Tűzoltás vagy stratégia? Így lehet kockázat a munkaerő-kölcsönzésből
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA 2026 elején is alacsony munkanélküliségi ráta mellett számos ágazatban – különösen az építőiparban és az élelmiszer-feldolgozó szektorban – munkaerőhiány tapasztalható. Egyre több vállalat fordul munkaerő-kölcsönzéshez és külföldi munkavállalók foglalkoztatásához, de fontos, hogy a cégek ne gyors tűzoltásként, hanem tudatosan felépített, adózásilag- és jogilag rendezett modellként alkalmazzák őket.
Bár a hivatalos munkanélküliségi mutatók kedvezőek, a strukturális munkaerőhiány egyre élesebben jelentkezik az építőipar, a mezőgazdaság, valamint az élelmiszerfeldolgozó- és logisztikai szektorokban. A megfelelő képzettségű munkaerő hiánya gyakran akadályozza a megrendelések teljesítését és a termelés zavartalan működését.
A Niveus tapasztalatai szerint a cégek gyakran alábecsülik a munkaerő-kölcsönzés és a külföldi foglalkoztatás komplexitását. A tényleges munkavégzés helye, az adóügyi illetőség, a járulékfizetés országa, valamint a munkáltatói jogkörök megosztása mind olyan tényezők, amelyek hibás kezelése komoly kockázatokat hordozhat.
Egy rosszul kialakított konstrukció nemcsak adókockázatot, hanem munkaügyi bírságot vagy akár több országot érintő jogvitát is eredményezhet. A hatóságok egyre inkább ezekre az összetett foglalkoztatási modellekre fókuszálnak
– mondta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
Mikor működik jól a munkaerő-kölcsönzés?
A munkaerő-kölcsönzés akkor válik valódi megoldássá, ha nem ideiglenes kényszermegoldásként, hanem tudatosan felépített modellként jelenik meg a cég működésében. Ilyen lehet például, ha:
- a munkaerőigény szezonális vagy projektalapú,
- a munkavégzés helye és időtartama pontosan meghatározott,
- a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő szerepe szerződésben egyértelműen rögzített,
- az adó- és járulékfizetés kérdéseit előre tisztázzák.
Kockázatot jelenthet ugyanakkor, ha a kölcsönzés tartós megoldássá válik anélkül, hogy a foglalkoztatási struktúra tükrözné a valós működést, vagy ha a külföldi munkavállalók esetében nem megfelelően kezelik az adóügyi illetőség és a társadalombiztosítás kérdését.
Versenyelőny lehet a jogszerűség
A jogszerűen kialakított munkaerő-kölcsönzési modell nem adminisztratív teher, hanem versenyelőny. Segít csökkenteni a kockázatokat, kiszámíthatóbb működést és tervezhetőbb költségeket biztosít
– mondta Bagdi Lajos.
Azok a vállalatok lesznek sikeresek 2026-ban, amelyek a munkaerőhiányt integráltan, HR-, adó- és jogi szempontból átgondolt megoldásokkal kezelik, nem csupán gyors tűzoltásként.
A szakértők szerint a megelőzés minden esetben olcsóbb és hatékonyabb, mint egy utólagos bírság vagy peres eljárás. A tudatos munkaerő-kölcsönzési és külföldi foglalkoztatási konstrukciók hosszú távon stabilitást, kiszámíthatóságot és versenyelőnyt jelentenek.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek


Izsó Balázs munkaerő-kölcsönző szakértő a Prohuman operatív igazgatója.
Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?