Miért nem költjük el a SZÉP kártyáról a pénzt?

A Széchenyi Pihenőkártya-rendszer működtetésének célja az egészségmegőrzéshez, az egészséges életmódhoz és általában az életminőség javításához kapcsolódó szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítése, valamint a belföldi turizmus szerepének erősítése. Mindezek támogatandó célkitűzések, de évről-évre azt tapasztaljuk, hogy a munkáltatók által a SZÉP kártyára utalt összegek nemhogy nem kerülnek a dolgozók által felhasználásra, de elég nagy részük megmarad. Vajon mi lehet ennek az oka? – teszi fel a kérdést az Adó Online szakértői anyaga.

Sajnos a mai gazdasági helyzetben, a bevételek csökkenésének és a minimálbér emelésének hatására egyre kevesebb cégnek futja a munkabéren felül adott juttatásokra. Megduplázódott azoknak a munkáltatóknak a száma, akik nem adnak béren kívüli juttatást, s akik adnak, azok is a korábbinál kevesebbet szánnak erre a célra. Egyszerűen nem tudnak mást tenni a kisvállalkozások, mert a béreket tényleg emelni szükséges. Legfeljebb a munkaviszonyban foglalkoztatott ügyvezető kap SZÉP kártyát, ami etikailag megkérdőjelezhető. A dolgozók egy részének amúgy is az a véleménye, hogy meg kell fizetni a dolgozókat, aztán majd ők eldöntik, hogy mire költenek és hol.

Béren kívüli juttatásnak minősül az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya

a) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 225 ezer forint támogatás;

b) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 150 ezer forint támogatás;

c) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 75 ezer forint támogatás.

Mivel a vendéglátás alszámla a hétköznapokban is használható, nem jellemző, hogy a munkavállalók tartalékolnák ezt az összeget egy esetleges nyaralásra. Sokkal népszerűbb megoldás az ebédszünetben erről fizetni az ételt. Az évi 150.000 forint amúgy is csak havi 12.500 forintot jelent. Ezáltal viszont egy üdülés esetén mind az útiköltséget, mind az étkezést a dolgozónak saját magának kell finanszíroznia. Ehhez azonban nincs elegendő félretett pénze. Ezért inkább nem megy nyaralni a gyerekeivel. Ebből viszont nem származik a belföldi idegenforgalom növelése. A szálláshely alszámlán lévő összeg nem kerül felhasználásra.

A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárának nyilatkozata szerint 910.000.000 forint lejárt (fel nem használt) összeg maradt a SZÉP kártyákon 2015. május 31-én. Az előző év tavaszán a fel nem használt összegek állománya mintegy 1.360.000.000 forint volt. Túlmenően a megmaradt összeg nagyságán, – mely arra utal, hogy változtatni kellene a szabályozáson, – bennem kétséget kelt a számok pontosságával kapcsolatban, hogy május 26-án az Infotér Egyesület honlapján még 1,8 milliárd megmaradó összegről beszélnek. Vajon ez utóbbi mikori adat? Négy nap alatt 900 millió forint eltűnt?

Lehet, hogy népszerűbbnek látják a SZÉP kártyát és növekszik az ezt alkalmazó munkáltatók száma, de ebben nagy szerepet játszik az a tény, hogy a nagyobb cégek külföldre kiszervezett HR-adminisztrációja nem is teszi lehetővé más – nyilatkozatokhoz és igazolásokhoz kötött – cafetéria elem alkalmazását. Lengyelországból, Romániából, Indiából nem tudják biztosítani a cafetéria-elemek feltételeit, elszámolását és ellenőrzését. Az Európa-szerte csökkenő gazdasági lehetőségek a kiszervezés előtérbe kerülését okozták.

Hiába írják a szakértők, hogy a cégek számára a cafetéria olcsó, mert adminisztratív létszámot nem fognak bővíteni miatta. Ez utóbbi jóval drágább a cégek számára.

Kedvezőbb lenne mindenki számára, ha a kisvállalkozásoknak lenne lehetőségük a dolgozóik számára béren kívüli juttatások adására, de anyagi fedezetük az árbevétel folyamatos csökkenése miatt nincs. Egyébként náluk is gondot okozhat az ezzel kapcsolatos többlet-adminisztráció. A könyvelőirodának fizessenek többet, vagy saját dolgozót biztosítsanak a cafetériával kapcsolatos ügyintézésre? Ismerek olyan néhány fős betéti társaságot, ahol ősszel minden dolgozó az iskolakezdési támogatás szabályainak betartásával, lepapírozásával, számláival foglalkozik három napig, mert mindenkit érint és ennek a fedezetét kiszorítják. Más juttatást nem