik a lehetőségek között a napi 3-6 órában dolgozó részmunkaidősök megszólítása, hogy váltsanak teljes állásra.

Most Németországban készült egy reprezentatív felmérés 3000 nem-diplomás, szakképzettséggel rendelkező részmunkaidős munkavállaló bevonásával a Bilendi közvélemény-kutató intézettől.     

Miért dolgozik részmunkaidőben?

A válaszadók arra a kérdésre, hogy miért dolgoznak a hagyományos napi 8 óránál kevesebb ideig, a következő indokokat jelölték meg:
34 százalék a gyermeknevelés miatt
15 százalék a betegséget jelölte meg, azaz ennél többre fizikailag nem is lenne képes.
7 százalék nem talál számára megfelelő teljes munkaidős állást
5 százalék hozzátartozó ápolása miatt nem tud többet dolgozni.
33 százalék válaszolta azt, hogy a rövidebb munkaidővel javíja az életminőségét, egészségesebb életet tud élni.

Németországban a részmunkaidős nem-diplomások körében 85 százalék a nők aránya. Csak a megkérdezettek negyede válaszolta azt, hogy elképzelhető, hogy teljes munkaidős állásra vált.

Valószínűleg növelhető lenne ez az arány, ha javulnának a teljes állásos pozíciók munkakörülményei. A válaszadók egy része ugyanis azt mondta, hogy a munkája nem annyira jelentőségteljes, másik részük pedig azt hangsúlyozta, hogy nagy a munkaterhelés. Egy tipikus válasz: “Nem tudnám elképzelni, hogy az ápolásban teljes állást vállalja. Túl kemény az a munka”.

Magyarországon 2023 második negyedévében 225 000 volt a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, a munkavállalók alig 5 százaléka. Közülük 148 ezren nők, 76 ezren férfiak. Az előző év azonos időszakában még 238 ezren dolgoztak napi 8 óránál kevesebbet. A német nők 49 százaléka részmunkaidős, a magyar nőknek 6 százaléka.

  • 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.info button Részletek ticket button Jegyek