Minimálbér-emelés válságban: egyre több munkahely van veszélyben

Folynak a tárgyalások arról, hogy a tavalyi 18 százalékos minimálbér-emelést a legnehezebb helyzetben lévő ágazatokban visszakompenzálja az állam, illetve általában is kompenzációt fizet annak 5 százalék feletti részére, ám a megemelt bérköltség több évre szól - írja a Portfolio.hu cikke. A bejelentett új állások száma történelmi mélyponton van, februárban 64,8 százalékkal kevesebb betöltetlen állás volt az országban, mint egy évvel korábban.

A munkaerőpiacon aktívak, vagyis a dolgozók és regisztrált álláskeresők aránya 57 százalék fölé emelkedett a 15-74 éves népességben, és ez a tendencia folytatódni is fog. Az aktívak arányának emelkedése mögött meghúzódó okok nagy vonalakban a még az előző kormány alatt elindított nyugdíjkorhatár-emelés, a korkedvezményes nyugdíjak szűkítése, rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, szociális rendszer szigorítása, de fontos tényező az az összetételhatás, amit az egyre magasabb iskolázottság jelent.

Mindeközben a munkaerőpiac nem tud több új embert befogadni, a munkanélküliség is tartósan magas, sőt az MNB jelentése arra számít, hogy a jelenleg jellemző 11 százalékos szintről 2014-ben elérheti a 12 százalékot, és 2015-ben is csak kis mértékben csökken majd vissza.

A tavalyi gazdasági visszaesés okozta profitromlás a hozzáadott-érték arányában közel 3 százalékpontnyi volt, ami a 2009-es visszaesés fele, de a vállalatok így is jelentős takarékoskodásra kényszerülhetnek. A foglalkoztatás visszafogása is enyhébb lehet, és a foglalkoztatás mérsékeltebb csökkentésében szerepet játszhatnak a munkahelyvédelmi akcióterv intézkedéseinek költségcsökkentő hatásai - írja a Portfolio.hu az MNB jelentése alapján.

A megnövekedett munkaerőkínálatot nagyrészt az állami közfoglalkoztatási programok szívhatják fel, míg a versenyszféra foglalkoztatottsága 0,9 százalékkal csökkenhet. A versenyszféra foglalkoztatásának bővülésére 2014-től számít a jegybank.

A Portfolio cikke emlékeztet arra is, hogy 2012-ben 18 százalékos minimálbér-emelés volt, ami a felsőbb bérkategóriákban is bérnyomást okozhatott, és a vállalatok már tavaly is a nem rendszeres kereseteket fogták vissza. Az állami kompenzáció ellenére a vállalatoknak tartósan megemelkedett bérköltség-szinttel kell tudniuk számolni, ami a gyenge konjunkturális helyzetben problémát, illetve leépítést okozhat, mint azt az előrejelzésben látjuk. Amellett is, hogy a nehezebben foglalkoztatható munkavállalói csoportok után jelentős munkáltatói járulékcsökkentés indult az idei évtől, ami pedig arra utal, hogy a költséggazdálkodás az amúgy jól foglalkoztatható aktív kört is érintheti.

Portfolio.hu