Mire nem jó a szakképzés?

Az Iposz szakképzési rendezvényén a szakállamtitkár elmondta, hogy többféle felmérés is készül a munkáltatók létszámfelvételi és létszámleépítési terveiről, a keresett szakmákról, illetve azokról, amelyekben nehéz elhelyezkedni. Ez segíthet abban, hogy a pályaválasztás, szakképzés jobban igazodjon a munkaerőpiaci igényekhez. Az állandó változások, egy-egy térségre betelepülő új cégek, a megszűnők változó munkaerőigénye miatt viszont nehéz jól használható prognózisokat készíteni.

Egyre inkább követelménnyé válik, hogy a szakképző intézmények csak olyan szakmákban indítsanak képzést, amelyre tényleges munkáltatói igény van az adott térségben. A felnőttképzésben például csak az ilyen szakmák elsajátításához adnak támogatást. A munkáltatók kifogásolják azt is, hogy a szakképzetteket nem tudják azonnal a tervezett munkakörökbe állítani, általában további betanítást igényelnek. A képzésben ezt is figyelembe kell venni - jegyezte meg Székely Judit.

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke a rendezvényen ezzel kapcsolatban elmondta: szövetségük álláspontja szerint a szakiskolákban a szakmai oktatást legalább már a 10. évfolyamon el kell kezdeni, és a jelenleginél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni a gyakorlati ismeretek elsajátítására. Az érdekképviseleti vezető fontos változásnak nevezte, hogy a mikro- és kisvállalkozások nagyobb lehetőséget kapnak saját alkalmazottaik továbbképzésére. Erre a szakképzési hozzájárulásból a korábbi alig 40 százalék helyett 60 százalékot használhatnak majd fel.