kapubanner for mobile

Rémisztő számok: a magyar iskolások nyelvtanulásban sereghajtók

2023-ban a magyar általános iskolások mindössze 1,8 százaléka, a 11–15 éves tanulóknak pedig csak 6,1 százaléka tanult két vagy több idegen nyelvet. Ez messze elmarad az EU-átlagtól (6,4 százalék az alsósoknál, közel 60 százalék az 11–15 éveseknél). Bár 2013-hoz képest kis javulás történt, Magyarország továbbra is az utolsók között van Európában az Eurostat friss adatai szerint.

Nyelvtanulásban sereghajtók között Magyarország-

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2023-ban az EU általános iskolásainak 6,4%-a tanult két vagy több idegen nyelvet. Ez 2013-hoz képest 1,8 százalékpontos növekedést jelent, amikor a tanulók 4,6%-a vett részt többnyelvű oktatásban.

Luxemburg emelkedik ki az uniós mezőnyből: itt az általános iskolások 78,9%-a tanult két vagy több nyelvet, jóval meghaladva a többi ország arányát. Lettország (37,0%), Görögország (35,5%) és Észtország (34,9%) is az élmezőnyhöz tartozik. Az elmúlt tíz évben 15 EU-országban nőtt a több nyelvet tanuló diákok aránya, legnagyobb mértékben Lettországban (+22,1 százalékpont), Finnországban (+15,2), Görögországban (+9,6) és Spanyolországban (+8,3). Ezzel szemben nyolc országban csökkent a többnyelvű tanulók aránya, legnagyobb visszaesést Lengyelország (-6,5) és Luxemburg (-4,9) mutatta.

A 11–15 évesek esetében 2023-ban az uniós diákok 59,5%-a tanult két vagy több idegen nyelvet, ami kis növekedést jelent az 2013-as 58,4%-hoz képest. Finnország kiemelkedő eredményt ért el 97,8%-kal, de Görögország, Olaszország, Málta, Észtország, Románia és Portugália is magas arányt regisztrált (93–97%). A legalacsonyabb arányok Írországban (5,4%), Ausztriában (7,6%) jelentkeztek. Magyarország is nagyon alacsony arányt mutat (6,1%).

nyelvtanulás sor végén

Az adatok azt mutatják, hogy a nyelvtanulás jelentősége az EU-ban tovább növekszik: több országban emelkedett a több idegen nyelvet tanuló diákok aránya, de bizonyos országokban, például Lengyelországban és Szlovákiában csökkenés figyelhető meg, Magyarország pedig továbbra is az EU legalacsonyabb arányú országai között szerepel.

Az Európai Nyelvek Napja kapcsán az Eurostat kiemeli:

a nyelvek nemcsak tudást, hanem nyitottságot is adnak, és segítik a diákokat abban, hogy szívvel és ésszel közelítsenek a világ felé.

Miért fullad kudarcba a legtöbb vállalati nyelvoktatás? És mit tehetsz ellene?

kép: freepik

  • 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Így tanulnak idegen nyelvet a munkavállalók

Már emberarcú robottól is lehet nyelvet tanulni, ám sokan a személyesség, a közösség, a hús-vér nyelvtanár miatt választják a nyelviskolában... Teljes cikk

Mi lesz a munkaerővel 5–10 év múlva? Egy nagyvállalat válasza a tudáshiányra

A munkaerőpiac egyik legnagyobb kihívása ma nem a létszám-, hanem a használható tudás hiánya. A technológiai és ipari átalakulás... Teljes cikk

Ahol most mindenki embert keres: ez az iparág szívja fel a jövő munkaerejét

A fosszilis energiahordozóktól való elmozdulás soha nem látott munkaerő-igényt teremt az elektromos hálózatok körül: tízezrével nyílnak új... Teljes cikk