Megjelent: 18 éve

Miként befolyásolják a kapcsolatok a szervezet működését?

Régi igazság, hogy egy ember - vagy általánosabban bármely entitás - létét a tulajdonságai és a környezethez való viszonya, azaz kapcsolata határozza meg. A kapcsolat az a rendszer-jellemző, amely a rendszer elemei közötti interakciókat, az együttműködést, az információáramlást befolyásolja.

Ha megpróbáljuk kiterjeszteni a kapcsolat értelmét, beláthatjuk, hogy az élet számos területén és szintjén ez befolyásolja leginkább a mindennapjainkat. Az elemi részecskék közötti kapcsolat befolyásolja az atomok viselkedését, míg az atomok kapcsolata a molekulák jellemzőit determinálja. Az emberi szervezet a rendkívül bonyolult szervek összetett együttműködésének köszönhetően "működik", de ugyanez igaz a bonyolult gépekre és alkatrészeikre is. Miért lenne hát ez alól a szabály alól kivétel egy gazdálkodó szervezet, egy kormányzati szerv vagy éppen egy oktatási intézmény?

A BERNET módszertan alkalmazásának célja, hogy segítségével megismerjük a szervezetben dolgozó munkatársak közötti érzelmi, szakmai és függelmi kapcsolatokat és kommunikációs csatornákat, valamint azonosítsuk a kulcsszereplőket és munkaköröket. A módszertan abból a hipotézisből indul ki, hogy egy munkatárs vagy egy munkakör fontossága attól függ, hogy milyen a megítélése a többi munkatárs által.

A kapcsolatok determinálják a változáskezelés során használható kommunikációs csatornákat is. A szakmailag pozitívan megítélt munkatársak képesek szakmai alapon befolyásolni kollégáikat. Az érzelmi csomópontként "funkcionáló" munkatársak a közhangulatra tudnak hatni. A közvetlen vezetőként megjelölt munkatársak (függelmi kapcsolat) a formális döntéshozatal kiindulópontjai.

Elméleti háttér

A BERNET Kapcsolatelemzési Módszertan alapelve, hogy a munkatársak kapcsolata alapvetően befolyásolja egy szervezet működését, ezért fontos, hogy a vezetés tisztában legyen a szervezetre jellemző kapcsolati hálóval, az erőviszonyokkal, a dolgozók egymás általi megítélésével.

A szervezetben három "kölcsönhatás" határozza meg a működés jellemzőit:

Függelmi kapcsolat: a formális kapcsolatok jellemzője, általában jól meghatározott fölé- és alárendeltségi viszony. A vezető a teljes alatta lévő szervezetet irányítja, ezért a kapcsolat hatóköre nagy. Az utasítások árama egyirányú (pozitív előjel).

Érzelmi kapcsolat: általában személyek vagy csoportok közötti kölcsönös kapcsolat, ezért hatóköre kicsi. Előjele pozitív vagy negatív lehet.

Szakmai kapcsolat: kisebb csoportokban meglévő kölcsönhatás, ahol a munkavégzést a szakmai (sokszor nem formális) vezető határozza meg. Alapja a tudás elfogadottsága, ezért előjele pozitív.

A BERNET felmérés e három kölcsönhatás jellemzőit vizsgálja a szervezetben. Minden jellemzőt egy-egy faktorral azonosít, a következőképpen:

Bureau factor - függelmi kapcsolat,
Emotional factor - érzelmi kapcsolat,
Rational factor - szakmai kapcsolat.

A faktorok értékeit a munkatársak egymásról alkotott véleménye alapján határozzuk meg, amely véleményeket kérdőíves felméréssel, csoportmunkával vagy interjúkkal azonosítjuk. A felmérést végezhetjük a teljes szervezetre, illetve készíthetünk sávos-elemzést (vertikálisan - szervezeti egységre, vagy horizontálisan - vezetői szintre) vagy úgynevezett folt elemzést (egy meghatározott, nem feltétlenül a szervezeti tagozódást követő csoportra, pl. projekt team-re). A faktorokhoz tartozó kérdések az alábbiak:

Bureau factor (IB) - ki a közvetlen főnöke,
Emotional factor (IE) - kit kedvel illetve nem kedvel a szervezetben,
Rational factor (IR) - kinek a szakmai véleményét fogadja el.

Az eredmények kiértékelése három módszerrel történik:

- Faktorelemzés: a faktorok értéke, sorrendje, jellemzői,

- Polaritás vizsgálat: faktorok szerinti csomópontok száma, jellemzői,

- Korrelációelemzés: a faktorok közötti kapcsolatok.

A faktorok értékei az egyes kérdésekre adott válaszok többszörös összegzéséből származnak. Az értékelést megtehetjük egyéni (azaz értékelő vagy értékelt személy), szervezeti egység és teljes szervezet szinten is.

A három faktor értéke adja ki az úgynevezett befolyásolási faktort (IBER). Ez az egyes dolgozók összegzett megítélését, azaz befolyásolási képességüket, a szervezetben betöltött szerepük fontosságát mutatja.

A BERNET gráf megmutatja az egyes faktorok személyenkénti értékeit, illetve a személyek közötti kapcsolatokat. A BERNET gráf segítségével azonosíthatók a szervezet úgynevezett csomópontjai, (más néven póluspontjai). Ők azok a személyek, akik valamely faktor szerint kiemelt szerepet töltenek be a szervezetben (különösen kedvelt, szakmailag sokak által elfogadott stb.). A szervezet polaritása a csomópontok számától függ (pl. szakmailag dipólusos a szervezet, amennyiben két szakmai (IR) csomópont van).

A BERNET módszerről bővebben a hyperteam.hu oldalon olvasható.
  • 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznakinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
A hibát nem az emberben, hanem a folyamatban keressük - Gyarmati Katalin a Nissin Foods HR vezetője

“Szívügyem, hogy a csapaton belül mindenki ki tudjon teljesedni a szakmájában” - mondja Gyarmati Katalin, a kecskeméti Nissin Foods Kft. HR... Teljes cikk

Külföldi munka

A KSH adatai szerint tavaly 41 300 magyar vándorolt külföldre, és 2020 óta folyamatos a növekedés. Sokakat vonz a magyarországinál magasabb fizetés... Teljes cikk

Nem az a fontos, hogy ki mit végzett, hanem hogy mihez ért - milyen a készségalapú HR-stratégia?

Hatalmas lehetőségeket látnak a HR vezetők abban, hogy a készségeknek nagyobb szerep jusson a HR-ben. Az átfogó készségalapú stratégia... Teljes cikk