Mit csinál egy rajzvizsgálati szaktanácsadó?
„A rajz többet mond rólad, mint te magad.” - magyarázza Sz. Látó Judit, diplomás rajzvizsgálati szaktanácsadó, a rajzvizsgálat esszenciáját. A rajzot sosem csak önmagában, hanem teljes kontextusában, a rajzoló személyével és a háttér információkkal együtt szükséges vizsgálnunk. Hogyan is képzeljük el mindezt a gyakorlatban? És miként telik egy napja?
„Ha egy gyerek balra két ágat rajzol rajta egy mókussal, jobbra pedig három ágat, az nem azt jelenti, hogy hiperaktív. Több rajzi jeggyel szükséges alátámasztani egy megállapítást, ezért is bonyolult, komplex rendszer a rajzvizsgálat, ami a képi kifejezés-pszichológia tudományterületének része.” Sz. Látó Judit mentálhigiénés szakemberként diplomázott, majd rajzvizsgálati szakértő képesítést szerzett Prof. Dr. Vass Zoltán tanítványaként. Amikor munkája során, egy-egy segítő beszélgetésnél elkezdte alkalmazni a rajzteszteteket rádöbbent, hogy ez a módszer mennyire jól működik és könnyen beilleszthető a támogatói tevékenységébe: „Szeretem, ha tudományos alapja van egy módszertannak és hajtott a vágy, hogy a képzések által, még mélyebbre tudjak menni az emberek megismerésében.” Ugyanis a képi kifejezés gyakran többet árul el az alkotóról, mintha verbálisan fejezné ki magát, hiszen a rajzok képesek kifejezni a rajzoló egyéniségét, személyiségét, lelki, fizikai, érzelmi, egészségi állapotát, jellemzik kapcsolatait, viszonyát külső és belső világához. Mivel Judit számára fontos a folyamatos fejlődés, egyenes út vezetett a rajzvizsgálati szaktanácsadó diploma megszerzéséig, mert hiszi, hogy akkor hiteles, ha a legmagasabb szintig képzi magát.
A fóti irodája egy 17 négyzetméteres gombaházikó, melynek ajtaja kicsik és nagyok számára is egyaránt nyitva áll. Azért szeretett bele munkájának színterébe, mert az nem egy terápiás tér, hanem egy barátságos közeg, ahova jó betérni, ahol nem feszeng a kliens, hanem átöleli a tér. Sőt, szeretett négylábú házi kedvencünk is mellettünk lehet a konzultációk alkalmával. Ilyen környezetben a felnőttek is jól érzik magukat, a gyerekek pedig szívesebben ott maradnak szülő nélkül egy-egy foglalkozás alkalmával.
„Nem terápiával dolgozom, hanem segítő beszélgetéssel, aminek kiegészítő eleme a rajzvizsgálat. Például ha kisgyereket hoznak hozzám, azt szoktam kérni, hogy mindig a szülő jöjjön először, hogy átbeszéljük a problémát és megértsem, miben kéri a segítségemet. Hozni kell egy kontrol rajzot, amit átvizsgálok, majd a helyszínen, az irodámban megtörténik a teszt rajzoltatás.” Jobban szereti, ha ez több alkalmas, mert az első találkozáskor a kisgyerek még izeg-mozog, ismerkedik a környezetével, viszont a második alkalommal már fegyelmezettebben áll neki a rajzolásnak. „Elmondom a szülőnek, hogy megnézem a problémát rajzon, de küldöm is tovább a gyereket egy pszichológus kollégámhoz, mert a mentálhigiénés szakember úgymond a pszichológus előszobája. Tehát a rajz csak kiindulópont arra, hogy mi lehet a probléma, hogy megtudjuk az elakadás forrását.”
Ha felnőtt jön hozzá, akkor nem szokott rajzot kérni előre, hanem olyan tesztet alkalmaz, ami az adott problémával foglalkozik. Eszköztára 40 különféle eljárásmódot tartalmaz, a spontán firkák és firkatesztek elemzésétől, a családrajzokon keresztül, a színek pszichológia elemzésén át, vagyis a kliens elakadásának függvénye, hogy mely rajztechnikát hívja segítségül szakértői kalapjából. „Van például a 60 másodperces rajzteszt, ami egy szembesülés önmagaddal, hogy éppen azon a napon, abban az időszakában az életednek, hogy vagy bizonyos dolgokkal.”
A pandémia és karantén időszak hatása miatt nagyon sok szülő keresi meg kamasz gyerekkel kapcsolatos témával, problémával, mert az otthonlét, a közös lét során nehezen értik meg egymást a családtagok. A gyerek is most szembesült azzal, hogy nem mehet akkor, és úgy, ahogy ő szeretne. Olyan helyzet is előfordult már, hogy a szülő a gyereke miatt látogatott el Judithoz és kiderült, hogy a szülőnek is szüksége van támogatásra szülői mivoltának megerősítésében.
