Mire kell figyelni a rehabilitációs hozzájárulás bevallásakor?
Közeledik október 20-a, a harmadik negyedévre vonatkozó rehabilitációs hozzájárulás bevallási és befizetési határideje, mely – felkészülés hiányában – a munkaerő kölcsönzésben érintett vállalkozásokat érzékenyen érintheti.
A rehabilitáció hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és 964 500 Ft szorzata. A munkaadó a rehabilitációs hozzájárulást a NAV felé köteles megállapítani, illetve bevallani és megfizetni.
A rehabilitációs hozzájárulás kapcsán év közben az első, a második és a harmadik negyedévre vonatkozóan előleget kell bevallani és fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség 25 százaléka.
Megváltozik a kötelezett személye!
Munkaerő kölcsönzés esetén eddig, azonosan a Központi Statisztikai Hivatal által az átlagos állományi létszám meghatározására közzétett útmutatóval, a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében is a kölcsönbe adónál kellett a kölcsönzött munkavállalókat figyelembe venni. Mindez azt eredményezte, hogy az esetleges rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségüket a munkaerő kölcsönzők fokozatosan beépítették a kölcsönzési díjukba.
A hatályos szabályozás e tekintetben – átmeneti rendelkezések és érdemi figyelemfelhívás nélkül – idén július 19-től jelentősen átalakult – figyelmeztet Hegedüs Sándor az RSM-DTM adóüzletágának vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.
A törvénymódosítás következtében munkaerő-kölcsönzés esetén ezen időponttól a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél, – a kölcsönbeadónak a kölcsönvevő felé tett erre irányuló nyilatkozata esetén a kölcsönbeadónál – kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során figyelembe venni. Ezek után főszabályként a kölcsönbevevő lesz a kölcsönzött munkavállalók után a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére kötelezett.
Noha a változással foglalkoztak egyes HR portálok és a témában az Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége is kiadott egy tájékoztatót, azonban az új előírás az adózási és számviteli szakemberek és főleg a munkaerőt kölcsönzők számára rejtve maradt, ugyanis a rendelkezéseket egy újabb salátatörvényben rejtették el.
Nyitva maradt kérdések
Pontos jogszabályi előírás, illetve hivatalos jogértelmezés hiányában csak sejteni lehet, hogy – a korábbi gyakorlat fenntartása érdekében – egy, a felek azonosítására alkalmas kötetlen formátumú nyilatkozat is elegendő. Nyitott kérdés továbbá, hogy a kölcsönbe adónak mely időpontig (meglévő jogviszony esetén az előírás hatálybalépése, új jogviszony esetén annak kezdő napjáig, esetleg a bevallási határidőig) kell nyilatkozatot adnia a kölcsönbe vevőnek ahhoz, hogy a kölcsönzött munkaerőt továbbra is a saját statisztikai állományi létszámába tartozóként vehesse figyelembe. Az sem egyértelmű, hogy nyilatkozat munkavállalónként külön-külön tehető, vagy csak kölcsönvevőnként egy nyilatkozat adható. Tisztázandó továbbá, hogy a kölcsönbe vevőt, vagy a kölcsönbe adót terheli-e bármiféle bizonyítási kötelezettség e nyilatkozat megtételével, meglétével vagy annak hiányával kapcsolatosan? Amennyiben igen, azt milyen módon kell teljesíteniük?
Mindezen tisztázandó kérdések ellenére logikusnak tűnik – legalábbis az új előírás hatálybalépésének évében –, hogy a kölcsönbeadók megtegyék a fenti nyilatkozatot, hiszen a kölcsönzési díjukba már beépítették a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségüket. További indok, hogy átmeneti rendelkezés hiányában – jelenleg nem teljesen egyértelmű, hogy milyen módszerrel kell a 2015. harmadik negyedévre vonatkozó rehabilitációs hozzájárulás, illetve az éves rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségüket kezelniük a kölcsönbeadóknak és a kölcsönbevevőknek, amennyiben az új rendelkezéseket kívánják követni. Csak sejteni lehet, hogy rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egy új „fiktív átlagos állományi létszámot” kell számolniuk úgy, hogy 2015. július 18-ig az érintett munkavállalókat a kölcsönbe adóknál, míg 2015. július 19-től a kölcsönbe vevőnél kell a naponkénti állományi létszám meghatározásakor figyelembe venni, mely alapul szolgál a kötelező foglalkoztatási szint kiszámításánál.
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) legfrissebb elemzése szerint stabilizálódni látszik a kereskedelmi szektor foglalkoztatási helyzete. Teljes cikk
Megnéztük a munkaerő-kölcsönzésben, -közvetítésben, fejvadászatban, toborzási rendezvényszervezésben és az álláshirdetési piacon meghatározó... Teljes cikk
A magyar munkavállalók egyre nyitottabbak a lakóhelyváltásra, ha munkáról van szó. Míg 2022-ben a mobilitási hajlandóság elérte az 54%-ot –... Teljes cikk
- Jégkorszak a munkaerőpiacon: se elbocsátás, se felvétel, se előléptetés 3 hete
- Pukkan az AI-lufi, jön a józanodás: mégis szükség lesz emberekre a munkahelyen? 3 hete
- Czomba Sándor elárulta, mikorra várható a 14. havi nyugdíj bevezetése 3 hete
- Mi alapján kaphatok megváltozott munkaképességűként több ellátást? 3 hete
- Dolgoznának, de nem tudnak – 26 millió ember rekedt a munkaerőpiac szélén Európában 4 hete
- A kékgalléros valóság: élethelyzetek hatása a munka világára 1 hónapja
- A potenciális munkaerő-tartalék alakulása Magyarországon 1 hónapja
- Jön az emberi munkakvóta: törvény írhatja elő, mennyi embernek kell maradnia a robotok között 1 hónapja
- Tömegesen mennek el a dolgozók – a magyar cégek még mindig nem értik, miért 2 hónapja
- Dráma a munkaerőpiacon: soha nem volt ilyen nehéz friss diplomásként elhelyezkedni 2 hónapja
- Szezonális munka, vagy hosszútávú karrier? Képes egy diák egész évben dolgozni? 2 hónapja


Izsó Balázs munkaerő-kölcsönző szakértő a Prohuman operatív igazgatója.
Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?