Csak nem bért emelnek?

A Piac és Profit Online beszámolt már arról, hogy a Political Capital Institute, illetve a Figyelő - mint rendesen - az idei tavaszra is elkészítette a most már hagyományos országjelentését, benne az "EcoRisk" nevet viselő értékkel. Ez a 100-as skálán előállított index 2006 végén 53,4 pontot ért el, vagyis a konjunkturális, a pénzügyi, az egyensúlyi és a munkaerőpiaci kockázatokat együttesen vizsgálva Magyarország továbbra is közepes gazdasági kockázatú országnak számított. Az index éves átlagos értéke 2006-ban 55,1 pont volt. Arról azonban nem számoltunk be, hogy az egyik legfontosabb alindex, a munkaerőpiaci hogyan is alakult. Ezt most részletezzük, különös tekintettel arra, hogy itt tetten lehetett érni kevéske kedvező változást is.

A munkapiaci kockázatokat négy indikátorral jellemezték a Political Capital Institut, illetve a Figyelő felkéréséve vizsgálódó szakértők. Ők állapították meg, hogy ellentétben az előzetes várakozásokkal, a munkapiaci kockázatok fokozatosan csökkentek 2006 folyamán. A munkapiaci alindex értéke a 2005 végi 53,7 pontról év végére 57,8 pontra nőtt, ami meglepő javulásnak tűnik. Ennél alacsonyabb munkapiaci kockázatot utoljára 2001 elején lehetett megfigyelni. A munkaügyi statisztikák szerint az aktivitás fokozatos emelkedése nagyobb részben a foglalkoztatás növekedésével párosult, és csak kisebb részben csapódott le a munkanélküliség növekedésében. Eközben a tavalyi második félévétől kezdve érzékelhetően mérséklődött a versenyszféra költségvetési terhelése, és a magyar vállalatok fajlagos bérköltség alapon számított versenyképessége is kedvezőbben alakult, mint a korábbi években.

A magyar munkapiac fő gyengeségét hosszú időn keresztül az alacsony gazdasági aktivitási ráta jelentette. Tény, 2005 eleje óta ez a kockázat fokozatosan mérséklődik, és tavaly a részindex stabilizálódott a közepes kockázatú tartományban. A magyar lakosság munkapiaci részvétele még ezzel együtt is a legalacsonyabbak között van az Európai Unióban. Ráadásul a képet árnyalja, hogy tavaly egész Európában példátlan munkaerőpiaci boomot lehetett megfigyelni, és ezen belül a magyar foglalkoztatás 0,9 százalékpontos emelkedése a francia mellett a legalacsonyabb volt az EU-ban.

Hosszú időn keresztül ez volt Magyarország egyik "sikermutatója": az új EU-tagországok között nálunk volt a legalacsonyabb a munkanélküliek aránya. Persze 2004 óta ez már nincs így: miközben az EU-hoz velünk egyszerre csatlakozott többi országban csökkenő trendet mutat, nálunk éppenséggel fokozatosan emelkedett az állástalanok aránya, és 2005 végén már elérte a 7,3 százalékot. A múlt évben további növekedést vártak a szakértők, ami be is következett, de csak lassan, mindössze 7,5 százalékig emelkedett az állástalanok aránya. Alapos a gyanú, hogy a foglalkoztatási, munkanélküliségi és a bérstatisztikák ezúttal bizonyos látszólagos hatást is tartalmaznak: az ágazati statisztikák például olyan ágazatokban (építőipar, textilipar, kereskedelem) mutatnak béremelkedést és/vagy foglalkoztatottság-növekedést, ahol az ágazat jövedelmezősége ezt a legkevésbé sem indokolja. Valószínű, hogy ez esetben a szigorúbb munkaügyi ellenőrzések hatása is tetten érhető a munkapiaci jelzőszámok javulásában, a rejtett gazdaság kifehéredésén, a színlelt szerződéssel foglalkoztatottak számának mérséklődésén keresztül.

A Political Capital Institut, illetve a Figyelő a szakértők elemzéseinek összegzése után egyfajta előrejelzésre is vállalkoztak, voltaképpen nem túl megnyugtató eredménnyel. Leszögezték, hogy részben a rendkívül kedvező külső konjunkturális folyamatok hatására, részben a munkaügyi ellenőrzések miatti látszatként, de a munkapiaci kockázatok mérséklődtek 2006-ban. Nem egyértelmű azonban, hogy ez a trend tartósnak bizonyul. Az oktatási rendszerben szükséges reformok késlekedése miatt, és azt figyelembe véve, hogy a költségvetési kiigazítás során tovább nőttek a már amúgy is magas élőmunka-költségek, 2007-ben jobb esetben is legfeljebb az index stagnálására, de inkább enyhe romlására számítunk.