Felnőtteknél a párkapcsolati problémák feltárása mellett, jellemzően a home office okozta feszültség és stressz kezelése miatt keresik fel, illetve azzal, ki hogyan éli meg azt a helyzetet, amibe most a vírus miatt belekerült. Gyászfeldolgozás során megesik, hogy a gyászoló nem tud beszélni arról, amit érez, könnyebb azt lerajzolnia, és a rajzon keresztül bemutatni a lelki állapotát.
Csoporttal, például munkahelyi belső konfliktus feltárásával, közös rajzvizsgálat keretében foglalkozik. Óvónőknek is tart továbbképzést, valamint előfordul, hogy pszichológussal is együttműködik, mint egy terápiás folyamat lezárásának segítője.
Jelenleg többnyire online dolgozik, azonban gyerekek esetében csak személyes konzultációt vállal. Miért? „A rajzvizsgálat nem csak arról szól, hogy mit rajzoltál, ránézek, és akkor megmondom a tutit, mert az totál Hókusz Pókusz. Nemcsak magát a rajzot nézem, hanem minden egyéb tesztreakciót is, mint például hogyan hajtja végre a rajzoló az utasításaimat, milyen gyorsan vagy lassan reagál arra, kér engedélyt vagy bármilyen segítséget az illető, illetve hogyan érzi magát ebben a szituációban.” Majd kontextusba helyezi a kapott információkat a körülmények figyelembevételével és fenomenológiai térképet is rajzol, ahol feltünteti a vizsgálatot. Mindezek mellett tanulmányozza a papírra vetett vonalakat, hogy milyen erősen rajzolta azokat a kliens, használt-e színeket, milyen színeket használt. Gyerek esetében, ha családot rajzoltat, akkor rá tud nézni a családi helyzetre, a család működésére, arra, hogy a gyerek kit hogyan lát a családon belül, de akár iskolai konfliktusra is.
Önmagában a rajzteszt megmutatja az adott személyt, aki rajzol, és azt, hogy az egyén hogyan érzi magát egy adott szituációban, ami már kiindulópontja lehet egy segítő beszélgetésnek. „Nem tudom megoldani a problémádat, én abban tudok segíteni, hogy megértsd önmagad, hogy neked mi a megoldásod arra a problémára.” -indokolja Judit, hogy miért nem ad tanácsokat, csak irányvonalakat jelöl ki, amennyiben szükséges. Szakértőként pedig tudnia kell, hogy mit lát bele a másik személy rajzába, tudnia kell, hogy az most ténylegesen arról az emberről szól, vagy róla. Nem véletlen, hogy 100 órás művészetterápiás önismereti folyamaton kellett végig mennie azért, hogy külső szemmel tudjon ránézni egy másik ember rajzára. Sőt, időnként szupervízióba is szükséges járnia, hogy mások lelki nehézségeitől megtisztítsa a fejét.
Judit szerint segítő pályára csak az megy, aki eleve nagyon empatikus személy. Szerencsés, mert anyai ágon ezt örökölte a türelem, odafigyelés és nyitottság mellett. Fontos, hogy tiszteljük és elfogadjuk a másik embert és hagyjuk, hogy a saját tempójában dolgozzon a problémáján. És véleménye szerint nem árt, ha az ember jól tud kommunikálni, hiszen "i>Egy jó beszélgetés sok mindent megold, felold és helyre tesz.”
A fóti irodája egy 17 négyzetméteres gombaházikó, melynek ajtaja kicsik és nagyok számára is egyaránt nyitva áll. Azért szeretett bele munkájának színterébe, mert az nem egy terápiás tér, hanem egy barátságos közeg, ahova jó betérni, ahol nem feszeng a kliens, hanem átöleli a tér. Sőt, szeretett négylábú házi kedvencünk is mellettünk lehet a konzultációk alkalmával. Ilyen környezetben a felnőttek is jól érzik magukat, a gyerekek pedig szívesebben ott maradnak szülő nélkül egy-egy foglalkozás alkalmával.
A rajz, mint problémáink megoldó kulcsa?
„Nem terápiával dolgozom, hanem segítő beszélgetéssel, aminek kiegészítő eleme a rajzvizsgálat. Például ha kisgyereket hoznak hozzám, azt szoktam kérni, hogy mindig a szülő jöjjön először, hogy átbeszéljük a problémát és megértsem, miben kéri a segítségemet. Hozni kell egy kontrol rajzot, amit átvizsgálok, majd a helyszínen, az irodámban megtörténik a teszt rajzoltatás.” Jobban szereti, ha ez több alkalmas, mert az első találkozáskor a kisgyerek még izeg-mozog, ismerkedik a környezetével, viszont a második alkalommal már fegyelmezettebben áll neki a rajzolásnak. „Elmondom a szülőnek, hogy megnézem a problémát rajzon, de küldöm is tovább a gyereket egy pszichológus kollégámhoz, mert a mentálhigiénés szakember úgymond a pszichológus előszobája. Tehát a rajz csak kiindulópont arra, hogy mi lehet a probléma, hogy megtudjuk az elakadás forrását.”
