Nálunk a legalacsonyabb a foglalkoztatottság az unióban

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idén átlagosan 2773 ezren dolgoztak a minimum öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, illetve a költségvetési intézményeknél. Ez a szám tizenötezerrel kevesebb, mint tavalyi vagy tavalyelőtti 2004-ben pedig, tizenhétezerrel voltak többen. Az állami szektorban történő leépítés következtében a költségvetési szerveknél dolgozók száma 816 ezerről 757 ezerre csökkent 2004-hez képest, és tavaly óta is három és fél százalékkal kevesebb. A versenyszférában 1942 ezer embert foglalkoztattak az idén, amely másfél százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában volt.

A statisztika egyetlen szépséghibája, hogy nem veszi figyelembe az egyéni vállalkozókat, az őstermelőket és azokat a mikro-vállalkozásokat, amelyeknél ötnél kevesebben dolgoznak. Ha ezeket is hozzáadjuk, becslések szerint 3, 9 millióra tehető a foglalkoztatottak száma, ami az Európai Unió egyik legalacsonyabb foglalkoztatási rátája, mivel Magyarország munkaképes korú lakosságának csupán 57 százaléka dolgozik.

Az átlagkeresetek még rosszabb képet mutatnának, ha az említett réteget is figyelembe tudná venni a statisztikai hivatal. 7, 4 százalékkal nőtt az idén az öt dolgozónál többet foglalkoztató vállalkozásoknál, illetve a költségvetési szerveknél dolgozók bruttó keresete, a nettó, a ténylegesen kézhez kapott összeg azonban, csupán 1,2 százalékkal haladta meg a tavalyit.

Az infláció miatt 8, 6 százalékkal megemelkedett fogyasztói árak tovább súlyosbítják a helyzetet: a bérek vásárlóereje nemhogy nőtt volna, hanem 6,8 százalékkal csökkent. Ilyesmire utoljára 2004-ben volt példa.

A bérek csupán azon területeken emelkedtek, ahol a munkáltatók megemelték a névleges béreket is a minimum-járulékalap - vagyis a minimálbér után fizetett dupla járulék - bevezetése miatt. Ez főként az építőipart, a kereskedelmet és a szolgáltatóipart érintette - áll a Magyar Hírlapban.