Minimálbér

Magyarországon 1989-ben vezették be a minimálbér intézményét, első megállapított összege 1992. január 1-től 8 000 forint volt. Ma már a minimális napi fizetés is majdnem itt jár (7700 forint), ám akkoriban a bruttó átlagkereset 35,8%-át tette ki. 1992 és 2011 között mértékét évente állapították meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) végzett háromoldalú (kormány-szakszervezetek-munkaadók képviselői) egyeztetések végén. 2011. július 30-án a tanács megszűnt, az azt felváltó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak már csak javaslattételi jogosítványai vannak, a döntés valójában a kormány kezébe került. Az első nyolc évben a minimálbér folyamatosan veszített értékéből, 2000-re az akkori 25 500 forint már csak az átlagbér 29,1%-át tette ki. Ennek az évnek a végén emelte az első Orbán-kormány az eddigi legjelentősebb mértékben a minimálbért, 57%-kal 40 000 forintra, így az összeg az átlagfizetés 38,6%-ára ugrott. Majd 2002-ben 50 000 forintra (plusz 25%-os emelés), amivel már a minimális fizetés az átlagos 40,8%-a lett.

A 2002-ben hivatalba lépett Medgyessy-kormány az első évben nem nyúlt a minimálbérhez, 2004-ben 3 ezer forinttal emelte. A szocialista-liberális kormánykoalíció 8 éves fennállása alatt a minimálbér összesen 23 500 forinttal, 73 500 forintra emelkedett, ami 47%-os plusz (átlag évi 6%). A minimálbér ebben az időszakban az átlagbérhez viszonyítva ismét veszített az értékéből (36,6%).

A 2010-ben hivatalba lépett második Orbán-kormány 2012. január 1-től léptette életbe 2002 óta a legnagyobb minimálbér-emelést, amikor is 78 000 forint helyett 93 000 forintban határozta azt meg (plusz 19,2). Ekkor a minimálbér ismét az átlagbér 41,7%-ára ugrott. Utána 2017-ben volt egy nagyobb ugrás, egy 16 500 forintos plusz.

Az idei és 2021. február 1-től hatályos 167 400 forint nehezen született meg, a kormány első körben a munkaadókra és a munkavállalókra bízta a megegyezést. A koronavírusjárvány miatt megroggyant vállalkozások és az utóbbi évek gyakorlatában bízó munkavállalók igényei annyira eltértek egymástól, hogy egy hónappal csúszott, és minimális, 4% lett a növekedés. Az év eleji megállapodás tartalmazott egy kitételt arra az esetre, ha a kormány újabb 2 százalékponttal csökkenti a szociális hozzájárulási adó (szochó) mértékét. Ebben az esetben a minimálbér júliustól további 1%-kal emelkedik.

Minimálbér 2021: heti, napi összeg, óradíj

A jogszabály nemcsak a minimálbér havi összegét határozza meg, hanem a heti, a napi és az órára bontottat is. Eszerint idén február 1-től a minimálbér hetibér alkalmazása esetén 38 490, napibérnél 7700, órabérként 963 forint. Az erről szóló Kormányrendelet itt érhető el.

A minimálbér adózása, a nettó minimálbér

Ugyan a politikai pártok részéről időnként felröppen a minimálbér adómentessé tétele, jelenleg adó- és járulékköteles. Amint az alábbi táblázatban a BPiON Services könyvelési és bérszámfejtési szolgáltatól kapott számításból kiderül,a 167 400 forintos bruttó bér kifizetése egy munkaadónak 195 585 forintjába kerül, míg ebből a munkavállaló családi adókedvezmények nélkül számítva 111 321 forintot kap meg.

A minimálbérhez igazodó juttatások

A minimálbér összege nem csupán a fizetések, hanem különféle juttatások miatt is fontos. Egy sor állami támogatást ennek összegéhez indexálnak. Ilyen például a táppénz, a gyed, az álláskeresési járadék. 2014-ig a pedagógus bértábla szorzói is a mindenkori minimálbérhez igazodtak, ám azt a kormány az akkori értéken, 101 500 forinton befagyasztotta.

