Mire kell figyelni a rehabilitációs hozzájárulás bevallásakor?
Közeledik október 20-a, a harmadik negyedévre vonatkozó rehabilitációs hozzájárulás bevallási és befizetési határideje, mely – felkészülés hiányában – a munkaerő kölcsönzésben érintett vállalkozásokat érzékenyen érintheti.
A rehabilitáció hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és 964 500 Ft szorzata. A munkaadó a rehabilitációs hozzájárulást a NAV felé köteles megállapítani, illetve bevallani és megfizetni.
A rehabilitációs hozzájárulás kapcsán év közben az első, a második és a harmadik negyedévre vonatkozóan előleget kell bevallani és fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség 25 százaléka.
Megváltozik a kötelezett személye!
Munkaerő kölcsönzés esetén eddig, azonosan a Központi Statisztikai Hivatal által az átlagos állományi létszám meghatározására közzétett útmutatóval, a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében is a kölcsönbe adónál kellett a kölcsönzött munkavállalókat figyelembe venni. Mindez azt eredményezte, hogy az esetleges rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségüket a munkaerő kölcsönzők fokozatosan beépítették a kölcsönzési díjukba.
A hatályos szabályozás e tekintetben – átmeneti rendelkezések és érdemi figyelemfelhívás nélkül – idén július 19-től jelentősen átalakult – figyelmeztet Hegedüs Sándor az RSM-DTM adóüzletágának vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.
A törvénymódosítás következtében munkaerő-kölcsönzés esetén ezen időponttól a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél, – a kölcsönbeadónak a kölcsönvevő felé tett erre irányuló nyilatkozata esetén a kölcsönbeadónál – kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során figyelembe venni. Ezek után főszabályként a kölcsönbevevő lesz a kölcsönzött munkavállalók után a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére kötelezett.
Noha a változással foglalkoztak egyes HR portálok és a témában az Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége is kiadott egy tájékoztatót, azonban az új előírás az adózási és számviteli szakemberek és főleg a munkaerőt kölcsönzők számára rejtve maradt, ugyanis a rendelkezéseket egy újabb salátatörvényben rejtették el.
Nyitva maradt kérdések
Pontos jogszabályi előírás, illetve hivatalos jogértelmezés hiányában csak sejteni lehet, hogy – a korábbi gyakorlat fenntartása érdekében – egy, a felek azonosítására alkalmas kötetlen formátumú nyilatkozat is elegendő. Nyitott kérdés továbbá, hogy a kölcsönbe adónak mely időpontig (meglévő jogviszony esetén az előírás hatálybalépése, új jogviszony esetén annak kezdő napjáig, esetleg a bevallási határidőig) kell nyilatkozatot adnia a kölcsönbe vevőnek ahhoz, hogy a kölcsönzött munkaerőt továbbra is a saját statisztikai állományi létszámába tartozóként vehesse figyelembe. Az sem egyértelmű, hogy nyilatkozat munkavállalónként külön-külön tehető, vagy csak kölcsönvevőnként egy nyilatkozat adható. Tisztázandó továbbá, hogy a kölcsönbe vevőt, vagy a kölcsönbe adót terheli-e bármiféle bizonyítási kötelezettség e nyilatkozat megtételével, meglétével vagy annak hiányával kapcsolatosan? Amennyiben igen, azt milyen módon kell teljesíteniük?
Mindezen tisztázandó kérdések ellenére logikusnak tűnik – legalábbis az új előírás hatálybalépésének évében –, hogy a kölcsönbeadók megtegyék a fenti nyilatkozatot, hiszen a kölcsönzési díjukba már beépítették a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségüket. További indok, hogy átmeneti rendelkezés hiányában – jelenleg nem teljesen egyértelmű, hogy milyen módszerrel kell a 2015. harmadik negyedévre vonatkozó rehabilitációs hozzájárulás, illetve az éves rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségüket kezelniük a kölcsönbeadóknak és a kölcsönbevevőknek, amennyiben az új rendelkezéseket kívánják követni. Csak sejteni lehet, hogy rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egy új „fiktív átlagos állományi létszámot” kell számolniuk úgy, hogy 2015. július 18-ig az érintett munkavállalókat a kölcsönbe adóknál, míg 2015. július 19-től a kölcsönbe vevőnél kell a naponkénti állományi létszám meghatározásakor figyelembe venni, mely alapul szolgál a kötelező foglalkoztatási szint kiszámításánál.
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.21Fókuszban a "Hard HR" A workshop során a NIVEUS | PAYROLL és a NIVEUS | LEGAL szakértői a munkavállalói életciklus mentén haladva tekintik át a legfontosabb foglalkoztatási helyzeteket, a belépéstől kezdve a foglalkoztatás különböző szakaszain át egészen a kilépésig. Minden egyes ponton kiemelik azokat a kritikus jogi, adózási és bérszámfejtési kérdéseket, amelyek közvetlenül hatnak a HR döntéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
A 2026 elején is alacsony munkanélküliségi ráta mellett számos ágazatban – különösen az építőiparban és az élelmiszer-feldolgozó szektorban... Teljes cikk
Távozott az egyik legnagyobb hazai HR szolgáltató, a Prohuman Zrt. éléről Tóth Ágnes vezérigazgató. Posztját eddigi helyettese Göndöcs Viktor vette át. Teljes cikk
A magyar–román határon is átnyúlik a verseny a minőségi ipari munkaerőért – derült ki a Prohuman Debreceni Regionális Gazdasági Fórumán. Teljes cikk
- Így csökkenthető a fluktuáció: juttatások, amelyek valóban számítanak a munkaerő megtartásában 2 hónapja
- Értékteremtés a változó munkaerőpiacon – Z generációs szemlélet a HR-ben 2 hónapja
- Külföldi munkaerő Magyarországon: szervezeti tapasztalatok és tanulságok 2 hónapja
- Itt vannak a legnagyobb munkaerő-kölcsönző cégek 3 hónapja
- Tűzoltás vagy stratégia? Így lehet kockázat a munkaerő-kölcsönzésből 3 hónapja
- Papíron máshol dolgoztak – 1 milliárdos csalás a bíróság előtt 3 hónapja
- Elfogynak a dolgozók Magyarországon? Durva számok a 2026-os munkaerőpiacról 3 hónapja
- A potenciális munkaerő-tartalék számra korcsoportonként - grafikon 3 hónapja
- Gazdasági csoda vagy drága illúzió? 2025 rekordberuházásai Magyarországon 3 hónapja
- Nyerteseket hirdettek a Foglalkoztatas2025 pályázatban 4 hónapja
- Generációs feszültségekről számolnak be a fiatal dolgozók - Sokan már az első évben felmondanának 4 hónapja


Izsó Balázs munkaerő-kölcsönző szakértő a Prohuman operatív igazgatója.
Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?