Motiválatlan a magyar munkaerő
Bár a béremelések elkezdődtek ez önmagában nem oldja meg azt, hogy a magyar munkavállalók jelentős része motiválatlan, derült ki a GKI Gazdaságkutató elemzéséből, írja a Kamara Online.
A kutatás közel 1000 céget kérdezett meg, amelyek közül azok, amelyek létszámbővítést terveznek, de nehezen találnak munkaerőt, ennek elsődleges okaként a munkaerő motiválatlanságát nevezték meg.
A motiválatlanság következtében romlik a munkamorál, a hatékonyság és növekszik a fluktuáció.
A megfelelő munkaerő-felvétel kudarcának másik oka a megfelelő szakképzettség hiánya. Harmadikként a szakmai alkalmatlanságot, majd az alacsony fizetéseket nevezték meg.
A Gazdaságkutató elemzése szerint ez a szakképzés súlyos hiányosságaira mutat rá, mert nem képez a rendszer olyan szakmákra, amelyekre igény lenne, másfelől akiket képez, azoknak nem megfelelő a tudásszintje.
Szektormegoszlását tekintve a motiválatlanság a legjellemzőbb a kereskedelemben, a könnyűiparban, a gépiparban és az élelmiszeripar terén, ahol gyakran több műszakban, alacsony fizetésért dolgoznak az emberek.
Kamara Online
A motiválatlanság következtében romlik a munkamorál, a hatékonyság és növekszik a fluktuáció.
A megfelelő munkaerő-felvétel kudarcának másik oka a megfelelő szakképzettség hiánya. Harmadikként a szakmai alkalmatlanságot, majd az alacsony fizetéseket nevezték meg.
A Gazdaságkutató elemzése szerint ez a szakképzés súlyos hiányosságaira mutat rá, mert nem képez a rendszer olyan szakmákra, amelyekre igény lenne, másfelől akiket képez, azoknak nem megfelelő a tudásszintje.
Szektormegoszlását tekintve a motiválatlanság a legjellemzőbb a kereskedelemben, a könnyűiparban, a gépiparban és az élelmiszeripar terén, ahol gyakran több műszakban, alacsony fizetésért dolgoznak az emberek.
Kamara Online
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?