Miért nem elég rátermettek a mai pályakezdők?

Egy kisvállalkozás fiatal kommunikációs szakembert keres. A feladat pofonegyszerűnek tűnt annak tükrében, hogy sok tízezer diplomás végez évente ezen szakon, s elvétve akad csak valós feladatot és fizetést takaró állás. A menedzserek nem gondolták volna, hogy hetekkel később ismét meg kell hirdetniük a pozíciót, mert a szűrőkön, interjúkon gyorsan elvéreznek a jelentkezők. A cégvezető alapvetőnek gondolta például, hogy a jelentkező megpróbálja lehengerelni a személyiségével, tudásával, az állás szempontjából releváns kompetenciák meglétéről a munkáltatót, a HR-est. Nem így történt. A vezetők levonták a következtetést: hiába sok a diplomás, nem minden "bokorban" akad dolgozni akaró, kellően motivált, jó szakember.

Piaci igényekre szabott képzés garantálja az elhelyezkedést

Vajon milyen társadalmi folyamatok következménye, hogy a pályakezdő fiatal, diplomás - alapvető kompetenciák hiányában - nem tud megírni egy üzleti levelet, megfelelően viselkedni sem tud egy üzleti megbeszélésen, és az sem világos számára, miképp illik felöltözni és viselkedni egy állásbörzén, állásinterjún? Annak fényében, hogy a KSH és az ÁFSZ adatai szerint a válság munkaerőpiacra kifejtett hatása leginkább a fiatal munkanélküliek számában érhető tetten, érdemes megoldásokat keresni a fiatalok problémájára.

Pontosan ezzel a céllal jött létre a Szolgáltatástudományi Módszertani Központ Alapítvány (SZTMK) 2008-ban, amely kidolgozta a valós munkaerő-piaci igényre reagáló szolgáltatóipari alapképzést, amelyben szolgáltatási munkásokat képeznek. A 18 éves pályakezdőktől az 55+ éves korosztályig mindenki kap egy lehetőséget a pálya- illetve újrakezdésre. A tanfolyam moduláris felépítéséből fakadóan a gyesen levő kismamák, pályakezdők igényeire éppúgy lehet építeni a képzést, mint ahogy a munkába állókéra is - mondta Molnár Katalin.

A képzés végén egy kompetencia-értékelő napon bizonyíthatják be tudásukat a tanulók és a teljesítményükről szöveges értékelést is kapnak, amelyből világosan kiderül, melyek az illető erősségei, fejlesztendő területei. Ezen tanúsítvánnyal célirányosan lehet irányítani a pályaválasztást - mutat rá a képzési szakember. Az első "fecskék" júliusban végeznek azzal az ígérettel a zsebükben, hogy ha sikerül a szükséges ismereteket megfelelően elsajátítaniuk, állást kínál nekik a gyakorlóhely. Ezen képzés révén a kereslet és a kínálat közötti szakadék csökken és a tanuló képzettsége sem avul el, mire végez a képzéssel - árulta el portáluknak Molnár Katalin.

Eltorzult társadalom, eltorzult értékrend, magányos lelkek

Arról kérdeztük a szakembereket, hogy milyen igény hívja életre ezt a képzést és mi vezet a fiatalok műveltségének, tudáselemeinek romlásához. Molnár Katalin a széthulló családokat, a szülők és az iskola között meghúzódó konfliktust, az egyedülálló szülők számának növekedését emelte ki, mint a háttérben meghúzódó okokat. Azon csonka családokban ugyanis, ahol a szülő anyagi és más lehetőségeinek leszűküléséből kifolyólag igen keveset tud gyerekeivel foglalkozni, a gyerek magára marad gondolataival, problémáival, s így szocializálódik. Ez pedig értékrendje eltorzulásához vezet.

