Rémisztő számok: a magyar iskolások nyelvtanulásban sereghajtók
2023-ban a magyar általános iskolások mindössze 1,8 százaléka, a 11–15 éves tanulóknak pedig csak 6,1 százaléka tanult két vagy több idegen nyelvet. Ez messze elmarad az EU-átlagtól (6,4 százalék az alsósoknál, közel 60 százalék az 11–15 éveseknél). Bár 2013-hoz képest kis javulás történt, Magyarország továbbra is az utolsók között van Európában az Eurostat friss adatai szerint.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2023-ban az EU általános iskolásainak 6,4%-a tanult két vagy több idegen nyelvet. Ez 2013-hoz képest 1,8 százalékpontos növekedést jelent, amikor a tanulók 4,6%-a vett részt többnyelvű oktatásban.
Luxemburg emelkedik ki az uniós mezőnyből: itt az általános iskolások 78,9%-a tanult két vagy több nyelvet, jóval meghaladva a többi ország arányát. Lettország (37,0%), Görögország (35,5%) és Észtország (34,9%) is az élmezőnyhöz tartozik. Az elmúlt tíz évben 15 EU-országban nőtt a több nyelvet tanuló diákok aránya, legnagyobb mértékben Lettországban (+22,1 százalékpont), Finnországban (+15,2), Görögországban (+9,6) és Spanyolországban (+8,3). Ezzel szemben nyolc országban csökkent a többnyelvű tanulók aránya, legnagyobb visszaesést Lengyelország (-6,5) és Luxemburg (-4,9) mutatta.
A 11–15 évesek esetében 2023-ban az uniós diákok 59,5%-a tanult két vagy több idegen nyelvet, ami kis növekedést jelent az 2013-as 58,4%-hoz képest. Finnország kiemelkedő eredményt ért el 97,8%-kal, de Görögország, Olaszország, Málta, Észtország, Románia és Portugália is magas arányt regisztrált (93–97%). A legalacsonyabb arányok Írországban (5,4%), Ausztriában (7,6%) jelentkeztek. Magyarország is nagyon alacsony arányt mutat (6,1%).

Az adatok azt mutatják, hogy a nyelvtanulás jelentősége az EU-ban tovább növekszik: több országban emelkedett a több idegen nyelvet tanuló diákok aránya, de bizonyos országokban, például Lengyelországban és Szlovákiában csökkenés figyelhető meg, Magyarország pedig továbbra is az EU legalacsonyabb arányú országai között szerepel.
Az Európai Nyelvek Napja kapcsán az Eurostat kiemeli:
a nyelvek nemcsak tudást, hanem nyitottságot is adnak, és segítik a diákokat abban, hogy szívvel és ésszel közelítsenek a világ felé.
Miért fullad kudarcba a legtöbb vállalati nyelvoktatás? És mit tehetsz ellene?
kép: freepik
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon