Mire kell figyelni a rehabilitációs hozzájárulás bevallásakor?
Közeledik október 20-a, a harmadik negyedévre vonatkozó rehabilitációs hozzájárulás bevallási és befizetési határideje, mely – felkészülés hiányában – a munkaerő kölcsönzésben érintett vállalkozásokat érzékenyen érintheti.
A rehabilitáció hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és 964 500 Ft szorzata. A munkaadó a rehabilitációs hozzájárulást a NAV felé köteles megállapítani, illetve bevallani és megfizetni.
A rehabilitációs hozzájárulás kapcsán év közben az első, a második és a harmadik negyedévre vonatkozóan előleget kell bevallani és fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség 25 százaléka.
Megváltozik a kötelezett személye!
Munkaerő kölcsönzés esetén eddig, azonosan a Központi Statisztikai Hivatal által az átlagos állományi létszám meghatározására közzétett útmutatóval, a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében is a kölcsönbe adónál kellett a kölcsönzött munkavállalókat figyelembe venni. Mindez azt eredményezte, hogy az esetleges rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségüket a munkaerő kölcsönzők fokozatosan beépítették a kölcsönzési díjukba.
A hatályos szabályozás e tekintetben – átmeneti rendelkezések és érdemi figyelemfelhívás nélkül – idén július 19-től jelentősen átalakult – figyelmeztet Hegedüs Sándor az RSM-DTM adóüzletágának vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.
A törvénymódosítás következtében munkaerő-kölcsönzés esetén ezen időponttól a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél, – a kölcsönbeadónak a kölcsönvevő felé tett erre irányuló nyilatkozata esetén a kölcsönbeadónál – kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során figyelembe venni. Ezek után főszabályként a kölcsönbevevő lesz a kölcsönzött munkavállalók után a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére kötelezett.
Noha a változással foglalkoztak egyes HR portálok és a témában az Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége is kiadott egy tájékoztatót, azonban az új előírás az adózási és számviteli szakemberek és főleg a munkaerőt kölcsönzők számára rejtve maradt, ugyanis a rendelkezéseket egy újabb salátatörvényben rejtették el.
Nyitva maradt kérdések
Pontos jogszabályi előírás, illetve hivatalos jogértelmezés hiányában csak sejteni lehet, hogy – a korábbi gyakorlat fenntartása érdekében – egy, a felek azonosítására alkalmas kötetlen formátumú nyilatkozat is elegendő. Nyitott kérdés továbbá, hogy a kölcsönbe adónak mely időpontig (meglévő jogviszony esetén az előírás hatálybalépése, új jogviszony esetén annak kezdő napjáig, esetleg a bevallási határidőig) kell nyilatkozatot adnia a kölcsönbe vevőnek ahhoz, hogy a kölcsönzött munkaerőt továbbra is a saját statisztikai állományi létszámába tartozóként vehesse figyelembe. Az sem egyértelmű, hogy nyilatkozat munkavállalónként külön-külön tehető, vagy csak kölcsönvevőnként egy nyilatkozat adható. Tisztázandó továbbá, hogy a kölcsönbe vevőt, vagy a kölcsönbe adót terheli-e bármiféle bizonyítási kötelezettség e nyilatkozat megtételével, meglétével vagy annak hiányával kapcsolatosan? Amennyiben igen, azt milyen módon kell teljesíteniük?
Mindezen tisztázandó kérdések ellenére logikusnak tűnik – legalábbis az új előírás hatálybalépésének évében –, hogy a kölcsönbeadók megtegyék a fenti nyilatkozatot, hiszen a kölcsönzési díjukba már beépítették a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségüket. További indok, hogy átmeneti rendelkezés hiányában – jelenleg nem teljesen egyértelmű, hogy milyen módszerrel kell a 2015. harmadik negyedévre vonatkozó rehabilitációs hozzájárulás, illetve az éves rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségüket kezelniük a kölcsönbeadóknak és a kölcsönbevevőknek, amennyiben az új rendelkezéseket kívánják követni. Csak sejteni lehet, hogy rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egy új „fiktív átlagos állományi létszámot” kell számolniuk úgy, hogy 2015. július 18-ig az érintett munkavállalókat a kölcsönbe adóknál, míg 2015. július 19-től a kölcsönbe vevőnél kell a naponkénti állományi létszám meghatározásakor figyelembe venni, mely alapul szolgál a kötelező foglalkoztatási szint kiszámításánál.
- 2026.01.09Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben. A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A program és a regisztráció a jegyek menüpont alatt.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
Közel 30 százalékkal, 4,9 milliárd forintra nőtt a Budapesti Értéktőzsde Standard kategóriájában jegyzett Pensum Group árbevétele 2025 első... Teljes cikk
A filippínó munkaerő szerepét és a munkahelyi környezetre gyakorolt hatását a Pannonjob szakértői előző írásukban bemutatták. Most elérkeztünk... Teljes cikk
Az elmúlt években Magyarországon egyre nagyobb szerepet kaptak a külföldi munkavállalók, elsősorban a feldolgozóiparban, a gyártásban és a... Teljes cikk
- "Többek vagyunk azáltal, hogy más kultúrákkal is együttműködünk" - a Pannonjob és a Club Tihany megoldása a munkaerőhiányra 1 hónapja
- Ekkor kezdi meg a dolgozók felvételét a Vulcan Shield Global Békéscsabán 2 hónapja
- Bizalmatlanságot szül az AI a toborzásban 2 hónapja
- Oroszország titkos fegyvere: munkaerő az egyik legzártabb diktatúrából 2 hónapja
- Óriási szakemberhiány Németországban: itt a hiányszakmák friss listája 2 hónapja
- Megtorpant a munkaerő-migráció: ötödével kevesebb bevándorló érkezett a gazdag országokba 2 hónapja
- Jégkorszak a munkaerőpiacon: se elbocsátás, se felvétel, se előléptetés 3 hónapja
- Pukkan az AI-lufi, jön a józanodás: mégis szükség lesz emberekre a munkahelyen? 3 hónapja
- Czomba Sándor elárulta, mikorra várható a 14. havi nyugdíj bevezetése 3 hónapja
- Mi alapján kaphatok megváltozott munkaképességűként több ellátást? 3 hónapja
- Dolgoznának, de nem tudnak – 26 millió ember rekedt a munkaerőpiac szélén Európában 3 hónapja

Izsó Balázs munkaerő-kölcsönző szakértő a Prohuman operatív igazgatója.
A tudás törvényei: a megértés kulcsa