Nehéz helyzetben vannak manapság a fiatalok Ónódi Mária, a Videoton Holding Zrt. Felnőttképzési Intézményének igazgatója szerint is. Egyetért Molnár Katalinnal, hogy a társadalomban végbemenő változások az iskolapadban csapódnak le, amelynek egyenes következménye kompetenciák, interperszonális képességek elcsökevényesedése és az alacsony EQ. Ónodi Mária az értékrend valamint a társadalmi kapcsolatok hiányát látja a legnagyobb problémának, de a modern technológia sem kedvez mindennek. A szakember úgy tapasztalja, hogy a fiataloknak nincs jövőképük, ahogy értékrendjük sincs a helyén. Hiszen ez a generáció már nem ismeri a régi kor pozitív értékrendjét, azonban újat nem kapott, vagyis nincsenek követendő társadalmi normák, nincsen iránytű, amely mentén eligazodhatna ebben a zavaros világban - mondja. A szakember szerint tehát egyre inkább magukra maradnak a fiatalok. Már az iskola sem a régi, a fiatalok nehezen alakítanak ki kapcsolatokat, inkább a klikkesedés a jellemző, nincs osztályközösség, az iskola után pedig irány a számítógép és a tévé. Egyre kevesebb a valós emberi kapcsolat és a szülők is alig találják gyerekeikkel a hangot.

A virtuális közösségek, valamint a média által sugallt hamis világ torz értékrendszert eredményez a fiataloknál. Vagyis mindez a jelenlegi világunk szüleménye, a gyerekek önkéntelenül is követik azt, és ha nincs előttük egy minta, ha sem a családban, sem az iskolában, sem a közösségben nem kap inpulzusokat, akkor igény sem fog részéről fellépni például az együttműködésre, udvarias viselkedésre, egyáltalán a beszélgetésre - nyomatékosítja Ónodi Mária.

Nem készít fel a való életre az iskola

A Videoton képzési vezetője szerint az oktatás alacsony színvonala, a tömeggyártás is az okok között szerepel. - Hiába van meg a lexikális tudás, ha a fiatalok nem rendelkeznek a mindennapi élethez szükséges kompetenciákkal - mutat rá Ónodi Mária. Sokan piszkálják a pályakezdőket a nyelvtudás hiánya miatt, miközben sokszor az anyanyelvvel is problémák adódnak. Az egyik szembeszökő hiányosság, hogy a fiatalok nem képesek érthetően válaszolni egy kérdésre, összefüggően beszélni. A kommunikációs készségek elcsökevényesedtek, a modern technológia korában ugyanis úgy tűnik, nincsen jelentősége annak, tud-e a diák köszönni, tisztában van-e az udvariassági formulákkal, protokollal, be tud-e illeszkedni egy munkahelyre, tud-e csapatban együttdolgozni - mutat rá Ónodi Mária.

Érdekes, hogy épp az információs társadalomban fejlődik vissza a kommunikációs készség, a non-verbális kommunikáció aránya ugyanis drasztikusan lecsökkent az egyre modernebb eszközök által. A gép azonban nem pótolja a szemkontaktust, a mosolyt, az érintést, amelyektől ember az ember. Mária kiemelte: minden szülő számára nagy feladat ebből a kreált világból kiszakítani gyerekét.

Az iskola ugyanis erre nem készít fel. - Mindezen nincs mit csodálkozni, hiszen ma a frontális oktatás és a lexikális tudás mérése a jellemző az iskolákban - húzza alá Ónodi Mária. A diák pedig joggal háborodik fel, hogy az ő tudására miért nincs szükség a munkaerőpiacon, hiszen nem ezt tanulta az iskolában. Nincs kapcsolatban a két szegmens egymással, mintha két különböző világ létezne: az iskolai és a valós. Vissza kell tehát nyúlni a képzéshez és meg kell tanítani nekik az írott és íratlan szabályokat. Erre kiváló lehetőséget nyújt a szolgáltatási munkatárs képzés - teszi hozzá Ónodi Mária. A szakember a képzés szervezése során egyébként azt tapasztalta, hogy a nyelvtanárok például nehezen értették meg, hogy itt nem a vizsgára kell felkészíteni az embereket, hanem a mindennapi élethelyzetekre.

Makó Csaba professzor, az MTA Szociológiai Kutatóintézet "Szervezet és Munkaszociológiai Műhelyének" vezetője szerint is az a gondok forrása, hogy a magyar oktatási intézmények hagyományosan az egyéni szakmai-technikai tudások átadására-fejlesztésére törekednek és viszonylag kevésé építenek a hallgatóik aktív részvételén alapuló tanulási módszerek és tudások elsajátítására. Részben ennek tulajdonítható a jelenlegi tudáskínálatban a szakmai-technikai és a társadalmi jártasságok kiegyensúlyozatlansága, és a pályakezdők kommunikációs hiányosságai, alacsony konfliktuskezelő és tanulási képessége - húzza alá az MTA professzora.

