A péntek az új szombat

A négynapos munkahét bezevetése

Hogyan jutottak el a döntésig?

Az elmúlt két évben nagyon sokat változott a munka világa, ami miatt teljesen át kellett strukturálni a munkavégzést: volt boltbezárás, nyitás, rövidített munkaidő, át kellett állni home office-ra. Rengeteg olyan helyzettel kellett szembenéznünk és megoldanunk, amire korábban gondolni sem mertünk. Mindezeknek a kihívásoknak meg tudtunk felelni, talpon maradtunk, mentálisan is túléltük, és láttuk, hogy képesek vagyunk ezek között a megváltozott körülmények között is teljesíteni, a vállalat továbbra is jól működött. Az alapötlet innen indult el, hogy mi lenne, ha négy nap alatt teljesítenénk ugyanazt a mennyiségű munkát és feladatot. Valamint az az igény fogalmazódott meg, hogy lehet fordítani kellene azon a gondolkodásmódon, hogy a munkánkért élünk, és hagyni kell időt a munkavállalóknak az életre és ezt kell támogatnia a munkának. Meg akartuk nézni, hogy négy nap alatt megy-e. 

Megkérdezték előtte a munkavállalókat, vagy felülről indult a kezdeményezés? 

Felülről indult a kezdeményezés, de amikor bejelentettük a döntést, akkor adtunk két hetet a munkavállalóknak, hogy döntsék el, akarnak-e csatlakozni, kipróbálják-e vagy maradnak a régi felállásban. Elmondtuk az új munkarend kereteit (4 nap, 8,5 órás munkaidő naponta. Nem kötelező a részvétel – a szerk.).A változás 138 munkavállalót érint, mindenki a kipróbálás mellett döntött, egyetlen munkavállaló kivételével, aki részmunkaidőben dolgozik, és technikailag nem tudja megoldani a négynapos munkahetet, nem tudja tömbösíteni a munkaidejét.

A négynapos munkahét előnyei

Mikor számít majd sikeresnek a tesztidőszak?

Profitorientált vállalat vagyunk, ha az elvárt eredményeket hozzuk, akkor a teszt sikeresnek mondható. De legalább ennyit nyom a latban, hogy hogyan élik meg a megváltozott munkarendet a munkavállalóink. A célunk, hogy ők ezt a - többnyire pénteki - napot tényleg pihenéssel, feltöltődéssel töltsék. Vagyis, ha a munka átcsúszik erre a napra, mert nem férnek bele a munkaidőbe, akkor az nem siker. 

Az alapján fogjuk tehát vizsgálni a négynapos munkahét sikerességét, hogy tudjuk-e az elvárt eredményeket hozni az öt hónap alatt, és a munkatársak valóban pihenéssel töltik-e a plusz pihenőnapot. Ehhez keresünk képzés-fejlesztő szakembereket is, akikkel kifejezetten erre a helyzetre tudunk koncentrálni, hiszen erre a felállásra nincs kész képzés-fejlesztési csomag. A munka oroszlánrésze HR szempontból még csak most kezdődik. 

Van olyan lehetőség, hogy ha nem úgy sikerül, akkor öt hónap után lezárják a „kísérletet” vagy ebben az esetben finomhangolnak?

Ezt most még nem tudjuk megítélni, majd öt hónap múlva meglátjuk az eredményeket. Minden hónapban fókuszcsoportos beszélgetéseket tartunk a munkavállalókkal, szeretnénk itt is szakembereket bevonni, akikkel együtt kielemezzük a kapott véleményeket és megnézzük a pénzügyi eredményeket. Ezeket fogjuk összegezni, és hozni egy döntést. 

Mivel ez egy jelenleg igen úttörő kezdeményezés, van-e egyéb célja, mint a munkavállalói jól-lét?

Véleményem szerint az egyik legfontosabb alapfeltétel, hogy a négynapos munkahét bevezetéséhez pozitívan álljon hozzá a vállalat, hogy teljes gondolati struktúraváltás valósuljon meg, ahol a hangsúly az eredményen van, nem az időn. Ha az előbbi teljesül, akkor miért csökkennének a fizetések? Ha teljesítjük a sikeresség kritériumait, akkor nem releváns. hogy a feladatainkat négy vagy öt nap alatt hajtjuk végre. Évek óta mérjük a munkavállalói elégedettséget, amely alapján a teljes munkatársi populáció 71%-a szerint a munka-magánélet egyensúlya a Librinél kiváló. Vagyis a jól-lét eddig is fontos volt számunkra, egy ilyen légkörbe kerül bevezetésre a négynapos munkahét, ebben szerintem példát mutatunk. 

Nem okoz feszültséget az irodai és bolti dolgozók között ez a döntés? 

Készültünk erre. Minden területen azt igyekeztünk figyelembe venni, hogy mi segítené jobban az adott területet, a központi irodákban az idő volt ez a tényező. Míg a raktárban és a bolthálózatban dolgozók jobban ki vannak téve az infláció hatásainak, így nekik egyszeri pénzbeli juttatást adtunk. 

Fontos volt számunkra, hogy csak úgy vágunk bele ebbe a projektbe, ha a munkaszerződések nem csorbulnak általa, így a juttatások is megmaradnak az eredeti formában. A másik, mivel mi feltöltődést, kultúrát árulunk, fontos, hogy a munkavállalóink erre is szánják ezt az egy napot. Korábbi tapasztalatunk, számos példa volt rá, hogy a szabadságról visszatért kollégák nem egyszer hoztak olyan ötletet, amiből aztán országos kampány lett. A kipihent, feltöltődött munkavállaló a munkahelyén is jobban tud teljesíteni. Ennek fényében találtuk ki a program mottóját: „A péntek az új szombat”.

Nyitóképen: Szeleczky Noémi Fotó: Tolner Zsófia