Minimálbér az EU-ban

Nézzünk kicsit körül Európában, hol is áll a magyar minimálbér. A 27 tagországban 6-ban nincs törvényileg meghatározott minimálbér: Ausztria, Ciprus, Dánia, Finnország, Olaszország, Svédország. A többi 21 országban a 332 eurós Bulgáriától a 2202 eurós Luxemburgig széles a skála az Eurostat 2021. január 1-i adatai szerint. Összegek alapján az EU-tagok három csoportba sorolhatók. Az éllovasok a gazdagabb nyugati államok: Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Írország, Luxemburg. A második csoportban a 700 és 1500 közöttiek, főleg a dél-európaiak: Görögország, Portugália, Málta, Szlovénia és Spanyolország. A harmadikban a 700 euró alattiak, ezek a 2004 óta csatlakozott kelet-közép-európai és balti országok: Magyarország, Bulgária, Románia, Lettország, Horvátország, Csehország, Észtország, Lengyelország, Szlovákia és Litvánia.

A havi minimálbér összege az EU tagállamaiban 2021. január 1-jén (forrás: Eurostat)

Megjegyzés: a nem eurozóna tagállamokban az euróban megadott összegek a helyi pénznem és az euró árfolyama miatt ingadozhatnak

Magyarországon 442 eurós összeget jelez az Eurostat (ez még a februári emelés előtti összeg és a mostaninál magasabb euróárfolyamon), aminél csak Bulgáriában alacsonyabb a minimálbér, Románia már megelőzött (458 euró). Ha az Orbán Viktor által kijelölt 200 000 forintos határt elérnénk, akkor a cikk publikálásakor érvényes (348 forint) euróárfolyamon számolva 575 euró lenne a minimálbér. Ez már közelítené, ám még elmaradna a visegrádi országcsoport többi tagjáétól: a cseheké 579, a lengyeleké 614, a szlovákoké 623 euró volt idén január elsején.

Nem állunk rosszul a mediánbérhez képest

Az Eurostat 2018-as összesítése szerint az országok minimálbérei a bruttó mediánbér (ez nem azonos az átlagbérrel) 42-66%-a közötti értéket teszik ki. Itt a legjobban, 66%-kal a franciák állnak, a magyaroknál 58% az érték, míg a lista végén Észtország 42%-kal. Ha azt vizsgáljuk, hogy a munkavállalók mekkora százaléka kap a minimálbér 105%-a alatti összeget (tehát a minimálbért vagy maximum 4,9%-kal többet), akkor Szlovéniában a legmagasabb az arány 15%-kal, Bulgária (14%), Románia (13%) és Lengyelország (12%) előtt. Magyarország ebben az összevetésben 8,5%-kal 8. a 21 országból. A legkisebb arányban “minimálbérközelben” Spanyolországban (0,8%) és Belgiumban (0,9%) keresnek a munkavállalók.

Közel 20% emelés kellene a 200 ezer forinthoz

Ahhoz, hogy a minimálbér összege elérje az Orbán Viktor által megcélzott 200 000 forintot, 32 600 forintos, 19,5%-os emelésre lenne szükség. Pontosan akkorára, amekkorát a kormány 2011/12 fordulóján meglépett. A mostani adó- és járulékszabályok mellett a bruttó 200 000 forintos bér nettója adókedvzmények nélkül 133 000 forint, míg egy munkavállaló alkalmazása a munkaadónak összesen 234 000 forintba kerülne.

Ez azt is jelentené, hogy a munkahelyeken a felsőbb bérsávokat is igazítani kellene a bérfeszültség elkerülése miatt. Azaz a munkaadók nagy részénél körülbelül átlagosan 15%-os, a teljes létszámot érintő béremelés kellene, ami rövid távon jelentős állami adó- és járulékkedvezmények nélkül nem tűnik reálisnak.