Új fejlődési pályára állhat a jövőben az oktatási rendszer

Makó Csaba szerint is a tudáskínálat rendszeres és szisztematikus felülvizsgálatára van szükség és ennek sikerét döntően befolyásolja az oktatási intézmények és a tudáskereslet szereplői közötti "stratégiai együttműködés" megteremtése és folyamatos fenntartása.

A képzési-oktatási intézmények átalakítása rendkívül időigényes Makó Csaba szerint, azonban nem kivitelezhetetlen a kollektív-intézményi tanulási folyamat. Az új fejlődési pálya járhatóságát külföldi példák jól illusztrálják. Például az 50-60 évvel ezelőtti svéd oktatási rendszer működését a hallgatók minimális részvételére építő német oktatási minták jellemezték, napjainkban viszont a tudásátadásban a hallgató részvételére fokozottabban építő angol-szász minták markánsan érvényesülnek. Egyebek mellett, a svéd oktatási, tudás-kínálati rendszer (ezen belül az "életen át történő tanulás" általános elfogadottsága a gazdaságban és a társadalomban) kiemelkedő színvonala meghatározó szerepet játszik a vállalatok, régiók és a nemzeti innovációs rendszer nemzetközileg elismert teljesítményében.

Kibővült a tudás fogalma

A vállalkozások tartós versenyképességének megteremtésében a technikai-szakmai tudások, jártasságok mellett napjainkban felértékelődik a társadalmi kompetenciák szerepe - mondta. Makó professzor. Kifejtette: annak ellenére, hogy a társadalmi kompetenciának nincsen általánosan elfogadott tudományos definíciója, ezen fogalom körébe tartozik az olyan normák és viselkedési minták elsajátítása és gyakorlása, amelyek tükröződnek a munkavállalók viselkedésében, a team-munkára való alkalmasságban, a csoportban vagy a vevők viszonyában gyakran jelentkező konfliktusok kezelésének képességében, stb. Ilyen típusú kompetenciákra sokáig nem volt igény a munkáltatók részéről. Elég az autóiparban jellemző tömeggyártásra utalni (Fordizmus). A XX. század utolsó évtizedeitől azonban, még a feldolgozóiparban is felértékelődött a vevők és a beszállítók szerepe. A tapasztalati úton elsajátítható tudás ("learning by interacting") a vállalati gyakorlatban is teret nyert a formalizált vagy kódolt tudások mellett - vezeti le a professzor.

A heterogén szolgáltató szektor szerepe felértékelődött

Makó Csaba kiemelte: a munkahelyek kétharmadát napjainkban már nem a feldolgozóipari, hanem a rendkívül heterogén összetételű szolgáltató szektor képviseli a magyar gazdaságban is. A szektorban egyszerre vannak jelen a kreatív munkások vonzó munka és foglalkoztatási feltételeit képviselő munkahelyek, valamint a minimális szakmai-technikai jártasságot igénylő, azonban figyelemreméltó társadalmi-viselkedési valamint érzelmi készségeket igénylő munkahelyek. A szolgáltatási tevékenységek egyik skáláját képviselik például a magas képzettséget és jelentős problémamegoldó készséget igénylő professzionális szolgáltatások (pl. szoftverfejlesztők, pénzügyi elemzők) valamint a figyelemreméltó érzelmi tudásokat és konfliktuskezelést igénylő szolgáltatási tevékenységek (pl. szociális otthonok személyzete, gyorséttermi hálózatok munkatársai stb.)

Van megoldás

A professzor szerint élenjáró kezdeményezés az SZTMK új képzési formákat támogató kezdeményezése, azonban ennek tartós eredményességét a tudáskínálati intézmények és a munkaerő-piaci szereplők közötti folyamatos dialógus létrehozása és fenntartása garantálja.

Ónodi Mária szerint a modern technológia robbanását nem tudta lekövetni a társadalmi szerkezet, ahogy az oktatás sem. Mivel sem az iskola, sem a család nem tanítja meg a fiatalokat a felelősségvállalásra, a viselkedés- illetve munkakultúrára, így az jelenleg a munkáltatókra hárul. Ezen kellene változtatni, interaktív tanórával, a munkáltatók együttműködésével, erkölcsi illetve kompetenciaalapú oktatással. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy nem lehet mindent az iskolára fogni, ahogy a család is kevés ahhoz, hogy ezen a helyzeten fordítson, mindkettőn sok múlik - szögezte le Ónodi Mária.