Milyen jövője van a szakmunkásnak?

A tanulmányt 12 ezer vállalkozás megkérdezésével 2008. áprilisától 2008. júliusáig végezte el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete (MKIK GVI). Alapvető cél volt, hogy felmérjék, vajon az üzleti szektor hogyan viszonyul a szakképző iskolát végzettekhez, milyen a munkaerő kereslet várható alakulása egy és négy éven belül, szakmánként, megyénként.

Megyék szerint Budapest, Pest megye és Győr-Moson-Sopron megye szerepel a mintában a legnagyobb súllyal. A 1179 budapesti, 924 Pest megyei és 867 Győr-Moson-Sopron megyei vállalkozás 9,6%-át, 7,6%-át, illetve 7,1%-át adja a mintának. A Budapesten bejegyzettek adják az összes vállalkozás 29,3%-át, a Pest megyeiek pedig a 11%-át. Nógrád megyében volt a legkevesebb megkérdezett cég, 328, ami a minta 2,7%-át jelenti.

Régiók szerint azonban már egyenletesebb a megoszlás. Közép-Magyarország 2103 vállalattal a minta 17,2%-át adja, ez után Dél-Alföld következik 1865 céggel, a harmadik pedig a Nyugat-Dunántúl 1748 vállalkozással. A többi régió 13-13,5%-kal részesedik. A tulajdonhányad tekintetében a mintát 89,3%-ban a tisztán magyar tulajdonú cégek adták, a vállalatok 1,3%-ában 50% alatti a külföldi tulajdon aránya, 9,4%-uk pedig többségi, vagy tisztán külföldi tulajdonú.

A hazai tapasztalatok ezen a téren elég hiányosak, ezért az MKIK a külföldi tapasztalatokat is megvizsgálta. Külföldön a sikeresség egyik kulcsa, hogy nagy hangsúlyt fektetnek az élethosszig tartó tanulásra, a megszerzett szaktudás megújítására, de a piaci igényeknek is hangot tudnak adni a cégek, hogy milyen szakemberre van szükség, mire kevésbé.

Vízválasztó volt a rendszerváltás...

Korábbi kutatások már rámutattak, hogy a rendszerváltás után csökkent a szakmunkások iránti kereslet és át is alakult a gazdasági szerkezet változásaival összhangban. Ezeket bár valamilyen szinten követte a kibocsátás szintje és szakmaszerkezete, de ez nem volt teljesen megfelelő, így romlott a szakképzés munkaerő-piaci illeszkedése.

Jelentős átrendeződés zajlott le a szakmunkás foglalkoztatás szakmaszerkezetében és a szakmájukat elhagyók arányában is. A teljes szakmunkás foglalkoztatás csökkenésének megfelelően a legtöbb szakmacsoportban csökkenés volt megfigyelhető, egyedül a szolgáltatás szakmacsoportba tartozók iránti kereslet emelkedett enyhén. A pályaelhagyók aránya mind a nők, mind a férfiak esetében jelentősen növekedett a rendszerváltás után, a férfiak esetében a 80-as évek végétől 2005-re emelkedett 30%-ról közel 40%-ra, a nők esetében az eredendően magas 45%-os szintről 50%-ra.

De az is komoly probléma lehet, hogy az érettségivel nem rendelkező szakmunkások mára egyre kevésbé tudják megújítani tudásukat, képesítésük folyamatosan avul el.

A kérdőíves kutatás fókuszában a vállalkozások szakképzett munkaerő iránti jövőbeni kereslete állt. A vállalatvezetőket először arról kérdeztük meg, hogy székhelyükön a tervek szerint hogyan fog változni a szakképzett munkaerő létszáma, vagyis szakmánként hány főt szándékoznak felvenni/elbocsátani az elkövetkező 12 hónapban, illetve 4 év múlva.

Létszámváltozás éven belül

A felmérés arra is kiterjedt, hogy van-e olyan beruházás tervezve, ami más településen fog működni és érinti az általuk foglalkoztatottak létszámát. Az ezzel kapcsolatos létszámváltozást szintén szakmánként és a következő 12 hónapra, illetve 4 évre vonatkozóan adták meg.

Egy éves távlatban a Győr-Moson-Sopron, Heves és Veszprém megyékben működő cégeknél fog legnagyobb arányban (51,8%, 45% és 44,7%) növekedni a szakképzett munkaerő létszáma. Ezzel szemben létszámcsökkenés Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben várható leginkább (27,3%, 13%).

Régiók szerinti bontásban a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon szándékozzák legnagyobb arányban növelni létszámukat a cégek 1 év alatt (42,8%, 37,7%). A létszámcsökkenés az Észak- Alföldön fordul elő legnagyobb arányban (15,5%) és Közép-Magyarországon a legritkábban (1,5%). Azoknak a cégeknek a nagy része, amelyek részben vagy egészben külföldi tulajdonban vannak, fog várhatóan létszámot növelni az elkövetkezendő időszakban (43,9%), a létszámcsökkenés viszont a hazai tulajdonú cégeknél a leggyakoribb (7,7%).

A 4 éves táv kedvezőbb?

A megyék szerinti a legnagyobb arányban a Bács-Kiskun és Békés megyékben működő cégek nyilatkozták azt, hogy 4 éven belül növelik létszámukat. Csökkentésről leggyakrabban Nógrád megyében számoltak be, miközben a budapesti cégek közül csak 0,6% jelzett létszámcsökkentési szándékot.

A régiók szerinti vizsgálat alapján a legnagyobb arányban a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon működő cégek tervezik növelni létszámukat a következő 4 évben, a csökkenés pedig ebben az esetben is Észak-Magyarországon a leggyakoribb, 6,1%. A kisebbségi külföldi tulajdonban levő vállalatok viszont nagyarányban jelezték a létszámnövekedést (30,1%), a csökkenés pedig szintén a tisztán hazai tulajdonú cégekre volt jellemző (4,6%).

A létszámváltozást tekintve régiók szerinti bontásban a Nyugat-Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon vannak a legnagyobb arányban olyanok, melyek létszámukat növelni tervezik a következő egy évben. Külföldi tulajdon szerint a többségi, vagy tisztán külföldi tulajdonú cégek jelezték legnagyobb arányban a várható létszámnövekedést, a létszámcsökkenés valószínűsége pedig a tisztán hazai tulajdonú cégeknél a legmagasabb.

Egy éves távlatban a megkérdezett vállalkozások által tervezett beruházások várhatóan Baranya megyében fognak a legnagyobb létszámnövekedéssel járni, ezen kívül Bács-Kiskun, Jász- Nagykun-Szolnok és Heves megyében is jelentősebb mértékű növekedés várható.

Az adatok összevetése során az derült ki, hogy országosan a jelenlegi trendek fennmaradása esetén túlkeresletre, vagyis túl alacsony szakmunkás-kibocsátásra lehet számítani, ez azonban jelentős szakma szerinti eltéréseket is rejt. Rendkívül nagyok az országon belüli eltérések a szakiskolai kibocsátás munkaerő-piaci illeszkedése tekintetében. Bizonyos régiókban (például Közép-Dunántúl, Dél-Alföld) jelentős szakmunkáshiányra lehet számítani, ugyanakkor vannak olyan régiók, megyék is, melyekben a jelenlegi trendek alapján jelentős a várható túlképzés (például Közép-Magyarország).