Négynapos munkahét: nem minden rózsaszín a tesztelőknél

Vágyhatunk-e valamire, amit nem ismerünk, miközben az egzisztenciánkról van szó? – tette fel a kérdést Szeleczky Noémi, a Libri-Bookline HR vezetője, prezentációja kezdetén. A válasz egyértelműnek tűnik, hiszen ki ne vágyna arra, hogy háromnapos legyen a hétvégéje, csökkentett munkaidőben (itt heti 34 óra) kelljen dolgozni, ugyanazért a munkabérért. Azonban a változás az változás, akkor is, ha az irány pozitív, így a félelmek ugyanúgy megjelennek, és a kezdeti nehézségeket nagyon aktív változásmenedzsment programmal kell kezelni, hangsúlyozta a HR vezető.

Kezdetben nőtt a stressz

Az elvárások egyértelműek voltak: azt várták, hogy tovább javul a munka-magánélet egyensúlya, csökken a kiégés veszélye, kisebb lesz a stressz, csökken az elvándorlás, a betegszabadságok száma, nő az elköteleződés, boldogabbak lesznek a munkavállalók és mindez bevonzza a tehetségeket.

Ugyanakkor a valóság az volt, hogy a kezdeti időszakban nőtt a stressz, hiszen kevesebb időben kellett ugyanannyi munkát elvégezni, vagyis a korábbi tempót növelni kellett, ez kezdetben fárasztónak és stresszesnek bizonyult. Az átállás nem ment mindenkinek egyformán, aki nem elég reziliens vagy rugalmas, annak lassabban sikerült. Például a kisgyerekeseknek az első 2 hónap nehezebben ment, míg azok, akiknek idősebb gyerekeik vannak, egyedülállók vagy aktívabb szociális életet élnek, azoknak már az elején jobban nőtt a boldogságszintjük.

A cég egyértelműen az énidő növekedését várta az intézkedéstől, hiszen az így beékelődő egy nap a munkahét és a hétvége közé, amikor például a család többi tagja dolgozik, az az otthon maradó, nem dolgozó kolléga számára tényleges énidő lehet. A könyvkiadó és -forgalmazó vállalat tevékenységéből eredően is fontosnak tartja, hogy a munkavállalóknak legyen idejük töltődni, kicsit kitekinteni a világba, olvassanak, hiszen könyvekkel foglalkoznak, amihez kell kreativitás, kellenek új ötletek, történetek.

Extra költség a bevezetés

Szeleczky Noémi kiemelte, hogy péntekre eleinte fáradtabbak lettek a mindannyian, mint korábban, többet kellett pihenni, de aztán beállt a „bioritmus”, és egyértelmű eredmény volt, hogy teljes értékű lett a hétvége, mert számos dolgot, amit egyébként hétvégén csinálunk, meg lehetett már pénteken oldani, így több idő maradt a családra, kikapcsolódásra, egyéb szabadidős tevékenységekre is.

A HR vezető azt is hangsúlyozta, hogy a bevezetés extra költséget is jelent, hiszen mérések, a folyamatok fejlesztése, tréningek is kapcsolódnak hozzá, éppen azért mert szervezeti és egyéni szinten is cél volt, hogy a program siker legyen. Jelenleg éppen szünetet tartanak a tesztelésben, és a következtetések levonása zajlik. Többek közt arra a kérdésre is választ keresnek, hogy van-e valódi hatása a toborzásra a négynapos munkahétnek.

Mindig lesznek ellenzői cégen belül

Itt bekapcsolódott a beszélgetésbe Méry Katalin a Magyar Telekom ügyfélszolgálati vezetője, ahol szintén pilot zajlott a négynapos munkahét bevezetése kapcsán, és moderátorként Kökényesi-Nagy Andrea, a Parrish&Crawler International képzés-fejlesztési vezetője, tréner és coach.

Méry Katalin tapasztalata, hogy határozottan vonzóbb a cég, mert ezzel a lépéssel azt kommunikálja, hogy mernek kísérletezni, ami a jelöltek számára csábító. Szeleczky Noémi elmondta, hogy náluk egyelőre nincs számszerűsíthető hatással a program a jelentkezésekre, a pályázók száma nem nőtt, az elvándorlás nem csökkent, aminek az is lehet az oka, hogy még csak teszteltek, nem tudni még pontosan mi lesz a jövő.

A beszélgetés során felmerült a szükséges vezetői készségek kérdése és a kísérlet szervezeti kultúrára gyakorolt hatása. A Telekom ügyfélszolgálati vezetője a nyitottságot, befogadást, rugalmasságot emelte ki, hogy el kellett fogadni, hogy nem feltétlenül minden úgy alakult, ahogy eredetileg papíron eltervezték. Először 150 munkavállaló vett részt a programban, ami az első időszak után 300-ra bővült. Egy ekkora szervezetben mindig vannak, akinek akadnak fenntartásai, éppen ezért fontos, hogy minél többet beszélgessenek a tapasztalatokról a vállalaton belül, és a résztvevők elmesélhessék saját megéléseiket azoknak, akik még nincsenek benne.

Fejleszteni a rezilienciát

Szeleczky Noémi a rezilienciát emelte ki, hogy szembe kell azzal nézni, ha a stresszhelyzetre adott válaszunk gyenge, akkor ezt szükséges fejleszteni, fontos kérdés, hogy milyen gyorsan képes valaki alkalmazkodni, és a vezetők részéről elengedhetetlen a problémamegoldó képesség, hiszen számos ilyen felmerül a folyamat során. A változás sajátossága, hogy mindent kihangosít, olyan dolgokat is, amelyek korábban lappangtak, így ezekkel minddel foglalkozni kell.  

A szakemberek szerint rövid távon nem lesz világtrend a négynapos munkahét, de ahogy a hatnapos munkahétről áttért a világ az öt napra, úgy ez lehet a következő lépés. Ehhez azonban a szabályozói környezetnek is változnia kell.

Nyitóképen a beszélgetés résztvevői (balról jobbra) Szeleczky Noémi, Méry Katalin és Kökényesi-Nagy Andrea a recruiTECH-en 2023. március 22-én.