Minden, amit a kata 3 milliós határáról tudni érdemes

Továbbra sem csillapodnak a hullámok a januárban hatályba lépett új kata szabályozás körül, amely a 3 millió forint feletti kifizetések után 40%-os adót ró a juttatás kifizetőjére. A Niveus Consulting Group néhány, a gyakorlatban gyakran felmerülő kérdést járt körül.

A kata 12 millió forintos bevételi értékhatárát arányosítaniuk kell azoknak, akik nem egész évben működnek. Ebben az esetben a bevételi értékhatár egymillió forint a működés minden hónapjában.

Amikor az a kérdés, hogy a 3 millió forintos kifizetési értékhatárt átlépte-e egy adott vállalkozó és megrendelő, akkor az értékhatár nem változik akkor sem, ha a kisadózó vállalkozás nem az egész évben működött. Nincs tehát akadálya annak, hogy valaki január és március között kiszámlázzon 3 millió forintot egy megrendelőnek, majd március végével megszüntesse a kata státuszát.

Ettől még nem kell a megrendelőnek különadót fizetnie, sőt, a kisvállalkozónak sem, mert a 3 hónapra az ő szempontjából vizsgálva is 'jut' 3 millió forintnyi keret.

Szintén érdekes probléma, hogy úgy tűnik, a jogszabály eltérően kezeli a kata alanyiság alatt kiszámlázott, de csak a megszűnést követően kifizetett összegeket a 12 milliós bevételi és a 3 millió forintos kifizetés határ esetén.

Az általános bevételi keret esetén ugyanis a bevétel megszerzésének időpontja számít, ami a törvény szerint a kata alanyiság idején kiszámlázott, de be nem folyt összegek esetében a kata alanyiság utolsó napja. Ezzel szemben a 3 millió forintos értékhatárnál a juttatás, azaz a kifizetés napját kell figyelembe venni.

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy ez nem jelenti azt, hogy érdemes lenne folyamatosan ki-belépkedni a kata alá, erre nincs is lehetőség. Ugyanis, ha valaki más adózási módra tér át, akkor a kilépés évében és az azt követő évben nem választhatja újra a kata szerinti adózást.

Gyakoran felmerülő kérdés az is, hogy az egymással kapcsolt vállalkozások részére számlázott összegeket össze kell-e adni a 3 millió forintos keret számítása során. A rövid válasz az, hogy nem, a módosítás nem ír elő ilyen kötelezettséget.

A hosszabb válasz azonban a Niveus szakemberei szerint korántsem ilyen egyértelmű. A NAV-nak ugyanis joga van a szerződéseket az úgynevezett valós tartalmuk szerint minősíteni. Ebből adódóan, ha a NAV arra jut, hogy mesterségesen került a díj megosztásra (például ilyen eset lehet, ha az egyik kapcsolt vállalkozás végül tovább számlázza a katás alvállalkozó díját a másik megrendelőnek), akkor tekintheti úgy, mintha a teljes összeg egy cég részére lett volna számlázva. Nem lehet csak amiatt megbontani a számlát több cég felé, hogy ezzel az egyes cégeknek számlázott összeg 3 millió forint alatt maradjon.