Miért nem akarnak többet dolgozni a részmunkaidősök?

Európa nagy részén - így Magyarországon is - munkaerőhiánnyal küzdenek a cégek. Számos megoldás elhangzik, mit tehetnének a szervezetek és a kormányzat ennek enyhítésére: Például átképzés, munkaerőimport külföldről, munkásszállók építése. Megjelenik a lehetőségek között a napi 3-6 órában dolgozó részmunkaidősök megszólítása, hogy váltsanak teljes állásra.

Most Németországban készült egy reprezentatív felmérés 3000 nem-diplomás, szakképzettséggel rendelkező részmunkaidős munkavállaló bevonásával a Bilendi közvélemény-kutató intézettől.     

Miért dolgozik részmunkaidőben?

A válaszadók arra a kérdésre, hogy miért dolgoznak a hagyományos napi 8 óránál kevesebb ideig, a következő indokokat jelölték meg:
34 százalék a gyermeknevelés miatt
15 százalék a betegséget jelölte meg, azaz ennél többre fizikailag nem is lenne képes.
7 százalék nem talál számára megfelelő teljes munkaidős állást
5 százalék hozzátartozó ápolása miatt nem tud többet dolgozni.
33 százalék válaszolta azt, hogy a rövidebb munkaidővel javíja az életminőségét, egészségesebb életet tud élni.

Németországban a részmunkaidős nem-diplomások körében 85 százalék a nők aránya. Csak a megkérdezettek negyede válaszolta azt, hogy elképzelhető, hogy teljes munkaidős állásra vált.

Valószínűleg növelhető lenne ez az arány, ha javulnának a teljes állásos pozíciók munkakörülményei. A válaszadók egy része ugyanis azt mondta, hogy a munkája nem annyira jelentőségteljes, másik részük pedig azt hangsúlyozta, hogy nagy a munkaterhelés. Egy tipikus válasz: “Nem tudnám elképzelni, hogy az ápolásban teljes állást vállalja. Túl kemény az a munka”.

Magyarországon 2023 második negyedévében 225 000 volt a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, a munkavállalók alig 5 százaléka. Közülük 148 ezren nők, 76 ezren férfiak. Az előző év azonos időszakában még 238 ezren dolgoztak napi 8 óránál kevesebbet. A német nők 49 százaléka részmunkaidős, a magyar nőknek 6 százaléka.