Ha felnőtt jön hozzá, akkor nem szokott rajzot kérni előre, hanem olyan tesztet alkalmaz, ami az adott problémával foglalkozik. Eszköztára 40 különféle eljárásmódot tartalmaz, a spontán firkák és firkatesztek elemzésétől, a családrajzokon keresztül, a színek pszichológia elemzésén át, vagyis a kliens elakadásának függvénye, hogy mely rajztechnikát hívja segítségül szakértői kalapjából. „Van például a 60 másodperces rajzteszt, ami egy szembesülés önmagaddal, hogy éppen azon a napon, abban az időszakában az életednek, hogy vagy bizonyos dolgokkal.”
Két egyforma nap nem létezik számára, ahogyan két egyforma probléma sem
A pandémia és karantén időszak hatása miatt nagyon sok szülő keresi meg kamasz gyerekkel kapcsolatos témával, problémával, mert az otthonlét, a közös lét során nehezen értik meg egymást a családtagok. A gyerek is most szembesült azzal, hogy nem mehet akkor, és úgy, ahogy ő szeretne. Olyan helyzet is előfordult már, hogy a szülő a gyereke miatt látogatott el Judithoz és kiderült, hogy a szülőnek is szüksége van támogatásra szülői mivoltának megerősítésében.
Felnőtteknél a párkapcsolati problémák feltárása mellett, jellemzően a home office okozta feszültség és stressz kezelése miatt keresik fel, illetve azzal, ki hogyan éli meg azt a helyzetet, amibe most a vírus miatt belekerült. Gyászfeldolgozás során megesik, hogy a gyászoló nem tud beszélni arról, amit érez, könnyebb azt lerajzolnia, és a rajzon keresztül bemutatni a lelki állapotát.
Csoporttal, például munkahelyi belső konfliktus feltárásával, közös rajzvizsgálat keretében foglalkozik. Óvónőknek is tart továbbképzést, valamint előfordul, hogy pszichológussal is együttműködik, mint egy terápiás folyamat lezárásának segítője.
Jelenleg többnyire online dolgozik, azonban gyerekek esetében csak személyes konzultációt vállal. Miért? „A rajzvizsgálat nem csak arról szól, hogy mit rajzoltál, ránézek, és akkor megmondom a tutit, mert az totál Hókusz Pókusz. Nemcsak magát a rajzot nézem, hanem minden egyéb tesztreakciót is, mint például hogyan hajtja végre a rajzoló az utasításaimat, milyen gyorsan vagy lassan reagál arra, kér engedélyt vagy bármilyen segítséget az illető, illetve hogyan érzi magát ebben a szituációban.” Majd kontextusba helyezi a kapott információkat a körülmények figyelembevételével és fenomenológiai térképet is rajzol, ahol feltünteti a vizsgálatot. Mindezek mellett tanulmányozza a papírra vetett vonalakat, hogy milyen erősen rajzolta azokat a kliens, használt-e színeket, milyen színeket használt. Gyerek esetében, ha családot rajzoltat, akkor rá tud nézni a családi helyzetre, a család működésére, arra, hogy a gyerek kit hogyan lát a családon belül, de akár iskolai konfliktusra is.
Önmagában a rajzteszt megmutatja az adott személyt, aki rajzol, és azt, hogy az egyén hogyan érzi magát egy adott szituációban, ami már kiindulópontja lehet egy segítő beszélgetésnek. „Nem tudom megoldani a problémádat, én abban tudok segíteni, hogy megértsd önmagad, hogy neked mi a megoldásod arra a problémára.” -indokolja Judit, hogy miért nem ad tanácsokat, csak irányvonalakat jelöl ki, amennyiben szükséges. Szakértőként pedig tudnia kell, hogy mit lát bele a másik személy rajzába, tudnia kell, hogy az most ténylegesen arról az emberről szól, vagy róla. Nem véletlen, hogy 100 órás művészetterápiás önismereti folyamaton kellett végig mennie azért, hogy külső szemmel tudjon ránézni egy másik ember rajzára. Sőt, időnként szupervízióba is szükséges járnia, hogy mások lelki nehézségeitől megtisztítsa a fejét.Milyen készségek szükségesek ehhez a pályához?
Judit szerint segítő pályára csak az megy, aki eleve nagyon empatikus személy. Szerencsés, mert anyai ágon ezt örökölte a türelem, odafigyelés és nyitottság mellett. Fontos, hogy tiszteljük és elfogadjuk a másik embert és hagyjuk, hogy a saját tempójában dolgozzon a problémáján. És véleménye szerint nem árt, ha az ember jól tud kommunikálni, hiszen "i>Egy jó beszélgetés sok mindent megold, felold és helyre tesz.”
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
Az emberek fontosabbak, mint a folyamatok - a Netflix rendhagyó szervezeti kultúrájáról