Megjelent: 2 hónapja

Minimálbér

Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten jelentette be: azon dolgoznak, hogy elérhető legyen a 200 ezer forintos havi minimálbér. Ennek apropóján egy kis áttekintés, hogyan változott a legkisebb fizethető munkabér, és hol áll most európai összevetésben.

Magyarországon 1989-ben vezették be a minimálbér intézményét, első megállapított összege 1992. január 1-től 8 000 forint volt. Ma már a minimális napi fizetés is majdnem itt jár (7700 forint), ám akkoriban a bruttó átlagkereset 35,8%-át tette ki. 1992 és 2011 között mértékét évente állapították meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) végzett háromoldalú (kormány-szakszervezetek-munkaadók képviselői) egyeztetések végén. 2011. július 30-án a tanács megszűnt, az azt felváltó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak már csak javaslattételi jogosítványai vannak, a döntés valójában a kormány kezébe került. Az első nyolc évben a minimálbér folyamatosan veszített értékéből, 2000-re az akkori 25 500 forint már csak az átlagbér 29,1%-át tette ki. Ennek az évnek a végén emelte az első Orbán-kormány az eddigi legjelentősebb mértékben a minimálbért, 57%-kal 40 000 forintra, így az összeg az átlagfizetés 38,6%-ára ugrott. Majd 2002-ben 50 000 forintra (plusz 25%-os emelés), amivel már a minimális fizetés az átlagos 40,8%-a lett.

 

A 2002-ben hivatalba lépett Medgyessy-kormány az első évben nem nyúlt a minimálbérhez, 2004-ben 3 ezer forinttal emelte. A szocialista-liberális kormánykoalíció 8 éves fennállása alatt a minimálbér összesen 23 500 forinttal, 73 500 forintra emelkedett, ami 47%-os plusz (átlag évi 6%). A minimálbér ebben az időszakban az átlagbérhez viszonyítva ismét veszített az értékéből (36,6%).

A 2010-ben hivatalba lépett második Orbán-kormány 2012. január 1-től léptette életbe 2002 óta a legnagyobb minimálbér-emelést, amikor is 78 000 forint helyett 93 000 forintban határozta azt meg (plusz 19,2). Ekkor a minimálbér ismét az átlagbér 41,7%-ára ugrott. Utána 2017-ben volt egy nagyobb ugrás, egy 16 500 forintos plusz.

 

Az idei és 2021. február 1-től hatályos 167 400 forint nehezen született meg, a kormány első körben a munkaadókra és a munkavállalókra bízta a megegyezést. A koronavírusjárvány miatt megroggyant vállalkozások és az utóbbi évek gyakorlatában bízó munkavállalók igényei annyira eltértek egymástól, hogy egy hónappal csúszott, és minimális, 4% lett a növekedés. Az év eleji megállapodás tartalmazott egy kitételt arra az esetre, ha a kormány újabb 2 százalékponttal csökkenti a szociális hozzájárulási adó (szochó) mértékét. Ebben az esetben a minimálbér júliustól további 1%-kal emelkedik.

Minimálbér 2021: heti, napi összeg, óradíj

A jogszabály nemcsak a minimálbér havi összegét határozza meg, hanem a heti, a napi és az órára bontottat is. Eszerint idén február 1-től a minimálbér hetibér alkalmazása esetén 38 490, napibérnél 7700, órabérként 963 forint. Az erről szóló Kormányrendelet itt érhető el.

A minimálbér adózása, a nettó minimálbér

Ugyan a politikai pártok részéről időnként felröppen a minimálbér adómentessé tétele, jelenleg adó- és járulékköteles. Amint az alábbi táblázatban a BPiON Services könyvelési és bérszámfejtési szolgáltatól kapott számításból kiderül,a 167 400 forintos bruttó bér kifizetése egy munkaadónak 195 585 forintjába kerül, míg ebből a munkavállaló családi adókedvezmények nélkül számítva 111 321 forintot kap meg.

A minimálbérhez igazodó juttatások

A minimálbér összege nem csupán a fizetések, hanem különféle juttatások miatt is fontos. Egy sor állami támogatást ennek összegéhez indexálnak. Ilyen például a táppénz, a gyed, az álláskeresési járadék. 2014-ig a pedagógus bértábla szorzói is a mindenkori minimálbérhez igazodtak, ám azt a kormány az akkori értéken, 101 500 forinton befagyasztotta.

Minimálbér az EU-ban

Nézzünk kicsit körül Európában, hol is áll a magyar minimálbér. A 27 tagországban 6-ban nincs törvényileg meghatározott minimálbér: Ausztria, Ciprus, Dánia, Finnország, Olaszország, Svédország. A többi 21 országban a 332 eurós Bulgáriától a 2202 eurós Luxemburgig széles a skála az Eurostat 2021. január 1-i adatai szerint. Összegek alapján az EU-tagok három csoportba sorolhatók. Az éllovasok a gazdagabb nyugati államok: Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Írország, Luxemburg. A második csoportban a 700 és 1500 közöttiek, főleg a dél-európaiak: Görögország, Portugália, Málta, Szlovénia és Spanyolország. A harmadikban a 700 euró alattiak, ezek a 2004 óta csatlakozott kelet-közép-európai és balti országok: Magyarország, Bulgária, Románia, Lettország, Horvátország, Csehország, Észtország, Lengyelország, Szlovákia és Litvánia.

A havi minimálbér összege az EU tagállamaiban 2021. január 1-jén (forrás: Eurostat)

Megjegyzés: a nem eurozóna tagállamokban az euróban megadott összegek a helyi pénznem és az euró árfolyama miatt ingadozhatnak

Magyarországon 442 eurós összeget jelez az Eurostat (ez még a februári emelés előtti összeg és a mostaninál magasabb euróárfolyamon), aminél csak Bulgáriában alacsonyabb a minimálbér, Románia már megelőzött (458 euró). Ha az Orbán Viktor által kijelölt 200 000 forintos határt elérnénk, akkor a cikk publikálásakor érvényes (348 forint) euróárfolyamon számolva 575 euró lenne a minimálbér. Ez már közelítené, ám még elmaradna a visegrádi országcsoport többi tagjáétól: a cseheké 579, a lengyeleké 614, a szlovákoké 623 euró volt idén január elsején.

Nem állunk rosszul a mediánbérhez képest

Az Eurostat 2018-as összesítése szerint az országok minimálbérei a bruttó mediánbér (ez nem azonos az átlagbérrel) 42-66%-a közötti értéket teszik ki. Itt a legjobban, 66%-kal a franciák állnak, a magyaroknál 58% az érték, míg a lista végén Észtország 42%-kal. Ha azt vizsgáljuk, hogy a munkavállalók mekkora százaléka kap a minimálbér 105%-a alatti összeget (tehát a minimálbért vagy maximum 4,9%-kal többet), akkor Szlovéniában a legmagasabb az arány 15%-kal, Bulgária (14%), Románia (13%) és Lengyelország (12%) előtt. Magyarország ebben az összevetésben 8,5%-kal 8. a 21 országból. A legkisebb arányban “minimálbérközelben” Spanyolországban (0,8%) és Belgiumban (0,9%) keresnek a munkavállalók.

Közel 20% emelés kellene a 200 ezer forinthoz

Ahhoz, hogy a minimálbér összege elérje az Orbán Viktor által megcélzott 200 000 forintot, 32 600 forintos, 19,5%-os emelésre lenne szükség. Pontosan akkorára, amekkorát a kormány 2011/12 fordulóján meglépett. A mostani adó- és járulékszabályok mellett a bruttó 200 000 forintos bér nettója adókedvzmények nélkül 133 000 forint, míg egy munkavállaló alkalmazása a munkaadónak összesen 234 000 forintba kerülne.

Ez azt is jelentené, hogy a munkahelyeken a felsőbb bérsávokat is igazítani kellene a bérfeszültség elkerülése miatt. Azaz a munkaadók nagy részénél körülbelül átlagosan 15%-os, a teljes létszámot érintő béremelés kellene, ami rövid távon jelentős állami adó- és járulékkedvezmények nélkül nem tűnik reálisnak.

  • 2021.08.10 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.09.23HR Basic Sajátítsd el évek helyett 12 napban az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! HR gondolkodás e-learning videókkal, esettanulmányokkal, testre szabva gyakorlatorientáltan. Részletek Jegyek
  • 2021.09.28Kötelező visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése, alkalmazása Az EU 2019/1937 sz. irányelve új kötelezettséget ír elő. Visszaélés-bejelentési rendszert kell alkalmazni. Minden 50 fő feletti munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak, továbbá a közszférában működő szervezetnek kötelező lesz visszaélés bejelentési rendszert kialakítania és működtetnie. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter