Minden területen munkaerőhiány van

A Randstad kutatása szerint a magyarok 50 százaléka hagyná el az országot, ha megfelelő állásajánlatot kapna. A fiatalok és a képzettek pedig ennél is nagyobb arányban. A 34 év alatti férfiak 79 százaléka azonnal távozna, ha megfelelő munkát ajánlanának számára. A külföldön munkát vállaló magyaroknak a 44 százaléka 30, a 75 százaléka 40 év alatti, 32 százalékuk diplomás.

Ma hazánkban nincs olyan régió és nincs olyan ágazat vagy szakma, ahol ne lenne munkaerőhiány. „Míg korábban jellemzően a nyugati határszélen volt így, ma Szabolcsban és a Nyírségben is ugyanez a helyzet” - fogalmazott a Figyelőnek Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke.

A munkaerőhiány leginkább az IT-szektort, az építőipart, az egészségügyet, az idegenforgalmat és a vendéglátást sújtja. Szakipari munkákra is lasszóval fogják a cégek dolgozóikat. Míg nyugatra tízezerszámra vándorolnak honfitársaink, addig helyükbe nem érkeznek külföldi munkavállalók. Magyarország határozottan nem célország.

Májusban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 71 551 betöltetlen munkahely volt nálunk. A helyzet drámai, ez késztette lépésre a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségét. A szervezet kidolgozott egy cselekvési tervet, amelyet néhány hete a kormánynak is bemutatott. A munkaerőhiány alapvetően demográfiai okokra vezethető vissza, erre az elvándorlás rátett egy lapáttal. Ha ez valamilyen csoda folytán megállna, 2017-ben akkor is 40 ezerrel kevesebb dolgozó lenne a szükségesnél. Az MGYOSZ úgy véli, hogy a környező országokból, főleg az európai kultúrkörből, a tőlünk keletre és délre fekvő államokból érkezhetnének hozzánk munkavállalók. Lengyelországból is tömegével mentek el, ám a helyükbe egymillió ukrán érkezett.

A munkaadói érdekvédelmi szervezet számítása szerint első körben mintegy 40-50 ezer dolgozó érkezhetne külföldről. A nem EU-s országok esetében pedig könnyíteni kellene a munkavállalási vízum megszerzését.

A másik potenciális terület, ahonnan munkaerőt nyerhet a gazdaság, a közszféra. Az állam még mindig kövér, egymillió foglalkoztatottat tart el, bőven ráfér a fogyókúra.

A testület szorgalmazza, hogy csökkentsék a munkaadói járulékterheket, ez adna mozgásteret a munkaadóknak arra, hogy emeljék meglévő dolgozóik bérét, s új munkavállalókat vegyenek fel. A magasabb foglalkoztatottság és a bérek növekedése folytán nagyobb lenne az adóbevétel, tehát a központi büdzsé is a haszonélvezője lenne.

Az MGYOSZ javaslatai

■ Kormányzati program szükséges a kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerő bevonására

■ A reálbérek differenciált emelése, összhangban a vállalkozások jövedelemtermelő képességével, jogszabályi beavatkozás helyett tárgyalásos úton, illetve munkáltatói döntésekkel

■ A munkáltatói terhek csökkentése annak érdekében, hogy a rosszabb helyzetben lévő vállalkozások is képesek legyenek a béremelésre

■ A közmunkaprogramban foglalkoztatottak egy részének átsegítése a versenyszférába

■ A belföldi mobilitás élénkítése, közlekedési és lakhatási támogatások, juttatások növelése

■ A költségvetési szférában dolgozók részarányának csökkentése

■ Az aktív munkaerő-piaci eszközök között nagyobb arányban jelenjen meg a képzés

■ Munkaerő-kiváltó vállalati beruházások fokozott támogatása EU-s pénzek bevonásával, adókedvezményekkel és célzott központi fejlesztési programokkal

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter támogatja az MGYOSZ javaslatainak egy részét, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban nagyon nem. Az MGYOSZ szerint főleg ukrajnai munkavállalókat lehetne behívni az országba, de Európán kívülről is érkezhetne utánpótlás.



szakszervezetek.hu